Főmenü megnyitása

Módosítások

4 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
a
település
 
==== Szu–17M3 (Szu–19) Fitter–H ====
[[Fájl:Sukhoi Su-17M3 2008 G6.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|''Ukrán ''Szu–17M3'', a szárnyai alatt belül [[SZ–8]] [[nem irányított rakéta|nem irányított rakétákat]] tartalmazó blokkal, két gyakorló [[R–60]] [[légiharc-rakéta|légiharc-rakétával]] és egy [[H–23]] földi célok elleni irányított rakétával]]
 
A ''Szu–17UM''-mel együtt fejlesztett változat, melynek törzsgerince megegyezik a kétüléses gyakorlóváltozatéval, de az oktató kabinja helyett újabb tüzelőanyag-tartályt építettek be, a tüzelőanyag-készletet ezzel 4880 literre növelve. A navigációs-támadó rendszer a korszerűbb ''K–23–1'' lett, új célzókészülékkel, robotpilótával, [[saját-idegen azonosító]]val és rádiónavigációs berendezéssel. A lézertávmérő helyett az orrba a ''Kljon–PSZ'' [[Célmegjelölő konténer|lézeres célmegjelölő berendezést]] építették, melynek látómezeje oldalra 12–12°, felfelé 6°, lefelé 30° volt. A berendezéshez, ellentétben a nyugaton használt típusokkal, nem tartozott sem képernyő, sem kis botkormány, amivel az optikát irányítani lehetett. A repülőgép irányzásával célzókészülék fix markerjelét a célra kellett vinni, elvégezni a befogást, ezután a berendezés automatikusan követte a célt. A beépített besugárzásjelzőt a korszerű ''SZPO–15 Berjoza–L'' típusra cserélték.
=== Földi célok elleni rakéták ===
[[Fájl:Kh-29L (1).jpg|bélyegkép|jobbra|300px|''A [[H–29]]L gyakorló példánya'']]
[[Fájl:Iraqi Su-22 with Kh-58.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|''Bunkerben harcképtelenné vált iraki ''Szu–22''-es, [[H–58]] rakétával]]
 
A ''Szu–22'' az 57 milliméteres [[SZ–5]] (maximum 6 darab 16 vagy 32 rakétát tartalmazó konténerekben) és a 240 milliméteres [[SZ–24]] (egy rakétás indítósínen), később a 80 milliméteres [[SZ–8]] (a maximum 4 darab 20 rakétás ''B–8'' blokkban) és a 340 milliméteres [[SZ–25]] (egy-egy rakétát tartalmazó indítócsövekben, ezek űrmérete 250 mm volt) nem irányított rakétákat hordozhatta.
** BHU (Bihov, Belarusszia, 26 ''Szu–17)''
** 317. önálló felderítő repülőezred ([[Simkent]], [[Kazahsztán]])
** 136. vadászbombázó ezred ([[Chirchiq (várostelepülés)|Chirchiq]], [[Üzbegisztán]])
** 217. vadászbombázó ezred ([[Kizil-Arvat]], [[Türkmenisztán]])
** 115. vadászbombázó gárda-ezred (Kokajtij, [[Üzbegisztán]])<ref>{{cite web|url=http://promzona.org/utils/airfields.html?dir=asc&page=all&sort=|title=Aerodomi v SZSZSZR|language=Orosz|accessdate=2010-05-23|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110727185713/http://promzona.org/utils/airfields.html?dir=asc&page=all&sort=#|archivedate=2011-07-27}}</ref>
==== {{fj|lengyel|1}} ====
[[Fájl:Su-20.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|''A [[Lengyel Légierő]] ''Szu–20''-asa [[SZ–5]] [[nem irányított rakéta|nem irányított rakétákat]] tartalmazó ''UB–16–57'' és ''UB–32A'' blokkokkal'']]
[[Fájl:Su-22M4-2005-Poznan.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|''A 7. Eskadra Lotnictwa Taktycznego'' ''Szu–22''-ese [[Poznań]]ban. A századot [[2007]]-ben feloszlatták, majd újra megalakították, immár [[F–16 Fighting Falcon]]okkal'']]
 
A [[Lengyel Légierő]] első ''Szu–20''-asait [[1974]]-ben kapta, a típus összesen 27 példánya állt hadrendbe [[Powidz]]ban, a 7. bombázó-felderítő repülődandárnál, ahol az [[Il–28]]-asokat váltotta le. A típusra történő kiképzést a ''Szu–7U'' lengyel változatával ''(SBLim–2)'' végezték. A gépek feladata elsősorban atomcsapás mérése lett volna, [[Lengyelország]]ot a szovjet politikai vezetés az [[Egyesült Királyság]]hoz és [[Franciaország]]hoz hasonló atomhatalommá kívánta tenni. A lengyel gépekre rendszeresen függesztették az [[RN–24]] atombomba gyakorló változatát. Az [[1980]]-as rendkívüli állapot bevetése után az atomtölteteket visszaszállították a Szovjetunióba. A gépek egy része a ''KKR–1'' felderítőkonténer hordozására alkalmassá tett ''Szu–20R'' volt, ezekkel főleg [[Dánia]] partjai mentén repültek felderítő bevetéseket, a [[harmadik világháború]]ban ugyanis a lengyel fegyveres erők feladta Dánia megszállása lett volna. A gépek [[1997]]-ig álltak hadrendben.<ref>{{cite web|url=http://lotniczapolska.pl/Pamieci-pilotow-Su-20,8375|title=http://lotniczapolska.pl/Pamieci-pilotow-Su-20,8375|last=Kasjaniuk|first=Sławomir|date=2009-08-07|language=lengyel|accessdate=2009-12-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090812103403/http://lotniczapolska.pl/Pamieci-pilotow-Su-20,8375#|archivedate=2009-08-12}}</ref>
 
==== A szovjet megszállás évei (1979–1989) ====
[[Afganisztán]] [[1979]]. [[december 25.|december 25]]-én elkezdődött [[A Szovjetunió afganisztáni háborúja|megszállása]] után az országot elfoglaló 40. Hadsereg megkezdte a légi fedezetet nyújtó repülőgépek áttelepítését az országba. A ''217. IBAP'' (vadászbombázó-ezred) 16 ''Szu–17''-ese és egy ''Szu–17UM''-e napokon belül áttelepült [[Türkmenisztán]]ból, [[Kizil-Arvat]] repülőteréről [[Sindand]]ba, később [[Bagram]]ba és [[Kandahár]]ba. Egy évvel később a [[Chirchiq (várostelepülés)|chirchiqi]] ''136. vadászrepülő ezred'' települt Sindandba, újabb egy év múlva a türkmenisztáni [[Mari–2]] repülőterén települt ''156. vadászrepülő ezred'' is bekapcsolódott a harcokba, [[tüzelőanyag-póttartály]]okkal repülve a bevetéseket. Bagramban települt a ''Szu–22''-esekkel felszerelt afgán 355. vadászbombázó ezred is.
 
A szélsőséges éghajlaton a nem szokványos harcmodort alkalmazó ellenséggel szemben alkalmazott repülőgépek üzemeltetése számos akadályba ütközött, a harci tapasztalatok miatt számos módosítást hajtottak végre a gépeken. A sérülésállóság javítása érdekében a tüzelőanyag-tartályokat [[semlegesgáz-rendszer]]rel és [[poliuretán]]hab kitöltéssel látták el. A nagy tengerszint feletti magasság és a forró éghajlat miatt teherbírásuk lényegesen csökkent.