„Wittelsbach Erzsébet magyar királyné” változatai közötti eltérés

A [[Porosz Királyság|poroszoktól]] [[1866]]. július 3-án elszenvedett [[Königgrätzi csata|königgrätzi csatát]] követően a minisztertanács döntésének megfelelően Magyarországra indult,<ref>Corti, 1989, 126-127. o.</ref> Pest-Budára érkezésekor [[Deák Ferenc]] és a kiegyezést előkészíteni óhajtó politikai elit jelentős része is megjelent indóházi fogadtatásán, támogatásukról biztosítva. (A pályaudvarról egyenesen a háborús sebesültek látogatására, a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovikára]] hajtatott.) A korábbi 1866. év eleji látogatásán kialakult kapcsolatrendszerre támaszkodva igyekezett férje segítségére lenni,<ref>Vér Eszter Virág: Újraértelmezett szerepvállalások, avagy Erzsébet császárné alak-változásai 1866-ban. ''Aetas'' 2012 (27. évf.) 1. sz. 83-104. o. [http://epa.oszk.hu/00800/00861/00056/pdf/EPA00861_aetas_2012_01_083-104.pdf]</ref> megakadályozandó a többfrontos háború kialakulást, megőrizni a birodalom egységét fia számára. Villámlátogatását követően (július 12-én) visszautazott Bécsbe referálva a magyarországi fogadtatásról, majd gyermekeivel (Rudolffal és Gizellával) 13-án tért vissza Budára.<ref>Corti, 1989, 127-128. o.</ref> Reprezentatív szerepén ezúttal ténylegesen túllépve, önálló politikai tényezőként cselekszik, többször tárgyal [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyulával]], javaslatokat tesz Ferenc Józsefnek a lehetséges megoldásról, amely már a korábbi tárgyalások (1865-től) során is körvonalazódott,<ref>Manhercz Orsolya: Az uralkodó Magyarországon, 1865-1866. In.: Vázlatok két évszázad magyar történelméből. Főszerk.: Gergely Jenő. Budapest, ELTE BTK, 2010, 35-49. o. [http://moma.elte.hu/wp-content/uploads/2012/07/V%C3%A1zlatok.PhD_.k%C3%B6tet.pdf]</ref> noha az országgyűlés (háború miatti) berekesztésével a megegyezést kívánó politikusok nem folytathatták e keretek között a már megkezdett megegyezés formáit kereső egyeztetéseket. Számos történész, így Brigitte Hamann is úgy véli, Erzsébet női eszköztárával presszionálta az uralkodót a magyarokkal való kiegyezés mielőbbi elfogadására,<ref>Hamann, 1988, 234-241. o.</ref> másfelől azzal is érvelve, hogy Rudolf számára csak ily módon menthető meg a birodalom.<ref>Corti, 1989, 130. o.</ref> (Emellett Hamann Erzsébet – osztrák oldalról túlzónak és veszélyesnek vélt – Andrássy iránti vonzalmát nevezi meg legfőbb katalizáló erőként, mintegy a magyar politikus „fanatizált eszközeként” jelenítve meg Erzsébetet,<ref>Hamann, 1988, 230-233. o.</ref> noha kettejük kapcsolata a későbbiekben is – ezen alapokra visszatekintve – leginkább tanácsadói, baráti jellegű volt.<ref>F. Dózsa Katalin: „Tanácsadó és barát”. – Andrássy Gyula gróf. In: F. Dózsa Katalin – Faludi Ildikó. (szerk.): ''Gróf Andrássy Gyula – A lángoló zseni. (Időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban 2009. június 5. – szeptember 27.)'' Gödöllő, 2009, 4–13. o.</ref>) Erzsébet végül gyermekeivel (a békekötést követően) az egyre súlyosbodó kolerajárvány következtében 1866. szeptember 2-án tért vissza Bécsbe.<ref>Corti, 1989, 136. o.</ref> (Erzsébet magyar nyelvi képzésének folytatását 1866 őszétől Falk Miksa veszi át, felkérésének körülményei máig tisztázatlanok.<ref>[http://mek.oszk.hu/09800/09818/09818.pdf Falk Miksa: ''Kor- és jellemrajzok'' Budapest, Révai, 1902]</ref>)

 

 

http://epa.oszk.hu/00000/00016/00147/090707.htm