„Nagyvárad” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Címke: Visszavonás |
||
24. sor:
A [[11. század]]i eredetű városba [[I. László magyar király]] helyezte a [[Nagyváradi római katolikus egyházmegye|bihari püspökséget]], akit a székesegyház elkészülte után itt is temettek el. A város a [[török hódoltság]] ideje alatt többször gazdát cserélt, végleg [[1692]]-ben szabadult fel. [[1920]]-ban, a [[trianoni békeszerződés]] nyomán került Romániához, korábban a [[Magyar Királyság]]hoz tartozó [[Bihar vármegye]] központja volt.
==
A város a [[Sebes-Körös]] partjain és a váradi dombságok alatt fekszik.
35. sor:
* Szálka park
==
=== Középkor ===
Neve a régi magyar ''várad'' (= kis vár) főnévből ered. A ''nagy'' előtag [[Kisvárda|Kisvárdától]] különbözteti meg.
Már a [[11. század]]ban földvár állott itt. Monostorát [[I. László magyar király|I. (Szent) László]] király alapította. A mai vár helyén épült [[1083]] és [[1095]] között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. Az [[1095]]-ben meghalt királyt [[Somogyvár]]ott temették el, mert még nem épült meg a váradi székesegyház, 1106-ban (vagy [[1113]] után) helyezték itteni, végső nyughelyére, sírja [[1192]]-től, szentté avatásától kezdve zarándokhely lett. Itt keletkezett [[1217]]–[[1235]] között a [[Váradi Regestrum]], magyar nyelvemlék ([[szórványemlék]]).
[[1241]]-ben a [[tatárjárás|mongolok]] megostromolták, és nagy harc után [[április 15.|április 15-én]] elfoglalták. A tatárdúlást [[Rogerius mester|Rogerius]] [[Split|spalatói]] ''(Split)'' püspök, váradi főesperes ''Carmen Miserabile'' (Siralmas ének) című munkájában írja le. ([[Rogerius mester|Rogériusz]] nevét ma városrész viseli.) A várban 2014-ben feltárták egy feltehetően a tatárjárás után, [[Bátori András (püspök)|Báthori András]] püspöksége előtt vagy alatt épült templom maradványait. A Kisboldogasszony-templom fölé építették később a [[nagyváradi római katolikus püspöki palota|püspöki palotát]].<ref>{{cite web |url=http://www.hirado.hu/2014/06/26/kozepkori-templom-romjaira-bukkantak-nagyvaradon/ |title=Középkori templom romjaira bukkantak Nagyváradon |accessdate= |author= |date= |publisher=[[Hirado.hu]] |language=magyar |doi= |archiveurl= |archivedate= |quote= }}</ref>
[[1390]]. [[május 20.|május 20-án]] a királyi pár: [[Mária magyar királynő|Mária]] és [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] jelenlétében állították fel [[I. László magyar király|Szent László király]] aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé, amelyet a [[Kolozsvári testvérek]] készítettek, [[Czudar János]] váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonok [[Janus Pannonius]], püspök [[Vitéz János]] [[1445]] és [[1465]] között, várkapitány Rhédey Ferenc és [[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|fia]], aki [[erdélyi fejedelmek listája|erdélyi fejedelem]] lett. [[1474]]-ben Ali [[Szendrő (Szerbia)|szendrői]] bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután az erődöt megerősítették.
60. sor:
A vár ma is áll, és bár egy ideig igen leromlott állapotban volt, de mára már teljesen felújították. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett majdnem az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt erőd elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők kíváncsi szeme elől elrejtsék. Ám pár évvel ezelőtt a város vezetése, részben uniós forrásokból teljesen felújíttatta a várat, így ma szinte eredeti pompájában várja látogatóit.
Az [[Olaszi temető]]t, a város és a (vár)megye egyházi, irodalmi és közéleti elitjének temetkezőhelyét [[1970]]-ben bezárták. Ezt követően állapota a folyamatos és rendszeres vandalizmus miatt leromlott, az akkori városvezetés hallgatólagos támogatásával.<ref name=horkri>{{cite web |url=http://oradeamagazin.ro/az-olaszi-temeto-eltunese-8597/ |title=Az olaszi temető eltűnése |accessdate=20180813 |author=Horváth Krisztián |date=20140116 |publisher=Váradi Magazin |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180813004809/http://oradeamagazin.ro/az-olaszi-temeto-eltunese-8597/ |archivedate=2018-08-13 }}</ref><ref name=megsemm>{{cite web |url=http://www.old.szentkoronaradio.com/elszakitva/2008_08_27_megsemmisulo-magyar-temeto-nagyvaradon |title=Megsemmisülő magyar temető Nagyváradon |accessdate=20180813 |date=20080827 |publisher=[[Szent Korona Rádió]] |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140518031454/http://www.old.szentkoronaradio.com/elszakitva/2008_08_27_megsemmisulo-magyar-temeto-nagyvaradon |archivedate=20140518 }}</ref> A nagyváradi önkormányzat [[2009]]-es döntése alapján az akkor már jelentősen elhanyagolt olaszi és [[szőlősi temető]]ket felszámolták,.<ref name=tomsi>{{cite web |url=http://foter.ro/cikk/20140305_tomegsirba_hantoltak_a_szaznal_is_tobb_exhumalt_holttestet_nagyvaradon |title=Tömegsírba hantolták a száznál is több exhumált holttestet Nagyváradon |accessdate=20180212 |date=20140305 |publisher=[[Főtér]] |language=magyar }}</ref>
=== Történelmi városrészek ===
365. sor:
=== Légi közlekedés ===
A város szélén, az Arad felé vezető út mellett található a [[
== Kultúra ==
417. sor:
* [[Apolló-palota (Nagyvárad)|Apolló-palota]] (Fő (románul ''Republicii'') utca 12. szám), 1912–1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést [[1913]] novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori - igaz, ma már nem működő – [[felvonó]]t láthatunk.
* [[Stern-palota]]. [[Komor Marcell]] és [[Jakab Dezső]] tervei alapján épült a [[Vágó fivérek]] irányítása alatt, 1908–1909-ben.
* Pénzügyi palota. Az [[eklektikus]] építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült [[Rimanóczy Kálmán|ifjabb Rimanóczy Kálmán]] tervei alapján
[[Fájl:Ady Endre Múzeum, Nagyvárad.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|[[Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad)|Ady Endre Múzeum]]]]
Eredetileg a Betegápoló Irgalmas (Mizerikordiánus) laikus férfi szerzetesrend tulajdona volt, ők építtették bérpalotaként, hogy a bérleti díjakból a nincstelen betegek ápolását fedezhessék.
* [[Nagyváradi törvényszék|Igazságügyi palota]]
* Nemzeti (volt az [[
* [[Ullmann-palota]] (1913), [[Löbl Ferenc]] tervei alapján
* Moskovits-palota
433 ⟶ 434 sor:
* [[Szigligeti Ede]] mellszobra az Állami Színház (egykor és ma: [[Szigligeti Színház (Nagyvárad)|Szigligeti Színház]]) előtt. [[Margó Ede]] alkotását 1912. december 12-én avatták fel. A román megszállást követően, 1921-ben a szobrot elköltöztették, helyébe Maria román királyné szobra került. A bécsi döntés után, 1941-ben visszakerült eredeti helyére.
* [[József Attila]] állószobra a Petőfi parkban (egykori Schlauch-kert), a nagyváradi születésű Wagner Nándor alkotása. Az 1955-ben készült szobrot - a művész végakaratának megfelelően - annak felesége ajándékozta Nagyvárad városának.
* Tordai [[
* [[Petőfi Sándor]] mellszobra a Petőfi parkban (egykori [[Schlauch Lőrinc|Schlauch]]-kert) 1991-től látható. Farkas József műkőből készített szoborportréja eredetileg az 1960-as években a [[Bunyitay Vince|Bunyitay]]-ligetben állt, a rendszerváltást követően került elő rejtekéből
* A [[I. László magyar király|Szent László király]] szoboregyüttes [[Tóth István (szobrász, 1861)|Tóth István]] alkotása, 1893-ban állították el Nagyvárad főterén, ahonnan 1923-ban, a trianoni békeszerződést követően eltávolították és helyére [[Kara Mihály]] alkotása, II. Ferdinánd lovasszobra került, mely 1924-ben lett felavatva. A szoboregyüttes a római katolikus rezidencia kertjébe került, ahol ma is látható. Eltüntetésére több kísérlet is történt.
439 ⟶ 440 sor:
* Szent László király kőszobra a római katolikus bazilika kertjében, az egykori múzeum kertjében elásott szobrot csak a rendszerváltást követően merték előásni
* [[Ady Endre]] kőből készült büsztjét, [[Vetró Artúr]] alkotását az egykori [[Széchenyi István|Széchenyi]] téren, az Igazságügyi Palota előtt 1957 novemberében az Ady Endre Emlékmúzeum mögötti virágágyás közepén állították fel. Mostani helyére, a Mária mennybemenetele szobor talapzatának alsó részére 1960 augusztusában helyezték, megbontva ezzel a kompozíció stílusegységét.
* [[Bethlen Gábor|Bethlen Gábor fejedelem]] állószobra a Petőfi parkban (egykori Schlauch-kert). A szobrot 2003-ban avatták fel, azonban azt jóval korábban, 1941-ben alkotta Kós András szobrász ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] fia). A szobrász 2010. június 11-én hagyta itt az árnyékvilágot.
* A holokauszt áldozatainak emlékműve az Ullmann-palota udvarán
* [[Iosif Vulcan]] (Vulkán József) márványszobra, [[Fekete József (szobrász)|Fekete József]] alkotása, 1964-től áll most a nevét viselő (eredetileg [[Rimanóczy Kálmán (építész, 1840–1908)|Rimanóczy Kálmán]]) utca végén.
446 ⟶ 447 sor:
* [[Lorántffy Zsuzsanna]] bronzszobrát a várad-olaszi református templom előtti parkban állították fel a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója alkalmából 1996-ban. Az egész alakos szobrot Gergely István készítette.
* [[Mihai Eminescu]] költő egész alakos bronzszobrát 1990-ben állították fel az impozáns eklektikus stílusú lebontott főtéri épületek helyén kialakított parkoló előtti zöldövezetben, alkotója Ovidiu Maitec
* [[Gozsdu Manó|Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó)]] kőszobra 1988-tól áll a város főterén, alkotója Mircea Ştefănescu.
* Mihai Viteazul lovasszobor a Szent László téren (eredetileg ott állt a városalapító Szent László király szoboregyüttes, amelyet a püspöki palota elé száműztek az impériumváltás alkalmával). Alexandru Gheorghiţa és felesége, Geta Caragiu műve 1994-ben került a térre.
* [[Gábor Áron (tüzér őrnagy)|Gábor Áron]] kőszobra az ágyúval, [[Oláh Sándor]] szobrászművész alkotása 1943 júniusában került a nagyváradi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola udvarára. Ezt is eltávolították a háború után, sokáig a múzeumban őrizték, majd az 1960-as évek politikailag enyhülő időszakában Kézdivásárhely főterén állították fel, ahol mindmáig látható.
491 ⟶ 492 sor:
* [[Szigligeti Ede emlékezete Erdélyben]]
* [[Nagyváradi Egyetem]]
{{Bihar megye városai}}
| |||