„Erőd Iván” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
folyt köv.
26. sor:
|kitüntetései= <!-- Wikidata: p166 -->
}}
'''Erőd Iván''' ([[Budapest]], [[1936]]. [[január 2.]] – [[Bécs]], [[2019]]. [[június 24.]]) [[Erkel Ferenc-díj]]as [[Magyarország|magyar]]-[[Ausztria|osztrák]] zeneszerző, zongoraművész, egyetemi oktató. [[Ney Bernát]] (1863–1938) operaénekes unokája.
 
== Élete ==
Ötéves korában kezdett zongorát tanulni, [[Kálmán György]]nél és Káldi Magdánál. Tízéves koromtól [[Kadosa Pál]] privát növendéke volt. 1944-ben több családtagját deportálták, bátyja Endre és nagyszülei az [[auschwitzi koncentrációs tábor]]ban haltak meg. A középiskolai tanulmányait a [[ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola|Trefort utcai gimnáziumban]] végezte 1946 és 1950 között. 1950–1951-ben államosították apja kiskereskedését.
Bátyját Endrét és nagyszüleit az [[auschwitzi koncentrációs tábor]]ban ölték meg. 1951 és 1956 között a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola]] hallgatója volt. Húszévesen az [[1956-os forradalom]] leverése után elmenekült Magyarországról. Majd 1957 és 1961 között a bécsi Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1962 és 1964 között a [[Staatsoper (Bécs)|bécsi Operaház]] korrepetitora volt. Zongoraművészként Európában és a Közel-Keleten lépett fel rendszeresen. 1967 és 1989 között a grazi Zeneművészeti Főiskola óraadó, 1971-től kinevezett, majd 1975-től rendes tanáraként tevékenykedett. 1989-től a bécsi Zeneművészeti Főiskola professzora volt.
 
1951 és 1956 között a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola]] hallgatója volt. Kadosa Páltól – aki a [[Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány|Zenei Alaptól]] szerzett neki ösztöndíjat, hogy osztályidegenként el ne távolítsák – zongorát, [[Szabó Ferenc (zeneszerző)|Szabó Ferenctől]] pedig zeneszerzést tanult. De tanárai voltak még [[Kodály Zoltán]], [[Szabolcsi Bence]], [[Bárdos Lajos]], [[Nagy Olivér (karmester)|Nagy Olivér]] és [[Szőnyi Erzsébet]], [[Vincze Imre (zeneszerző)|Vincze Imre]], [[Bartha Dénes (zenetörténész)|Bartha Dénes]] [[Molnár Antal (zenetörténész)|Molnár Antal]], [[Mihály András]] és [[Nemes Katalin]] is. 1952–1953-ban egy klubot is alapított kollégáival, amit neves zenészek is – mint [[Sugár Rezső]] – elismertek és amivel koncerteket szerveztek az akkor még főiskolán. Stílusára kezdetben érezhetően is hatott [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók]] és Kodály zenéje.
==Díjai, elismerései==
 
* [[Bösendorfer-díj]] (1961)
Húszévesen az [[1956-os forradalom]] leverése után – összes évfolyamtársával együtt – decemberben Ausztriába [[Emigráció (tevékenység)|emigrált]]. Előbb egy [[Felső-Ausztria|Felső-ausztriai]] menekülttáborba érkezett. Innen autóstoppal [[Linz]]be ment, majd egy amerikai ösztöndíj segítségével 1957–1961 között a [[Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem]]en{{wd|Q686522}} folytatta tovább tanulmányait,<ref>[https://wien.orf.at/v2/news/stories/2750434/ Musikalischer Weltenwandler Ivan Eröd ist 80], wien.orf.at - 2016. január 2.</ref> a zongorát [[Richard Hauser]]nél, a zeneszerzést [[Karl Schiske]]nél, [[Dodekafónia|dodekafóniát]] pedig [[Hanns Jelinek]]nél. Eközben [[Darmstadt]]ban is részt vett több nemzetközi [[új-zene]]i{{wd|Q21662779}} nyári kurzuson, versenyeken. Ezek alatt az évek alatt is szoros barátságot ápolt [[Ligeti György|Ligeti Györggyel]]. Amikor osztrák állampolgár lett, nem kellett lemondania a magyarról.
* [[Busoni-díj]] (1962)
 
Zongoristaként már a főiskola éveiben szerepet vállalt a kortárs zene interpretációjában, így tagja lett az úttörő ''„die reihe”'' együttesnek is, és elsők között játszott [[Karlheinz Stockhausen]]t, [[Luciano Berio]]t, [[Pierre Boulez]]t. Első önálló estje a [[Musikverein]] Brahms-termében volt, 1960-ban a bécsi Zenebarátok Társaságában. A diploma után koncertezésből tartotta el magát. 1961-ben megnyerte a [[Bösendorfer]]-versenyt, aminek jutalma egy hangszer volt, majd a nemzetközi [[Ferruccio Benvenuto Busoni|Busoni]]-zongoraversenyen is elismerték. A koncertek mellett kísérőként is dolgozott, 1962 és 1964 között pedig a [[Staatsoper (Bécs)|bécsi Operaház]] korrepetitora volt, ahová még főiskolásként [[Herbert von Karajan]] hívta, miután hallotta egy kóruspróbán, de csak a diploma után vállalta el, amíg önálló lábakon nem állt. Itt ismerte meg a [[zenés színház]]i üzemet. A [[Bécsi Ünnepi Hetek]]en is dolgozott. Zongoraművészként Európában és a Közel-Keleten lépett fel rendszeresen.
 
Zeneszerzőként minden zenei műfajban megmutatkozott. 1951 óta komponált. Első [[Opera (színmű)|operáját]] (''A selyemhernyók'') 28 évesen kezdte el írni operai segédrendező kollégájával, amit a [[Theater an der Wien]]ben{{wd|Q374336}} vittek sikerre. Ez a műfaj állt hozzá leginkább közel. Olyan előadók adták elő műveit, mint [[Roger Norrington]]{{wd|Q537083}}, [[Marcello Viotti]]{{wd|Q124454}}, [[Leonard Slatkin]], [[Marjana Lipovšek]]{{wd|Q468005}}, [[John Shirley-Quirk]]{{wd|Q326394}}, [[Heinrich Schiff]]{{wd|Q662066}}, [[Schiff András]]. 2019-ben nemzetközi magyar és osztrák művészekkel együtt a washingtoni [[John F. Kennedy Előadóművészeti Központ]]{{wd|Q1631981}} a nemzetközi művészeti bizottságának arany medáljával tüntették ki – amit pár nappal halála előtt legidősebb fia vett át a [[Albertina (Bécs)|bécsi Albertina múzeumban]].<ref>[https://cms.kennedy-center.org/docs/default-source/public-relations-documents/2019-press-releases/updated-with-vienna-photos-kcica-gold-medals-awarded-in-budapest-and-vienna_final.pdf The John F. Kennedy Center for the Performing Arts announces the 2019 Recipiens og Gold Medal in the Arts] - cms.kennedy-center.org - 2019. június 19.</ref><ref>[https://volksgruppen.orf.at/magyarok/stories/3001831/ Meghalt Erőd Iván zeneszerző], volksgruppen.orf.at - 2019. június 25.</ref>
 
1967 és 1989 között a [[Grazi Zeneművészeti Egyetem|grazi Zeneakadémia]]{{wd|Q875147}} óraadó, 1971-től kinevezett, majd 1975-től – mikor is [[Graz]]ba költözött – már rendes tanáraként tevékenykedett. Tanítványai voltak többek között [[Georg Friedrich Haas]]{{wd|Q49388}}, [[Jörg-Martin Willnauer]]{{wd|Q1715196}} is. 1989-től ismét Bécsben élt, ahol a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem (akkor még főiskola) professzora, 2004-től [[emeritus]]a volt. Nála tanult például [[Bánlaky Ákos]], [[Bolcsó Bálint]], [[Nánási Henrik]], [[Varga Judit (zeneszerző)|Varga Judit]] is. Pedagógusi munkája során összhangzattant, ellenponttant, zeneszerzést, stílusgyakorlatokat oktatott. Az 1970-es években Dobszay meghívta egy előadásra, majd 1982-ben a Zeneakadémia is invitálta. Operáját levetítették a Szabadság téri tévészékházban, ugyan csak szűk körben. 2004–2005 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vendégprofesszora volt.
 
2009-ben a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] zenei alkotóművészeti osztálya rendes tagjává választották.
 
1993-ban megújította magyar állampolgárságát, az osztrák megtartása mellett. Ugyanebben az évben [[Csákberény]]ben vett egy ingatlant, ahol sokat tartózkodott. Francia feleségével, Marie-Luce Guyal 1969-ben között házasságot. Öt gyermekük született. Hárman is a zenei szférában helyezkedtek el. [[Adrian Eröd]]{{wd|Q90028}} (1970) opera [[bariton]], [[Leonard Eröd|Leonard]] (1977) [[fagott]]os, [[Raphael Eröd|Raphael]] (művészneve: Schlüsselberg, 1984) pedig [[karmester]].<ref>Monika Kornberger: [https://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_E/Eroed_Familie.xml Eröd, Familie], musiklexikon.ac.at - 2019. június 25. (hozzáférés: 2019. július 24.) {{de}}</ref> [[Juliette Eröd|Juliette]] (1972) színésznő, fiatalabbik lánya, Natalie pedig tanítónő, de énekelni is tanult.
 
A 83 éves nemzetközi hírű magyar-osztrák zeneszerző és zongorista 2019 június 24-én egy bécsi kórházban halt meg.
 
== Díjai, elismerései ==
* [[Bösendorfer-díj]]verseny első helyezettje (1961)
* Nemzetközi Busoni-zongoraverseny második helyezés (Bolzano, 1962)
* Osztrák Állami Díj (1970)
* Stájerország zenei díja (1981)
40 ⟶ 56 sor:
* [[Erkel Ferenc-díj]] (2010)
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* [http://www.ivan-eroed.at/de/start.htm Erőd Iván honlapja] {{de}}
* Biográf Ki kicsoda 2004. Poligráf Kiadó. Budapest, 2003. 1. kötet 440. o. {{ISBN|963 86345 1 0}}
* [https://info.bmc.hu/index.php?node=artists&l=hu&table=SZERZO&id=240 Erőd Iván], Magyar Zenei Információs Központ, info.bmc.hu (hozzáférés: 2019. július 24.)
* [http://doblinger-musikverlag.at/Unterricht/cmp_detail.php?compID=45&sp=2 Iván Eröd Komponistendetails] {{de}}, [http://doblinger-musikverlag.at/dyn/kataloge/wv_Eroed.PDF Brochure Iván Eröd H/11-2000] {{en}}, doblinger-musikverlag.at (hozzáférés: 2019. július 24.)
* [http://www.napkut.hu/naput_2005/2005_10/007.htm Erőd Iván] (7-9. old.), ''Kilencvenhat jeles hetvenes'', Napút VII. évfolyam 10. szám - 2005. december
* Hollós Máté: [http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3215&hl=l%C3%A1szl%C3%B3%20ferenc „Amit egy alkotó megél, ott van az alkotásaiban”], beszélgetés Erőd Iván zeneszerzővel, muzsikalendarium.hu - 2011.január
* [https://papageno.hu/intermezzo/2019/06/elhunyt-erod-ivan-zeneszerzo/ Elhunyt Erőd Iván zeneszerző], Papageno.hu - 2019. június 25.
 
== További információk ==
* [http://db.musicaustria.at/en/node/53311 Iván Eröd], Music Information Center Austria (mica) Musikdatenbank, db.musicaustria.at (hozzáférés: 2019. július 24.) {{en}}
* [http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=1971&hl=l%C3%A1szl%C3%B3%20ferenc Erőd Iván 70 éves], muzsikalendarium.hu - 2006.február
* Dobszay László: [http://old.mta.hu/data/cikk/12/56/88/cikk_125688/ErUd__Ivan_laudacioja_Dobszay_Laszlo.pdf Erőd Iván székfoglaló hangversenye elé] (laudáció), old.mta.hu - 2010. október
* Kerékfy Márton: [http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3406&hl=er%C3%B6d Egy boldog alkotó], Erőd Iván szalonkoncertje], muzsikalendarium.hu - 2012.január
* [https://www.mdw.ac.at/1156 Kondolenz Iván Eröd], wir trauern um unseren langjährigen Kollegen em. o. Univ.-Prof. Iván Eröd, Universität für Musik und darstellende Kunst Wien (hozzáférés: 2019. július 24.)
 
{{Nemzetközi katalógusok}}