„Perovszkit” változatai közötti eltérés

Ez az ásvány a névadója az ^XIIA²⁺^VIB⁴⁺X^2–₃ általános képlettel leírható [[kristályszerkezet|szerkezetű]] ásványok ma már több mint 400 tagot számláló [[perovszkit (szerkezet)|csoportjának]] — ahhoz, hogy ezek szerkezete ne torzuljon el, az (A) és (B) fémionok méretaránya nem változhat.<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their constitution and origin|first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press|url=https://books.google.com/books?id=mjIji8x-N1MC&pg=PA413|page=413 |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref> A perovszkit kristály szerkezetét először [[Victor Goldschmidt]] írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.<ref>{{cite journal|author=Golschmidt, V M|title=Die Gesetze der Krystallochemie|journal=Die Naturwissenschaften|year=1926|volume=21|page=477|doi=10.1007/BF01507527 |bibcode = 1926NW.....14..477G|issue=21 }}</ref> A kristályszerkezetet 1945-ben publikálta [[Helen Dick Megaw]] [[bárium-titanát]] [[röntgendiffrakció]]s adatai alapján.<ref>{{cite journal|author=Megaw, Helen|title=Crystal Structure of Barium Titanate|journal=Nature|year=1945|volume=155|page=484|doi=10.1038/155484b0|issue=3938|bibcode = 1945Natur.155..484. }}</ref>

 

 

== Források ==