3
szerkesztés
(→Élete: MNL Tolna Megyei Levéltára; Acta Nobilitaria (1714-1769) 95-97 lapok;) |
(→Élete: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Tunderkert-tunderkert-1/a-varadi-puspokseg-tortenete-alapitasatol-a-jelenkorig-3B9F/negyedik-kotet-a-varadi-puspokok-a-szamuzetes-s-az-ujraalapitas-koraban-15661780-545A/tizennyolcadik-konyv-5558/a-teljes-pusztulas-korszaka-16061692-5559/iv-losy-imre-16251633-55AC/) |
||
==Élete==
[[Kép:Kolegium Emericanum03.jpg|bélyegkép|260px|Lósy Imre címere a pozsonyi Emericanum bejárata felett]]
1622. január 12-én Lósy Imre, esztergomi kanonok és érseki helynök valamint testvére Márton és neki gyermekei, István és Ferenc címeres nemeslevelet (armálist) kaptak II. Ferdinánd magyar királytól, melyet 1624-ben hirdettek ki Nyitra vármegyében.[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C3Q2-TSK6-B?i=91&cat=76264] A Lósy család testvére, Márton és fiai által Nyitra és Tolna vármegyékben tovább élt.
[[1637]]. [[május 14.|május 14-én]], Pázmány Péter halála után esztergomi érsek lett. Életpályája tipikusnak mondható egyházi pálya, talán az ő alakja áll a legközelebb a tridentinus főpapideálhoz. [[1638]]-ban egyháztartományi zsinatot hívott össze, 1639-ben püspöki konferenciát tartott, amelynek középpontjában a magyar egyház és Róma kapcsolatának tisztázása állt. A püspökök a francia gallikán egyházhoz hasonló, önálló nemzeti egyház létrehozásával fenyegették meg Rómát. A viszony végül tisztázódott, és [[Pietro Giacomo Favilla]] személyében szentszéki ágenst neveztek ki, aki a magyar egyház egészét képviselte Rómában.
|
szerkesztés