„Szegedi Vadaspark” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
== Története ==
[[Fájl:Chrysocyon.brachyurus.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Sörényes farkas]]. Ezt a fajt a magyar állatkertek közül csak a szegediben láthatjuk.]]
A Szegedi Vadaspark megépülése nagyon lassan haladt, míg végül [[1989]]. [[Május 28.|május 28]]-án megnyithatta kapuit a nagyközönség előtt, akkor még mindössze 3 hektáros bemutatóként. A szegényes anyagiak miatt nem gondolkozhattak nagy testű fajok bemutatásában, így született meg az a koncepció, melynek köszönhetően a Szegedi Vadaspark ma is egyedülálló állománnyal bír a hazai állatkertek körében. Elsősorban kistestű fajok tartására szakosodtak, melyek közül a [[karmosmajmok]] tartásában és tenyésztésében rövidesen nemzetközi sikereket is elértek. [[1992]]-ben kezdhették meg a jelentősebb fejlesztéseket. Ennek első eredménye az [[1993]]-ban átadott oktatóterem volt. A vadaspark a környezeti nevelést a kezdetek óta igen magas szinten műveli, így e téren a térség kiemelkedő központjává nőtte ki magát.
Az eredeti koncepció szerinti földrészenkénti bemutató első eredménye a park megnyitásának ötödik évfordulójára készült el. Ekkor vehették birtokba a látogatók is az 5,5 hektáros [[Dél-Amerika]] parcellát. Ez a bemutató ekkor egyedülálló volt hazánkban, mivel az állatokat terjedelmes, többnyire villanypásztorral határolt kifutókban mutatták be. A Dél-Amerika-rész azóta is folyamatosan bővül. Ennek első lépése a pókmajmok erdejének kialakítása volt, amelyet mindössze néhány szál elektromos vezeték határol. Ezt követően azonban már folyamatosan költözhettek a többi földrész állatai is a tágas, természetes férőhelyekre. [[1997]]-ben készült el két majom-sziget, melyeken [[fehérkezű gibbon|fehérkezű]] és [[bóbitás gibbon]]ok, valamint [[sziamang]]ok kerültek elhelyezésre.
| |||