„Malinska” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a felesleges unicode karakter ki (U+200E) AWB
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: link kékítés AWB
48. sor:
Malinska története a [[15. század]]ban kezdődött, amikor felépült az a malom (''melin'', ''malin''), melyről a település a nevét kapta. Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. Érdemes megemlíteni, hogy Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. Dubašnica egykori központja Bogovići volt, mely mára már egészen egybeolvadt Malinskával. A sziget [[1480]]-tól közvetlenül a [[Velencei Köztársaság]]hoz tartozott. A [[18. század]]ra már kialakult Porat kikötője és maga Malinska is a sziget egyik jelentős kikötőjévé fejlődött, ahonnan fát, mezőgazdasági termékeket, húst és olajat szállítottak a kereskedelmi hajók. Az első házak [[1788]]-ban és [[1795]]-ben épültek a településen, de egészen a [[19. század]] végéig lényegében kis falu maradt. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a [[19. század]] folyamán osztrák uralom alatt állt. [[1867]]-től [[1918]]-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 103, 1910-ben 222 lakosa volt.
 
Malinska fejlődése az [[1880-as évek]]ben az első turistahajók érkezésével indult meg. Kezdetben csak a vadászati turizmus indult meg, majd a 20. század elején az egészségturizmus és a fürdőélet is fejlődött. Ez a lakosság számának növekedésében is megmutatkozott. Az [[Osztrák-MagyarOsztrák–Magyar Monarchia]] bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] része lett. A [[II. világháború]] idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A fejlődés csúcspontját az [[1970-es évek]] jelentették, amikor megépült Haludovo üdülőtelep. Amikor [[1971]]-ben az építkezés befejeződött, a Kelet-Adria legexkluzívabb üdülőhelye lett. Haludovón játékterem is működött, mely egész évben valósággal vonzotta a gazdag turistákat, és bár nem vált második Monte Carlóvá, egészen az 1990-es években történt privatizációig jól működött. Ma az intézmény nagy gondokkal küzd és egy része üresen áll. Malinskának 2011-ben 965 lakosa volt.
[[Kép:MALINSKA.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Haludovo strandja]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Malinska