„Lósy Imre” változatai közötti eltérés

317 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
→‎Élete: MNL Tolna Megyei Levéltára; Acta Nobilitaria (1714-1769) 95-97 lapok;
(→‎Külső hivatkozások: MNL Tolna Megyei Levéltára; Acta Nobilitaria (1714-1769) 95-97 lapok;)
(→‎Élete: MNL Tolna Megyei Levéltára; Acta Nobilitaria (1714-1769) 95-97 lapok;)
[[Kép:Kolegium Emericanum03.jpg|bélyegkép|260px|Lósy Imre címere a pozsonyi Emericanum bejárata felett]]
Református szülőktől származott. Miután áttért a [[katolikus vallás]]ra először [[Bécs]]ben a jezsuitáknál<!--(Wilheim Lamormain)-->, majd 1599 végétől [[Róma|Rómában]] tanult. Ott szentelték pappá [[1604]]-ben. 1604 és 1606 között kánonjogot tanult, majd Magyarországon lelkipásztorként tevékenykedett. 1606-tól [[Nyitra (település)|nyitra]]i, 1607-től [[pozsony]]i, 1611-től [[esztergomi kanonok]] és nyitrai főesperes volt. [[Forgách Ferenc (esztergomi érsek)|Forgách Ferenc]] esztergomi érsek, mint [[nyitrai püspök]]öt hívta őt [[Esztergom]]ba.{{forr}} 1620-tól már [[Pázmány Péter]] állandó helyettese volt és az is maradt az esztergomi érsek haláláig. 1622-től Vicarius Generalis, 1623-tól [[csanádi püspökség|csanád]]i, 1625-től [[nagyvárad]]i választott püspök, majd 1631-ben szentelték fel váradi püspökké. Tagja volt a [[Magyar Tanács]]nak, 1628-tól volt prokancellár. 1634-ben [[egri püspök]] lett és ott még ugyanazon évben [[zsinat]]ot hívott össze.
 
1622. január 12-én Lósy Imre, esztergomi kanonok és érseki helynök valamint testvére Márton és neki gyermekei, István és Ferenc címeres nemeslevelet (armálist) kaptak II. Ferdinánd magyar királytól, melyet 1624-ben hirdettek ki Nyitra vármegyében.[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C3Q2-TSK6-B?i=91&cat=76264]
 
[[1637]]. [[május 14.|május 14-én]], Pázmány Péter halála után esztergomi érsek lett. Életpályája tipikusnak mondható egyházi pálya, talán az ő alakja áll a legközelebb a tridentinus főpapideálhoz. [[1638]]-ban egyháztartományi zsinatot hívott össze, 1639-ben püspöki konferenciát tartott, amelynek középpontjában a magyar egyház és Róma kapcsolatának tisztázása állt. A püspökök a francia gallikán egyházhoz hasonló, önálló nemzeti egyház létrehozásával fenyegették meg Rómát. A viszony végül tisztázódott, és [[Pietro Giacomo Favilla]] személyében szentszéki ágenst neveztek ki, aki a magyar egyház egészét képviselte Rómában.
 
1642-ben Pozsonyban papnevelőt alapított, az [[Emericanum]]ot. A [[Nagyszombati Egyetem]]en a jogi kar felállítására jelentős összeget hagyományozott. Érseksége idején 10000 forinttal járult hozzá Érsekújvár erődítési költségeihez a nádor útján. Érsekújvárban telket adományozott az ő közbenjárása által nemesi armálisban részesülő katonáskodó Édes családnak. [[Pozsony]]ban ferences kolostort alapított.
 
==Külső hivatkozások==
* [https://web.archive.org/web/20061020222243/http://www.vigilia.hu/1999/7/9907tus.html Tusor Péter: A magyar egyház és Róma a 17. században]
* [https://web.archive.org/web/20060219043601/http://www.ajk.elte.hu/pics/Elodeink/36_LosyImre.jpg Lósy Imre arcképe]
*Lósy Imre és testvére Márton valamint gyermekeinek armálisa, kelt, 1622.01.12-én Bécsben, kihirdetve 1624-ben Nyitra vármegyében (ennek 1748-as Tolna vármegyében készült leirata) [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C3Q2-TSK6-B?i=91&cat=76264]
 
{{uralkodó|cim=Csanádi püspök|
3

szerkesztés