„II. Gusztáv Adolf svéd király” változatai közötti eltérés

a
Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. [[Dánia|Dániával]], [[Oroszország]]gal és [[Lengyelország]] ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került [[Finnország]] egy része, [[Karélia]], [[Livónia]], valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen [[északi-tenger]]i kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a [[Baltikum]]tól, Svédország lett a Baltikum ([[Skandinávia]]) vezető hatalma.
 
=== A 30 évesharmincéves háború ===
[[Fájl:Gustavus Adolphus at the Battle at Breitenfeld.jpg|thumb|170px|II. Gusztáv Adolf a Breitenfeldi csatában.]]
{{fő|harmincéves háború}}
1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták a protestáns világ lehetséges megmentőjét a [[HabsburgokHabsburg-ház|habsburgok]]kal ellen vívott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a [[harmincéves háború]]ban a katolikus Habsburgok ellen („svéd szakasz”), és ehhez még a régi rivális [[Dánia|Dán Királyság]] segítségét is sikerült megnyernie. A Habsburgok fő ellenfele, a franciák támogatásával a svéd csapatok egészen [[Bajorország]]ig jutottak. Sok sikeres és győzedelmes csata után 1632-ben, a [[lützeni csata (1632)|lützeni csata]] zűrzavarában az ellenség katonái körbefogták és megölték. Bár a csatát végül a svédek nyerték, a király halála súlyos csapás volt nemcsak a svéd nagyhatalmiságra, de a német protestantizmusra[[protestantizmus]]ra is.
 
== Források ==