„Ujgur nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a aprók |
kicsit tovább |
||
52. sor:
Az '''ujgur nyelv''' ([[arab ábécé|arab írással]] ئۇيغۇر تىلى, [[cirill ábécé|cirill írással]] ''Уйғур тили'', latin betűkkel ''Uyghur tili'') [[török nyelvek|török nyelv]], amelyet a [[Belső-Ázsia]] keleti részén, a főként a [[kína]]i [[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület]]en élő [[ujgurok]] beszélnek anyanyelvükként. A mai vagy modern ujgur nyelv megkülönböztetendő az ótörök korban, a 8–13. században fénykorukat élő, mára maroknyi csoportban fennmaradt [[sárga ujgurok]]{{Wd|Q34283}} vagy jugurok nyelvétől. A mai nyelvet beszélő ujgurok Hszincsiangon kívül kisebb számban megtalálhatóak Kína [[Sanhszi]] tartományában, [[Kazahsztán]]ban ([[Almati]], [[Ili]], [[Zsarkent]]{{Wd|Q2231416}}), [[Kirgizisztán]]ban ([[Biskek]], [[Tokmok]], [[Karakol]], [[Os (település)|Os]]), [[Üzbegisztán]]ban ([[Ferganai-medence]]) és [[Türkmenisztán]]ban ([[Bajrám-Ali]]{{Wd|Q812715}}).
==
A mai ujgur nyelv kialakulásához jelentősen hozzájárult az irodalmi [[csagatáj nyelv]]{{Wd|Q36831}}, emellett fejlődésére hatottak a kelet-belső-ázsiai [[kazak nyelv|kazak]], [[kirgiz nyelv|kirgiz]] és [[üzbég nyelv]]járások, valamint az [[iráni nyelvek]] és a [[kínai nyelv|kínai]]. Magánhangzórendszerében nyolc hang található meg, ezek: ''a, ɛ, e, i, o, ö, u, ü''. Sajátossága, hogy – az üzbéghez hasonlóan – az ujgur nyelv hangkészletéből kikopott a török nyelvekre jellemző veláris ''ï'', valamint a törökségi magánhangzó-harmónia felborulásával járó ''a > ȧ/e'' és ''u > u̇/ü'' hangváltozás. A mássalhangzó-rendszer területén a törökségi szókezdő ''k'' és ''t'' zárhangot ''č'' réshang váltotta fel, magánhangzóközi állásban pedig a ''k > šk'' és ''t > št'' változás figyelhető meg. Az ujgur nyelv huszonhat mássalhangzója közül speciálisabbak a veláris ''q'', a palatális ''k'', az ''x'' és a ''h'' hang, valamint a tiszta ''ng'' ejtésű ''ŋ'',
== Alaktana ==
Az ujgur az agglutináló nyelvek közé tartozik. Az alábbi táblázat a névszóragozás főbb eseteit mutatja be.
{|class="wikitable"
! Nyelvtani eset || Esetrag || Alapalak || Ragozott alak
|-
| [[Tárgyeset]] || ''-ni'' || ''tögɛ'' ’teve’ || ''tögɛni'' ’tevét’
|-
| [[Birtokos eset]] || ''-niŋ'' || ''mɛktɛp'' ’iskola’ || ''mɛktɛpniŋ'' ’az iskolának a’
|-
| [[Részes eset]] || ''-qa, -kɛ, -ya, -gɛ'' || ''turumtay'' ’vércse’{{-}}''tümɛn'' ’tízezer’ || ''turumtayqa'' ’vércsének’{{-}}''tümɛngɛ'' ’tízezernek’
|-
| [[Locativus]] || ''-da, -dɛ, -ta, -tɛ'' || ''tor'' ’halászháló’{{-}}''eyik'' ’ürü’ || ''torda'' ’halászhálóban’{{-}}''eyiktɛ'' ’ürün’
|}
A birtokos személyragozás más törökségi nyelvek mintázatát követi: ''qiz'' ’lány’; ''qizim'' ’lányom’; ''qiziŋ'' ’lányod’; ''qizi'' ’lánya’; ''qizimiz'' ’lányunk’; ''qiziŋlar'' ’lányotok’; ''qizi'' ’lányuk’. Megjegyzendő, hogy a többes szám második esetben megkülönböztetik a formálisabb, magázó ragozást: ''qiziŋiz'' ’az ön lánya’. A melléknevek középfokát a ''-raq, -rek'' toldalékkal fejezik ki: ''qara'' ’fekete’ → ''qararaq'' ’feketébb’; ''qimnet'' ’drága’ → ''qimnetrek'' ’drágább’. A felsőfokot az ''ɛŋ'' prefixummal képzik: ''ɛŋ qara'' ’legfeketébb’, ''ɛŋ qimnet'' ’legdrágább’. A melléknévvel kifejezett jelentés nyomatékosítására gyakran élnek a más török nyelvekre is jellemző részleges kettőzéssel, például ''qattiq'' ’kemény’ → ''qap-qattiq'' ’nagyon kemény’.
Igerendszerének egyik legfontosabb sajátossága az összetett igék használata, például ''turup turmaq'' ’megvárni’ (''turup'' ’állva’ + ''turmaq'' ’állni’), ''išlɛp čiqarmaq'' ’létrehozni’ (''išlɛp'' ’dolgozva’ + ''čiqarmaq'' ’kihozni, kiszállítani’), ''ravan bolmaq'' (''ravan'' ’induló, menő’ + ''bolmaq'' ’lenni’).
== Forrás ==
62 ⟶ 80 sor:
[[Kategória:Török nyelvek]]
[[Kategória:Természetes nyelvek]]
[[Kategória:Agglutináló nyelvek]]
| |||