„Ujgur nyelv” változatai közötti eltérés

4 196 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
ábécé áthangolás az 1959-es UYY ábécére
(jav.)
(ábécé áthangolás az 1959-es UYY ábécére)
| név = Ujgur nyelv
| saját név = ئۇيغۇرچە / ئۇيغۇر تىلى
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| kiejtés =
| alkotó =
| első kiadás dátuma =
| jelelik =
| beszélik =
| jelelők =
| terület = [[Kína]] ([[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület|Hszincsiang]])
| színhelye és használata =
| jelelők száma =
| beszélők száma =
| család1 = [[Altaji nyelvcsalád]]
| család2 = [[Török nyelvek]]
| család3 = [[Turki nyelvek]]
| család4 =
| család5 =
| írásrendszer = arab
| rang =
| forrásai =
| hivatalos = [[Kína]]
| akadémiája =
| ISO 639-1 = ug
| ISO 639-2 =
| ISO 639-2-b =
| ISO 639-2-t =
| ISO 639-3 =
| dialektuskód1 =
| dialektuskód1név =
| dialektuskód2 =
| dialektuskód2név =
| dialektuskód2link =
| dialektuskód3 =
| dialektuskód3név =
| dialektuskód3link =
| dialektuskód4 =
| dialektuskód5név =
| dialektuskód5link =
| térkép =
| térképméret =
| térképaláírás =
}}
 
Az '''ujgur nyelv''' ([[arab ábécé|arab írással]] ئۇيغۇر تىلى, [[cirill ábécé|cirill írással]] ''Уйғур тили'', latin betűkkel ''UyghurUyƣur tili'') [[török nyelvek|török nyelv]], amelyet a [[Belső-Ázsia]] keleti részén, a főként a [[kína]]i [[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület]]en élő [[ujgurok]] beszélnek anyanyelvükként. A mai vagy modern ujgur nyelv megkülönböztetendő az ótörök korban, a 8–13. században fénykorukat élő, mára maroknyi csoportban fennmaradt [[sárga ujgurok]]{{Wd|Q34283}} vagy jugurok nyelvétől. A nyelvet beszélő ujgurok Hszincsiangon kívül kisebb számban megtalálhatóak Kína [[Sanhszi]] tartományában, [[Kazahsztán]]ban ([[Almati]], [[Kapsagáj]], [[Zsarkent]]{{Wd|Q2231416}}), [[Kirgizisztán]]ban ([[Biskek]], [[Tokmok]], [[Karakol]], [[Os (település)|Os]]), [[Üzbegisztán]]ban ([[Ferganai-medence]]) és [[Türkmenisztán]]ban ([[Bajrám-Ali]]{{Wd|Q812715}}). Az anyanyelvi ujgur beszélők száma ''A világ nyelvei'' című kiadvány (1999) szerint 7,9 millió, az ''Ethnologue'' portál szerint 10,4 millió.<ref>{{CitWeb|tit=Uyghur |work=Ethnologue|url=https://www.ethnologue.com/language/uig |work=Ethnologue|accd=2019-07-18}}</ref>
 
== Nyelvi változatai ==
*Choton dialektus, mintegy kétezer anyanyelvi beszélője a [[Mongólia|nyugat-mongóliai]] [[Uvsz-tó]] déli előterében él, nyelvük kirgiz és türkmén elemekben bővelkedik.
 
Az irodalmi ujgurt a Kasgar és Jarkend vidéki déli dialektus alapján dolgozták ki. Az ujgur írásbeliségen belül a szépirodalmat elsősorban a lírai alkotások bősége jellemzi, az ismertebb korai ujgur költők közé tartozik Abdulhaj Muhammadi (1900–1938), Ɵmer Muhammadi (1906–1931) és Iszmail Szattarov (1924–1944).
== Hangtana ==
 
A mai ujgur nyelv kialakulásához jelentősen hozzájárult az irodalmi [[csagatáj nyelv]]{{Wd|Q36831}}, emellett fejlődésére hatottak a kelet-belső-ázsiai [[kazak nyelv|kazak]], [[kirgiz nyelv|kirgiz]] és [[üzbég nyelv]]járások, valamint az [[iráni nyelvek]] és a [[kínai nyelv|kínai]]. Magánhangzórendszerében nyolc hang található meg, ezek: ''a, ɛ, e, i, o, ö, u, ü''. Sajátossága, hogy – az üzbéghez hasonlóan – az ujgur nyelv hangkészletéből kikopott a török nyelvekre jellemző veláris ''ï'', valamint a törökségi magánhangzó-harmónia felborulásával járó ''a > ȧ/e'' és ''u > u̇/ü'' hangváltozás. A mássalhangzó-rendszer területén a törökségi szókezdő ''k'' és ''t'' zárhangot ''č'' réshang váltotta fel, magánhangzóközi állásban pedig a ''k > šk'' és ''t > št'' változás figyelhető meg. Az ujgur nyelv huszonhat mássalhangzója közül speciálisabbak a veláris ''q'', a palatális ''k'', az ''x'' és a ''h'' hang, valamint a tiszta ''ng'' ejtésű ''ŋ'',
== Ábécéje és hangtana ==
Az ujgurok egységes ábécével nem rendelkeznek. A kínai ujgurok többnyire egy módosított arab írást használnak, míg a volt szovjet területeken élők 1947 óta egy szintén módosított cirill ábécét követnek. Ezek mellett 1959-ben kidolgoztak egy latin betűs írásváltozatot, amely azonban nem honosodott meg széles körben. Az ujgur ábécé betűit az alábbi táblázat ismerteti.
 
{|class="wikitable"
! Arab ujgur (UEY) || Cirill ujgur (USY) || Latin ujgur (UYY) || IPA || || Arab ujgur (UEY) || Cirill ujgur (USY) || Latin ujgur (UYY) || IPA
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ا|ئا</span> || '''А а''' || '''A a''' || ɑ || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ق</span> || '''Қ қ''' || '''Ⱪ ⱪ''' || q
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ە|ئە</span> || '''Ә ә''' || '''Ə ə''' || ɛ~æ || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ك</span> || '''К к''' || '''K k''' || k
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ب</span> || '''Б б''' || '''B b''' || b || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">گ</span> || '''Г г''' || '''G g''' || ɡ
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">پ</span> || '''П п''' || '''P p''' || p || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ڭ</span> || '''Ң ң''' || '''Ng ng''' || ŋ
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ت</span> || '''Т т''' || '''T t''' || t || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ل</span> || '''Л л''' || '''L l''' || l
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ج</span> || '''Җ җ''' || '''J j''' || d͡ʒ || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">م</span> || '''М м''' || '''M m''' || m
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">چ</span> || '''Ч ч''' ||'''Q q''' || t͡ʃ || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ن</span> || '''Н н''' || '''N n''' || n
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">خ</span> || '''Х х''' || '''H h''' || χ || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ھ</span> || '''Һ һ''' || '''Ⱨ ⱨ''' || h
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">د</span> || '''Д д''' || '''D d''' || d || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">و|ئو</span> || '''О о''' || '''O o''' || o
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ر</span> || '''Р р''' || '''R r''' || r || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ۇ|ئۇ</span> || '''У у''' || '''U u''' || u
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ز</span> || '''З з''' || '''Z z''' || z || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ۆ|ئۆ</span> || '''Ө ө''' || '''Ɵ ɵ''' || ø
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ژ</span> || '''Ж ж ''' || '''Ⱬ ⱬ''' || ʒ || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ۈ|ئۈ</span> || '''Ү ү''' || '''Ü ü''' || y
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">س</span> || '''С с''' || '''S s''' || s || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ۋ</span>|| '''В в''' || '''W w/V v''' || w~v
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ش</span> || '''Ш ш''' || '''X x''' || ʃ || || <span style="font-size:185%; line-height:130%">ې|ئې</span> || '''Е е''' || '''E e''' || e
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">غ</span> || '''Ғ ғ''' || '''Ƣ ƣ''' || ʁ || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ى|ئى</span> || '''И и''' || '''I i''' || i~ɪ
|-
| <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ف</span> || '''Ф ф''' || '''F f''' || f || || <span style="font-size:185%; line-height:130%;">ي</span> || '''Й й''' || '''Y y''' || /j/
|}
 
A mai ujgur nyelv kialakulásához jelentősen hozzájárult az irodalmi [[csagatáj nyelv]]{{Wd|Q36831}}, emellett fejlődésére hatottak a kelet-belső-ázsiai [[kazak nyelv|kazak]], [[kirgiz nyelv|kirgiz]] és [[üzbég nyelv]]járások, valamint az [[iráni nyelvek]] és a [[kínai nyelv|kínai]]. Magánhangzórendszerében nyolc hang található meg, ezek: ''a, ɛə, e, i, o, öɵ, u, ü''. Sajátossága, hogy – az üzbéghez hasonlóan – az ujgur nyelv hangkészletéből kikopott a török nyelvekre jellemző veláris ''ï'', valamint a törökségi magánhangzó-harmónia felborulásával járó ''a > ȧ/e'' és ''u > u̇/ü'' hangváltozás. A mássalhangzó-rendszer területén a törökségi szókezdő ''k'' és ''t'' zárhangot ''čq'' réshang váltotta fel, magánhangzóközi állásban pedig a ''k > škxk'' és ''t > štxt'' változás figyelhető meg. Az ujgur nyelv huszonhat mássalhangzója közül speciálisabbak a veláris ''qk'', a palatális ''k'', az ''xh'' és a ''h'' hang, valamint a tisztanazális ''ng'' ejtésű ''ŋ'',.
 
== Alaktana és mondattana ==
Az ujgur az [[agglutináló nyelv]]ek közé tartozik. Az alábbi táblázat a névszóragozás főbb eseteit mutatja be.
 
{{szövegdoboz|float=right|szélesség=250px|keretszín = #FFFFFF |'''Ujgur tőszámnevek'''{{-}}1 –''bir''; 2 – ''ikki''; 3 – ''üčüq''; 4 – ''törttɵrt''; 5 – ''bɛšbəx''; 6 – ''altɛaltə''; 7 – ''yɛttɛyəttə''; 8 – ''sɛkkizsəkkiz''; 9 – ''toqquztoⱪⱪuz''; 10 – ''on''; 20 – ''žigirmɛⱬigirmə''; 50 – ''ɛllikəllik''; 100 – ''yüz''; 1000 – ''miŋming''}}
 
{|class="wikitable"
! Nyelvtani eset || Esetrag || Alapalak || Ragozott alak
|-
| [[Tárgyeset]] || ''-ni'' || ''tögɛtɵgə'' ’teve’ || ''tögɛnitɵgəni'' ’tevét’
|-
| [[Birtokos eset]] || ''-niŋning'' || ''mɛktɛpməktəp'' ’iskola’ || ''mɛktɛpniŋməktəpning'' ’az iskolának a’
|-
| [[Részes eset]] || ''-qaⱪa, -, -ya, -'' || ''turumtay'' ’vércse’{{-}}''tümɛntümən'' ’tízezer’ || ''turumtayqaturumtayⱪa'' ’vércsének’{{-}}''tümɛngɛtüməngə'' ’tízezernek’
|-
| [[Locativus]] || ''-da, -, -ta, -'' || ''tor'' ’halászháló’{{-}}''eyik'' ’ürü’ || ''torda'' ’halászhálóban’{{-}}''eyiktɛeyiktə'' ’ürün’
|}
 
A birtokos személyragozás más törökségi nyelvek mintázatát követi: ''qizⱪiz'' ’lány’; ''qizimⱪizim'' ’lányom’; ''qiziŋⱪizing'' ’lányod’; ''qiziⱪizi'' ’lánya’; ''qizimizⱪizimiz'' ’lányunk’; ''qiziŋlarⱪizinglar'' ’lányotok’; ''qiziⱪizi'' ’lányuk’. Megjegyzendő, hogy a többes szám második esetében megkülönböztetik a formálisabb, magázó ragozást: ''qiziŋizⱪizingiz'' ’az ön lánya’. A melléknevek középfokát a ''-raqraⱪ, -rek'' toldalékkal fejezik ki: ''qaraⱪara'' ’fekete’ → ''qararaqⱪararaⱪ'' ’feketébb’; ''qimnetⱪimnet'' ’drága’ → ''qimnetrekⱪimnetrek'' ’drágább’. A felsőfokot az ''ɛŋəng'' prefixummal képzik: ''ɛŋəng qaraⱪara'' ’legfeketébb’, ''ɛŋəng qimnetⱪimnet'' ’legdrágább’. A melléknévvel kifejezett jelentés nyomatékosítására gyakran élnek a más török nyelvekre is jellemző részleges kettőzéssel, például ''qattiqⱪattiⱪ'' ’kemény’ → ''qapⱪap-qattiqⱪattiⱪ'' ’nagyon kemény’.
 
Igerendszerének egyik legfontosabb sajátossága az összetett igék használata, például ''turup turmaqturmaⱪ'' ’megvárni’ (''turup'' ’állva’ + ''turmaqturmaⱪ'' ’állni’), ''išlɛpixləp čiqarmaqqiⱪarmaⱪ'' ’létrehozni’ (''išlɛpixləp'' ’dolgozva’ + ''čiqarmaqqiⱪarmaⱪ'' ’kihozni, kiszállítani’), ''ravan bolmaqbolmaⱪ'' ’útra kelni’ (''ravan'' ’induló, menő’ + ''bolmaqbolmaⱪ'' ’lenni’). Igeragozásuk egyik sajátossága öt múlt idejű esetragozás. Ezek közül a leggyakrabban használt a határozott múlt, ahol a ''-di, -du, -ti, -tu'' esetragok az igető és a személyrag közé ékelődnek be: ''kɛldimkəldim'' ’jöttem’, ''kɛldiŋkəlding'' ’jöttél’, ''kɛldikəldi'' ’jött’ stb. A lezárt múltat, amelyet abban az esetben használnak, amikor az ige által kifejezett cselekvést, történést követően hosszabb idő telt el, a ''-yan, -gɛngən, -qanⱪan, -qɛnⱪən'' esetragok jelzik, itt a személyragozás helyett a személynévmásszemélyes névmás kitétele jelzi az alanyt: ''mɛnmən körgɛnkɵrgən'' ’én láttam (régen)’. Utóbbi szerkezethez járulhat a ''-du'' rag, valamint a személynévmásszemélyes névmás is a szerkezet végére kerül, ezzel a múlt idejű cselekvés körüli kételyt, bizonytalanságot fejezik ki: ''körgɛndumɛnkɵrgəndumən'' ’talán láttam, mintha láttam volna’. A hagyományosabb elbeszélő múltat a ''-pti-, -ptu-'' affixummal és szintén a személyragként hátravetett személynévmássalszemélyes névmással képezik: ''yeziptimɛnyeziptimən'' ’írám, írék’. A múltbeli cselekvés intenzitását, gyakoriságát az egyébként a jövő idejű ragozásra jellemző ''-ar, -er'' raggal és a létige (''emɛkemək'', ’lenni’) ragozott alakjával fejezik ki, a szerkezetet gyakran összevonják: ''yazar edim > yazattim'' ’írogattam, irkáltam’. A jelen idő jelei az igető és a szóvégi személyrag közé ékelődő ''-a, -ɛə, -j'': ''oqujmɛnoⱪujmən'' ’olvasok’, ''oqujsɛnoⱪujsən'' ’olvasol’ stb.
 
== Mondattana ==
Az ujgur nyelv szórendje szigorú. Jelzős szerkezetekben a jelző minden esetben megelőzi a jelzett szót: ''qizil'' ’piros, vörös’, ''saqal'' ’szakáll’ > ''qizil saqal'' ’vörös szakáll’. A mondat szórendje az SOV mintát követi, azaz a mondat vagy tagmondat az igével zárul.
{{csonk-szakasz}}
Az ujgur nyelv szórendje[[szórend]]je szigorú. Jelzős szerkezetekben a jelző minden esetben megelőzi a jelzett szót: ''qizilⱪizil'' ’piros, vörös’, ''saqalsaⱪal'' ’szakáll’ > ''qizilⱪizil saqalsaⱪal'' ’vörös szakáll’. A mondat szórendje az [[SOV-nyelv|SOV]] (alany, tárgy, ige) mintát követi, azaz a mondat vagy tagmondat az igével zárul.
 
== Jegyzetek ==