„János-hegy” változatai közötti eltérés

 

== A név eredete ==

Nevének eredetét illetően több magyarázat is van. A hegyet korábban ''Pozsonyi-hegy''nek hívták, mivel a tetejéről jó időben állítólag [[Pozsony]]ig el lehetett látni . A csúcson a [[19. század]] elején már állt egy [[Szent János]]-szobor. Mai neve csak az [[1900-as évek]] elején rögzült; az északnyugati vonulat neve ugyanakkor ma is [[Pozsonyi-hegy]]. A „János” nevet vagy a korábbi Szent János-szoborról, vagy [[Óvári János]] grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.

 

== Közlekedés ==

A [[Gyermekvasút (Budapest)|Gyermekvasút]] Jánoshegy-állomása a János-hegyet a Virágvölggyel összekötő sárga sáv jelzésű [[turistaút]] és a Gyermekvasút kereszteződésénél található, 800 méterre a [[Budapesti libegő|Libegő]] Budakeszi-nyeregben lévő felső állomásától. Az állomás [[tengerszint feletti magasság]]a 409 méter.

 

== Turizmus ==

 

A János-hegy a már [[19. század]] közepétől [[Buda (történelmi település)|Buda]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]] lakóinak kedvelt kirándulóhelye volt. Legismertebb látogatója [[1882]]-ben [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] volt. Ennek a látogatásnak az emlékére emelték [[1908]]–[[1910]] között a hegyet koronázó [[Erzsébet-kilátó]]t, amit 1910. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] avatott fel Budapest akkori polgármestere, [[Bárczy István]]. A kilátó felépítményének alapja az ország egyik legrégebbi [[vasbeton]]szerkezete.