„Finnugor nyelvek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ezek személyes vélemények, források nélkül. |
|||
5. sor:
A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az [[ugor nyelvek]] csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az [[Urál (hegység)|Urál-hegységtől]] keletre élő [[obi-ugor nyelvek|obi-ugorok]], a [[manysi nyelv|manysik]] (vogulok) és [[hanti nyelv|hantik]] (osztjákok) nyelve.
A '''finnugor népek''' a finnugor nyelveket beszélő [[etnikum|népek]] összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor népek a [[magyarok]], a [[finnek]], az [[észtek]] és a [[mordvinok]]. A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos.
A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek [[kultúra|kultúrájának]] összehasonlító tanulmányozásával a [[finnugrisztika]] foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.
[[Fejes László (nyelvész)|Fejes László]] nyelvész cikke szerint, feltételezhető, hogy a finnugor elnevezéséből „politikai okokból” maradt ki a "magyar".<ref>[http://www.nyest.hu/renhirek/harom-tevhit-a-nyelvrokonsaggal-kapcsolatban Három tévhit a nyelvrokonsággal kapcsolatban], nyest.hu</ref> Mások azonban cáfolják ezt, rámutatva, hogy a finn nevet a nyelvcsalád egy ágára használták, amit ma finnségi, illetve [[balti-finn nyelvek]]nek neveznek.
== Felosztás ==
* '''[[Ugor nyelvek|Ugor ág]]'''
92. sor:
Az alábbiakat szükséges például szem előtt tartani:
* A nyelvrokonság vizsgálatakor nem a szavak jelenkori vagy közelmúltbeli alakját, hanem a legkorábbi elérhető dokumentumokat kell figyelembe venni. (A cél tehát nem az, hogy olyan nyelvet keressünk, amelyhez minél régebbi adatok érhetők el, hanem hogy a szóba jöhető nyelveken belül az elérhető legrégebbi változathoz nyúljunk vissza.)
* A kulturális jövevényszavak helyett az [[alapszókincs]] elemeit szükséges összevetni. Az alapszókincs konkrét elemeiről vannak viták, amelyek a hangmegfelelések alapján finnugorként számontartott ''vér, víz, hal, szív; egy, kettő, három, megy'' és hasonló szavakat tartalmazó halmaz<ref>[http://finnugor.elte.hu/?q=alszk Finnugor alapszókincs]</ref> lehet-e ősibb, vagy pedig a török nyelvekkel rokonítható, [[Török jövevényszavak a magyar nyelvben|''hat, hét, tíz, száz, ő, ti, ők, sátor, gyékény, ködmön, boszorkány'' stb. szavakat tartalmazó halmaz]]. Hozzátéve, hogy ezeknek a szavaknak a nagy részének is megvan a török párhuzama (pl. a „megy” szóhoz az ótörök „mang”, üget jelentéssel). A finnugor kutatások alapszókincsnek tekintik mindazt, ami a finnugorral rokonítható, míg jövevénynek, ami nem az. A finnugornak tartott alapszókincs nagy részének is van török kapcsolata (kettő – iki, protorörök *éki, hal – kül (tó) szív – protoaltáji *ǯŭ̀rk`e), sőt a finnugornak tartott „víz” és „kéz” szó fonológiailag az indoeurópai nyelvekkel is rokonítható (pl. hettita ''watar'' és ''keššar'', illetve ''kaššu'').
* A hangok hasonlósága helyett a rendszeres hangmegfelelésekre lehet támaszkodni.
* A hangutánzó-hangfestő szavak ritkán képezhetik az összevetés alapját
* A kutatók nemzetiségénél, ill. vélt vagy valós politikai indíttatásánál mérvadóbbak a forrásaik és kutatási módszertanuk.
* A nyelvrokonság nem feltétlenül azonos a genetikai rokonsággal. (A nyelvcsaládokban tehát olyan népek is lehetnek, amelyek nyelvcserével, nyelvi felülrétegződéssel, nyelvkiegyenlítődéssel, közlekedő nyelvekkel, kreolizációval vagy pidginizációval jutottak a nyelvükhöz.
▲* A hangutánzó-hangfestő szavak ritkán képezhetik az összevetés alapját. Kár hogy sok esetben nem lehet pontosan meghatározni, melyik szó hangutánzó vagy hangfestő.
▲* A kutatók nemzetiségénél, ill. vélt vagy valós politikai indíttatásánál mérvadóbbak a forrásaik és kutatási módszertanuk.
▲* A nyelvrokonság nem feltétlenül azonos a genetikai rokonsággal. A nyelvcsaládokban tehát olyan népek is lehetnek, amelyek nyelvcserével, nyelvi felülrétegződéssel, nyelvkiegyenlítődéssel, közlekedő nyelvekkel, kreolizációval vagy pidginizációval jutottak a nyelvükhöz. A finnugor nyelvek esetében azonban ezek egyike sem áll fönn, így hát nyitva marad a kérdés, hogyhogy nincs genetikai kapcsolat? Ez arra utal, hogy a nyelvtörténet még akkor sem képezheti történelmi elméletek alapját, ha a nyelvcsaládelmélet egyébként aggálytalan lenne.
<!-- Ez a rész nem a viták, ellentmondások, érvelések, kiragadott részletek és példák bemutatásának helye, hanem azon elveké (nem érveké!), amelyeket a nyelvrokonság alátámasztására vagy cáfolatára rendszeresen alkalmaz a nyelvtudomány, s amelyek alapján az olvasó a továbbiakat önállóan megítélheti. -->
A kérdésről többek között [[Nádasdy Ádám]] írt ismeretterjesztő glosszát,<ref>[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/a-gonosz-budenz.html Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz] (Élet és Irodalom, 2010. április)</ref> és a ''Nyest (Nyelv és Tudomány)'' internetes nyelvészeti folyóirat is több ízben ismertette a témát a nagyközönségnek, a nyelvrokonság általános fogalmait tisztázva.<ref>[http://www.nyest.hu/renhirek/bevezetes-a-nyelvrokonsag-kerdesebe Bevezetés a nyelvrokonság kérdésébe] (2014), [http://www.nyest.hu/renhirek/mi-bizonyitja-hogy-a-magyar-nyelv-finnugor Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?] (2012), [http://www.nyest.hu/renhirek/ervek-a-finnugor-nyelvrokonsag-mellett Érvek a finnugor nyelvrokonság mellett] (2011)</ref>
| |||