„Poliszacharid” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A cikk bővítése, struktúrálása, javítása, átfogalmazása, forrás hozzáadása.
Kis bővítés, források és kémiaportál hozzáadva. A tulajdonságok elé raktam egy "általában"-t, mivel vannak kivételek. Pl. az amilóz oldódik hideg vízben is.
1. sor:
A '''poliszacharidok''' olyan természetes polimerek, amelyekben nagyszámú [[monoszacharid]] egység kapcsolódik egymáshoz glikozidos kötéssel.<ref name="gold">{{cite book | title=Compendium of Chemical Terminology – Gold Book | version=2.3.3 | year=2014 | publisher=International Union of Pure and Applied Chemistry | page=1161 | url=https://goldbook.iupac.org/files/pdf/goldbook.pdf}}</ref> A kifejezést gyakran csak azokra a [[szénhidrát]]okra használják, amelyek legalább tíz [[monomer]]ből állnak.<ref name="gold"/> A poliszacharidok általában több száz, vagy több ezer monoszacharid molekulából épülnek fel. A molekulák vízkilépéssel ([[kondenzáció]]) kapcsolódnak össze, [[hidrolízis]]sel pedig monoszacharidokra bonthatók.<ref name="PoOC">{{cite book | author=Robert J. Ouellette, J. David Rawn | title=Principles of Organic Chemistry | edition=1st edition | year=2015 | publisher=Elsevier | isbn=978-0-12-802444-7}}</ref> A két legfontosabb poliszacharid a [[keményítő]] és a [[cellulóz]], melyek [[glükóz|szőlőcukor-molekulák]] sokaságából épülnek fel. Az egyes poliszacharidok közötti különbséget a monomerek száma, típusa, összekapcsolódási módja, valamint a molekula elágazásainak jellemzői adják.<ref name="PoBC">{{cite book | author=David L. Nelson, Michael M. Cox | title=Principles of Biochemistry | edition=7th edition | year=2017 | publisher=W. H. Freeman | isbn=978-1-31-910824-3}}</ref> Azokat a poliszacharidokat, amelyeket egyfajta monoszacharid egység épít fel, homopoliszacharidoknak nevezik, míg a többféle monoszacharidból felépülőket heteropoliszacharidoknak.<ref name="gold"/>
 
A poliszacharidok vízbenáltalában nem oldódnak vízben, nem redukáló hatásúak, nem édes ízűek, és sok tulajdonságuk nem cukorszerű. Növények, állatok és baktériumok [[sejt]]jeiben találhatók meg.
 
Az élő szervezetben betöltött funkciójuk szerint csoportosítják:
7. sor:
* Tartalék tápanyagok (keményítő, glikogén)
 
== Néhány fontosabb poliszacharid és poliszacharid-származék ==
 
* [[Keményítő]]: Tartalék tápanyagtápanyagként használt poliszacharid, csírázáskor a növény első tápanyagforrása. Sok keményítőt tartalmaz pl. a búza, a kukorica, és a vizes burgonya. A gyógyszeripar tablettákban, kötőanyagként, a textilipar keményítőszerként használja, alkoholt is gyártanak belőle.
* [[Cellulóz]]: A magasabbrendű növények sejtfalának nagy részét alkotja, de előfordul alacsonyabbrendű növényekben is. A legnagyobb mennyiségben előforduló szerves anyag a Földön.
* [[Glikogén]]: Rövidtávú energiaraktározásra használt poliszacharid, mely az állati sejtekben fordul elő. Főleg a máj és az izmok raktározzák, de az agy, a méh és a hüvely szintén képes szintetizálni.
19 ⟶ 20 sor:
{{szénhidrátok}}
 
{{portál|Kémia}}
{{portál|orvostudomány|i }}
 
[[Kategória:Poliszacharidok| Szénhidrátok]]
[[Kategória:Poliszacharidok]]