„Alija Izetbegović” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
|||
70. sor:
{{Bővebben|Boszniai háború}}
{{lásdmég|Délszláv háború}}
[[1991]] márciusában [[Franjo Tuđman]], horvát elnök és [[Slobodan Milošević]], szerb elnök titkos megállapodást kötnek [[Bosznia-Hercegovina]] közös felosztásáról. A megállapodás szerint a tagállam egyik felét a horvátok, a másikat a szerbek fogják uralni, az [[iszlám]] vallású bosnyákokat pedig beolvasztják a másik két népbe.<ref>TRIBINA BOŠNJAKA PRENESENO SA WWW.HEJ.HR – 2003. október 23.</ref><ref>[https://azonnali.hu/cikk/20181119_horvatorszag-valositja-meg-a-nagyszerb-almokat Horvátország valósítja meg a nagyszerb álmokat]</ref>
[[1992]] februárjában Izetbegović népszavazást írt ki [[Bosznia-Hercegovina]] függetlenségéről, figyelmen kívül hagyta a [[szerbek]] azon fenyegetését, hogy ez esetben – a Jugoszláviában maradás érdekében – a szerblakta területek el fognak szakadni Boszniától. A szerbek a referendumot alkotmányellenesnek nyilvánították és bojkottálták, így 67%-os részvétel mellett a szavazók 99,4%-a voksolt a függetlenségre. Az ország függetlenségét [[április 7.|április 7-én]] az [[Európai Unió|Európai Közösség]] és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] is elismerte. A függetlenségi törekvések időszakában már került sor elszórt harcokra a szerbek és a muszlimok között. A főváros, [[Szarajevó]] ostromát a boszniai szerb csapatok és a [[Jugoszláv Néphadsereg]] [[április 4.|április 4-én]] kezdte meg, két nappal később pedig a szerbek már az ország több, a gyengén felfegyverzett boszniai biztonsági alakulatok által védett települése ellen indítottak általános támadást.
== Források ==
{{források}}
| |||