„Kotor (Montenegró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9) |
a kékít |
||
120. sor:
Az [[általános hadkötelezettség]] bevezetését célzó kormányzati intézkedések (melyek [[1869]]-ben elbuktak, végül [[1881]]-ben jártak sikerrel) két rövid felkeléshez vezettek az [[Orjen]] hegy nyugati vonulatán, [[Krivošije]] környékén élő szerbek között, melynek során Kotor volt az osztrák főhadiszállás.
Az [[első világháború]]ban Kotor – [[Póla]] és [[Trieszt]] mellett – az [[Császári és Királyi Haditengerészet|Osztrák-Magyar Haditengerészet]] három bázisának egyike és a [[pre-dreadnought]] [[csatahajó]]kból és [[könnyűcirkáló]]kból álló osztrák Ötödik Flotta anyakikötője volt. Ezen a területen vívták a helyi montenegrói szlávok és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] közötti leghevesebb csatákat. [[1918]] februárban a kikötőjében horgonyzó hadihajókon matrózfelkelés tört ki, melyet a közhiedelemmel ellentétben ''nem'' [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] vezényletével vertek le. 1918 után a város a [[Jugoszláv Királyság]] része lett, azóta viseli hivatalosan a Kotor nevet. [[1941]]-ben az [[Olasz Királyság]] annektálta Cattaro területét, [[1943]]-ig az olasz ''Governatorato di Dalmaziához'' (Dalmát Kormányzósághoz) tartozott, majd [[1945]] után, a szocialista [[Jugoszlávia|Jugoszlávián]] belül a Montenegrói Szocialista Köztársaság része lett.
[[1979]]. [[április 15.|április 15-én]] jelentős [[földrengés]]
Egészen a [[20. század]] elejéig a [[katolikusok]] alkották a többséget Kotorban és a [[Kotori-öböl]] körüli helységekben (további jelentős etnikai csoportokat a szerbek és az olaszok képeztek).
| |||