[[fileFájl:Kolozsvár Házsongárd old gravestone with skull crop.jpg|bélyegkép|18. századi sírkő szárnyas koponyát ábrázoló domborművel]]
A [[16. század|16.]]–[[17. század]] legtipikusabb sírkőfajtája az úgynevezett ''ereszes kő'', valamint a koporsó alakú tumba, amelyet még a 18. században is használnak. Szép latin feliratos ereszes köve maradt fenn Kovásznai Péternek (1673), [[II. Rákóczi György]] híres udvari papjának-püspökének, aránylag ép még a tumbája a Szathmári Pap család néhány tagjának, valamint [[Szentábrahámi Lombard Mihály]] unitárius püspöknek (1753). A [[reformkor]]ral kezdődően divatba jött a temetőkultusz. A főúri családok, egyházak versengve emeltek szebbnél szebb emlékműveket, kriptákat, mauzóleumokat nagy halottaiknak, szeretteiknek. Művészeti értékeik miatt is meg kell említenünk a négy oroszlántól őrzött Kendeffy-emlékoszlopot (Hess János bajor szobrászművész alkotása), [[Bölöni Farkas Sándor]], [[Barra Imre]] neogótikus, mellszoborral díszített oszlopát, az ugyancsak e stílusban épült Mikó- és Donogány-kriptákat. Empire domborművei miatt a Mauksch–Hintz-kripta, térhatásáért a neoromán iktári Bethlen-kripta ([[Ybl Miklós]] műve) érdemel említést. Aránylag sok a klasszicizáló síremlék (Kéler Ilona, [[Jósika Miklós]], [[Brassai Sámuel]], [[Kuun Géza]] sírja), valamint kripta (betleni Bethlen, Korbuly–Barcsay családok, Sigmond Elek mauzóleuma); nagy számban őrződtek meg az eklektikus építmények, az utóbbi két évszázad sírkődivatját bemutató oszlopok.
A tulajdonképpeni köztemető oldalához három zsidó temető csatlakozik, egy negyedik pedig távolabb, a Tordai út mellett található.
