„Máltai lovagrend” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a így szokás: az elején a cikk címe félkövérrel, az "összefoglaló" cím nem szükséges
a szakaszcímek végére nem szoktunk pontot tenni
41. sor:
Az [[első keresztes hadjárat]] 1099-ben elfoglalta Jeruzsálemet. Ezután az ispotály fontossága megsokszorozódott, a sok sérült és beteg kereszteslovag és a megnövekedett zarándokforgalom miatt. Hírét is vitték az egész Európában, és – vélhetően Gérard tehetségének és szorgalmának is köszönhetően – gyűltek az adományok és a jövedelemhozó európai birtokok ráruházások. Gérard [[Hippói Szent Ágoston]] reguláját szem előtt tartva szerkesztett szabályzatot az ápolók közösségének. Egyszerű fekete köpeny viselését írta elő, amelyet a bal vállon fehér nyolcágú (Amalfi jelvényeként ismert) kereszt díszített, az ispotály eredetére emlékezteve.<ref>{{Cite book|title=Cartulaire general de l'ordre des hospitaliers de St Jean de Jerusalem (1100-1310), , no. 78, no. 2479.|editor=Joseph Delaville le Roulx|origyear=1894–1906|location=Paris|language=francia|url=http://purl.pt/28965/4/hg-7426-a/hg-7426-a_item4/hg-7426-a_PDF/hg-7426-a_PDF_24-C-R0150/hg-7426-a_0000_capa-capa_t24-C-R0150.pdf}}</ref> Ma ezt a jelvényt "[[máltai kereszt]]"-ként ismerik. A „johannita” elnevezés arra utal, hogy a kezdettől fogva [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] volt az ispotály patrónusa (függetlenül attól, hogy az eredeti kápolnájuk egy másik Szent János nevét viselte.)<ref>{{Cite book|title=|last=Sire|page=3}}</ref> A regulát [[1113]]-ban [[II. Paszkál pápa]] jóváhagyta: a [[1113]]. [[Február 15.|február 15-én]] kelt pápai bulla biztosította a rend függetlenséget, és [[Apostoli Szentszék|szentszéki]] védnökséget vállalt a rend felett, ugyanakkor lehetővé tette, hogy a rend mindenféle egyházi és világi befolyástól mentesen választhassa elöljáróit.
 
=== A katonai rend kialakulása és a szentföldi évek. ===
[[Fájl:490.Muristan (Persian-Hospital).Jerusalem.jpg|bélyegkép|A"Murisztán" negyed ó-Jeruzsálemben. Itt volt az első johannita ispotály. Háttérben a Keresztelő Szent János templom, annak idején a rend fő temploma.|alt=|260x260px]]
Az ispotályosok (vagy johanniták, később Szent János lovagok) eleinte kizárólag az általuk fenntartott kórházak betegeinek ápolásával foglalkoztak. Ám hamarosan ők is bekapcsolódtak a zarándokok védelmébe és a muszlimok elleni harcokba. Jeruzsálem keresztény kézre kerülése után sok keresztes katona és lovag lépett be a rendbe: a jeruzsálemi királyságnak szüksége volt harci tudásukra és időnkénti bevetésükre, így a 12-ik század közepére kialakult a rend kettős betegápoló és katonai jellege, katonai gyakorlatai és hierarchikus szervezete, amelyet egy 1155 táján szerkesztett új rendi regula rögzített. Hamarosan a templomos lovagok mellett a Szent János lovagok lettek a jeruzsálemi királyság legfélelmetesebb harcosai: jellemző, hogy a [[hattíni csata]] után [[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladin]] megkegyelmezett az elfogott keresztény harcosoknak, kivéve a templomosokat és az ispotályosokat, akiket egy szálig lemészároltatott.<ref>{{Cite book|title=The Monks of War|last=Seward|first=Desmond|origyear=1972|year=1995|publisher=Penguin Books|isbn=0-1401-9501-7|location=United Kingdom|page=54}}</ref>
110. sor:
A 17-ik század elején a rend német "langue"-ja magához csatoltatta az addig olasz nyelv alá tartozó magyar nagyperjelséget, amelynek főnöke a császár által kinevezett címzetes vránai perjel volt, kevés kötődéssel a rendhez. A század közepétől a rend tevékenysége Magyarországon megszűnt. A magyar nemzetiségű máltai lovagok az osztrák nagyperjelségbe tartoztak. A 18-ik században voltak ugyan kísérletek a magyar nagyperjelség visszaállítására, de siker nélkül.<ref>Ezeket a kísérleteket, és kudarcuk okait, Vajay Szabolcs (2002) összefoglalja a bevezető fejezetben.</ref> A 19-ik század közepén a magyarnyelvű rendtagok, akiknek zöme az osztrák nagyperjelséghez tartoztak, érdeklődéssel nézték az Itáliából érkező híreket a rend megújulásáról és a nemzeti szövetségek létesítéséről, de a bécsi udvarral szemben tehetetlenek voltak. Ferenc József császár még 1895-ben kinevezett egy új címzetes vránai perjelt, a zágrábi nagyprépost személyében.
 
=== Trianon után. ===
1925-ban diplomáciai kapcsolat létesült a trianoni Magyarország és a rend közt. Gróf Karátsonyi Jenő lett a rend első nagykövete. 1927-ben közel három évszázadnyi szünet után, a rend először ünnepelte hivatalosan a Szent János-napot Magyarországon, a budavári Koronázó Főtemplom újonnan alapított máltai kápolnájában.
[[Fájl:Magyar máltai lovagok pajzsai a Mátyás templomban.jpg|bélyegkép|226x226px|A MMLSZ alapító tagjainak pajzsai a lovagok kápolnája előterében, a budavári Mátyás templomban|alt=]]
117. sor:
Az 1945 utáni helyzet végzetes volt a MMLSZ-nek. 1945-ben az állam feloszlatta, a Fortuna utcai székházat - mely a háborúban súlyosan megsérült - államosították. A lovagok nagy része Nyugatra menekült, az otthonmaradottak semmilyen nyilvános módon nem élhették máltai lovagi mivoltukat.
 
=== Emigrációban: 1953-1996. ===
1953-ban - József főherceg visszavonulásával és az azt követő szövetségi közgyűléssel, amit a Nyugatra került lovagok meg tudtak szervezni - a MMSZ hivatalosan újjászerveződött római székhellyel. A rend kormányzata elismerte az új elnököt és az új szövetségi szabályzatot. Az Egyesült Államokban és Németországban külön delegációk alakultak, a római szövetségi vezetőség felügyelete alatt. Mindenütt nagy hangsúlyt fektettek a magyarországi rászorultak megsegítésére: az 1956-os forradalom menekültjeinek jelentős segélyt nyújtottak, főleg a fiatalok továbbtanulása érdekében; utána nagyszabású "IKKA-csomag" akciók jellemezték éveken keresztül a külföldi magyar lovagok tevékenységét, azon kívül, hogy letelepedési országaikban részt vettek az ottani rendi szervezetek munkájában és rendezvényein. 1966-ban a MMLSZ megalapította a "[[Lehel Irodalmi Pályadíj]]<nowiki/>at", a külföldi magyar szépirodalom serkentésére.
 
126. sor:
1996. január 27-e Magyar Máltai Lovagok Szövetsége székhelye hivatalosan is visszatért [[Buda (történelmi település)|Budára]].
 
=== A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége napjainkban. ===
[[Fájl:MMSZ zarándokcsoport Lourdesban 2019.jpg|bélyegkép|Magyar máltaiak és betegeik Lourdesban, 2019]]
A szövetségnek 2018 végén 162 tagja volt: 114 lovag, 37 dáma és 11 káplán. Ezekből 65-en éltek nyugati emigrációban<ref>{{Cite book|title=Magyar Máltai Lovagok Szövetsége: 2018. évi beszámoló}}</ref>. Az északamerikai delegáció, a tagok elöregedése miatt, 2019-ben feloszlódott. A magyar lovagok szoros együttműködést létesítettek a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia|Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával]]. Kooperatív viszony alakult ki a magyar állam kormányával és illetékes hatóságaival.