Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Fájl:The house Janos Xantus was born in.jpg|balra|bélyegkép|225px|Xántus János szülőháza Csokonyavisontán, a róla elnevezett utcában]]
[[Kép:Xántus János VU.jpg|jobbra|bélyegkép|Xántus János portréja a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] 1862. február 9-i számából]]
Xántus a 15. században [[Erdély]]be vándorolt [[görögök|görög]] család sarjaként született a [[Somogy vármegye]]i Csokonyán, háromgyerekes családban. Apja, Xántus Ignác (1788–1849) uradalmi jogtanácsos, majd [[1828]]-tól Somogy vármegye főügyésze, anyja WunderlichVanderlich (Szidnay) Mária Terézia (18081807<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SY99-6S?i=224&cc=1743180 Vanderlich Mária Terézia keresztelése bejegyezve a bérbaltavári rk. keresztelési körülakv-ben]</ref> – 1877),<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-V9JC-Q?i=122&cat=109996 özv. Xantus Ignácné Szidnay Terézia halálozása bejegyezve a győri belvárosi rk. plébánia halotti anyakönyv 94/1877. fsz. alatt]</ref> neje Steden Ilona volt.<ref name="szidnay">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DHLS-F3R?i=762&wc=M6WK-238%3A101520601%2C102412301%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Xántus Ignácné Szidnay Terézia gyászjelentése}}</ref> Az ifjú Xántus tanulmányait szülőfalujában és a [[győr]]i bencés gimnáziumban, illetve a [[pécs]]i ciszterci gimnáziumban<ref>{{Cite web |url=http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/xantus/itthon.html# |title=Archivált másolat |accessdate=2014-05-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150924102340/http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/xantus/itthon.html# |archivedate=2015-09-24 }}</ref> végezte, majd ugyanitt tanult jogot. [[Kaposvár]]ott helyezkedett el mint aljegyző, s köz- és váltóügyvédi vizsgáját [[1847]]-ben [[Pest (történelmi település)|Pest]]en tette le.
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]hoz önkéntes [[Nemzetőrség (1848)|nemzetőrként]] csatlakozott, 1848 nyarán, majd innét a horvátok mozgolódása idején Pestre ment, ahol beállt a honvéd tüzérekhez. Tűzmesterként vett részt a [[pákozdi csata|pákozdi csatában]] és huszár főhadnagyként [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] védelmében is. A komáromi várőrségből átlépett a gyalogsághoz, ahol a 46. zászlóaljban a főhadnagyságig vitte és egy kitörés közben [[1849]]. [[február 8.|február 8-án]] az osztrákok [[Érsekújvár]]nál elfogták. Gyalog kísérték [[Pozsony]]ba, ahová betegen érkezett és a kórházba vitték. Felgyógyulása után hadifogolyként a [[Hradec Králové|königgrätz]]i táborba került, ahonnan [[1850]] júliusában szabadult. Az aradi véres napok után a [[Plzeň|Pilzen]]ben állomásozott Khevenhüller-Metsch ezredbe beosztották közembernek. Édesanyja mindent elkövetett, hogy fiát a katonaságtól megszabadítsa. Ez [[bécs]]i ismerősei közbenjárására sikerült is. Xántus azonban hazajövetel helyett Prágában összeköttetésbe lépett az emigránsokkal, hazafias nyilatkozatai miatt [[Prága|Prágában]] ismét elfogták és a hadbíróság börtönbüntetésre ítélte. Ebből a fogságból sikeresen megszökött, és a felelősségre vonás elől [[Németország]]on, [[Belgium]]on és [[Franciaország]]on keresztül [[London]]ba emigrált, majd [[1852]]-ben áthajózott az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba.
8 162

szerkesztés