„Egill Skallagrímsson” változatai közötti eltérés

Legjelentősebb tartott munkája a ''[[Höfuðlausn]]'' („Főváltság”), melyet [[948]] körül írt az őt foglyul ejtő [[I. Erik norvég király|Véreskardú Erik]] norvég királynak. A vers hangneme hideg és burkoltan ironikus, első olvasatra dicsvers hatását kelti. A költemény rövid sorokból áll, és [[Rím#Végrím|végrímeket]] használ, ami csak elvétve bukkan föl a régi izlandi költeményekben.
 
A ''[[Sonatorrek]]''et (magyarul „Fiak nehéz megbosszulása”, „Fiak elvesztése” vagy „Fiasirató”) [[960]] körül írta, két fia (köztük Böðvar) halála után. A vers megírása előtt egy öngyilkossági kísérletet is elkövetett, ám ebben felesége megakadályozta. A vers hangneme egyedülálló az egész európai [[középkor]]i irodalomban, hiszen míg közvetlen és személyes stílusú, sokszor patetikus hangvételű és [[szarkazmus|szarkasztikus]] részletei is vannak. A versben a [[lírai én]]t bosszúvágy hajtja [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetsége]] kihalásának veszélye miatt. Ezután belenyugszik a pogány vallás végzethitébe, majd még hálát is ad [[Odinn|Óðinnak]], mert isteni eredetűnek tartott kapott költő tehetségével úrrá tudott lenni gyászán.
 
Az ''[[Arinbjarnarkvíða|Arinbjarnarkvíðá]]''t (magyarul „Arinbjörn-vers”) [[961]]-ben egyik barátjának, párfogójának, Arinbjörnnek írta. A vers [[kviduháttr]] formájú, témája a barátságrólbarátság és a hűség. Az Egillsagában maradt fenn, de egyes sorai elvesztek, míg mások megrongálódtak.
 
=== Magyarul ===
5

szerkesztés