„Kállay Kristóf (diplomata)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
Három kulcsfontosságú - korábban nem felhasznált - forrás bevonásával, nagyobb átírása és hosszabbítása a cikknek. |
||
11. sor:
| halál dátuma = [[2006]]. [[április 26.]] {{életkor-holt|1916|12|7|2006|4|26}}
| halál helye = Budapest
| kitüntetései =
| halál oka = <!-- Wikidata: p509 -->
| sírhely = <!-- Wikidata: p119 -->
25 ⟶ 26 sor:
| szülei = [[Kállay Miklós (politikus)|Kállay Miklós]]; Kállay Helén
| szakma = diplomata, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének tisztviselője
| tisztség = Szuverén Máltai Lovagrend vatikáni nagykövete; Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke.
| iskolái = <!-- Wikidata: p69 -->
| megjegyzés =
37 ⟶ 38 sor:
| alsablon =
}}
[[Nagykálló]]i '''Kállay Kristóf''' ([[Nyíregyháza]], [[1916]]. [[december 7.]] – [[Budapest]], [[2006]]. [[április 26.]])
==Élete==
[[Kállay Miklós (politikus)|Kállay Miklós]] későbbi miniszterelnök és Kállay Helén (†1945) elsőszülött fia volt. A nyíregyházi [[Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda (Nyíregyháza)|Szent Imre Katolikus Gimnáziumban]] érettségizett 1934-ben. 1934 őszétől egy évig önkéntesként szolgált a budapesti m.kir. Bem József 1. lovas tüzéreknél, hadnagyi rangban szerelt le. 1939-ben vette át államtudományi doktori diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen, közben 1937-ben Bécsben konzulárakadémiai oklevelet szerzett, és a [[Lille|Lille-i Katolikus Egyetem]] újságírói szakán is tanult.
1940-től a m.kir. külügyminisztérium állományában volt; 1942-ben átkerült apja mellé, mint miniszterelnökségi magántitkár. Apját elkísérte számos jelentős találkozóra, pl. [[Adolf Hitler|Hitler]]<nowiki/>hez 1942-ben, [[Benito Mussolini|Mussolini]]<nowiki/>hez 1943-ban, emellett saját visszaemlékezései szerint a számos, főleg Szabolcs megyéből érkező mindenféle kérvénnyel és problémával foglalkozott.
1942-ben feleségül vette [[Kézdivásárhely|kézdivásárhelyi]] [[Vásárhelyi Vera|Vásárhelyi Verát]] (1920–2000),<ref>[http://genealogy.euweb.cz/hung/kallay4.html A Kállay család genealógiája] Hozzáférés ideje: 2018. május 26.</ref> [[Sík Sándor]]-díjas írónő, akitől két fia – András<ref>{{Cite web |url=http://www.mmlsz.hu/assets/uploads/files/96798-maltai-hirek-2013-iiii-web.pdf |title="In memoriam Kállay András", Máltai Hírek 2013. iv., 12-ik oldal |accessdate=2019-07-16}}</ref> és Miklós<ref>{{CitWeb|url=https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/a_korral_megjon_a_magyarsag|szerző=Kövesi Péter|cím=Kállay miniszterelnök dédunokái olasznak vallják magukat – A korral megjön a magyarság|weblap=Vasárnapi Hírek|dátum=2016-02-16|elér=2018-05-26}}</ref> – született.
1946-ban családjával Olaszországba menekült, ahol apja tartózkodott. Hat nehéz év után (munkanélküliség, felesége tüdőbaja, ami miatt nem vándorolhattak ki az Egyesült Államokba), 1952-ben fölvették az Európai Állattenyésztési Szövetséghez. Itt 1967-ig maradt, amikor is magas beosztásban átkerült az [[Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet|ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetéb]]<nowiki/>e (FAO). Onnan ment nyugdíjba 1978-ban. Közben 1965-től 1967-ig az Állattenyésztési Világszövetség (WAAP) főtitkára volt, 1958-tól 1967-ig pedig az Európai Duna Bizottság főtitkára.
Főfoglalkozása azonban egész életében a magyar ügy és a [[máltai lovagrend]] volt, saját jövedelmének jó részét is erre fordította. 1956-ban a máltai rend megbízásában, az osztrák nagyperjelség égisze alatt, a határon dolgozott, a menekültek fogadásában és az adományok szétosztásában. 1957-től dolgozott a rend [[Apostoli Szentszék|szentszék]]<nowiki/>i követségében, eleinte mint titkár és tanácsos, 1978-tól meghatalmazott miniszter, és 1985-től mint nagykövet. Ugyanakkor a [[Magyar Máltai Lovagok Szövetsége|Magyar Máltai Lovagok Szövetségé]]<nowiki/>nek oszlopos tagja volt: 1954-től kezdve a főtitkára, 1969-től 1995-ig pedig az elnöke. Búcsúztatójában így ír róla utódja, [[O’sváth György|O'sváth György]]:
''"Kállay Kristóf volt a Szuverén Máltai Lovagrend történetének legjelentősebb magyarországi lovagja. (…) A MMLSZ-nek nem csak főtitkára/elnöke, hanem megszemélyesítője is volt Kállay Kristóf. Ő '''volt''' a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége. Az emigrációban fenntartotta a szövetség szerkezetét, kiválasztotta és felavatta új tagjait, biztosította a lelki vezetést és a lelkigyakorlatokat, megszervezte azt a hatalmas karitatív munkát, melynek keretében évtizedeken keresztül özönlöttek a máltai gyógyszer-, ruha-, élelmiszer- és egyéb küldemények hazánkba."''
A család 1997-ben hazatelepült. Itthon a család történelmének és emlékeinek ápolásával is foglalkozott, és kapcsolatain keresztül támogatta szülőföldje fejlesztését. Megalapította a nyíregyházi Jósa András Múzeumban a [[Jósa András Múzeum#Kállay Gyűjtemény|Kállay Gyűjteményt]]. Nyíregyháza, [[Nagykálló]] és [[Kállósemjén]] díszpolgárává választotta.
2006-ban hunyt el Budapesten. A kállósemjéni családi kriptában temették el.
==Kitüntetései==
* A [[Máltai lovagrend|Szuverén Máltai Lovagrend]] nagykeresztes tartománynagya
*a Máltai Érdemrend, a pápai Nagy Szent Gergely-rend, Szent Szilveszter-rend és Pius-rend Nagykeresztese;
*a portugál Dom Henrique Infáns Rend és a luxemburgi Nagyhercegség Érdemrendjének nagy tisztikeresztese
*az Osztrák Köztársaság Arany Díszjelvényének tulajdonosa
*a [[Magyar Köztársasági Érdemrend|Magyar Köztársaság Érdemrendjének]] középkeresztese
*Nyíregyháza, [[Nagykálló]] és [[Kállósemjén]] díszpolgára.
== Jegyzetek ==
49 ⟶ 70 sor:
==Források==
* Vajay Szabolcs: ''A Máltai Rend magyar lovagjai 1530–2000''. Mikes Kiadó Kft., Budapest, 2000▼
* [https://web.archive.org/web/20171224070310/http://npg.hu/ Nemzeti Portrétár: A nagykállói Kállay család portréi, 2016]▼
*Kállay Kristóf búcsúztatója, ''Máltai Hírek'' (2006) XII. évf. 2. szám
*Okolicsány Lajos és Révay Péter, szerk.: ''Életsorsok - magyar máltai lovagok száműzetésben'' (2017) - MMLSZ, Budapest. ISBN 978-963-12-9654-9
▲*
* [http://resolver.pim.hu/auth/PIM60191 PIM]
==További információk==
▲* Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai 1530–2000. Mikes Kiadó Kft., Budapest, 2000
*
* Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja, Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, Budapest, 2010
* Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5.
64 ⟶ 88 sor:
[[Kategória:1916-ban született személyek]]
[[Kategória:2006-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Máltai lovagok]]
|