„Thor (isten)” változatai közötti eltérés

1 145 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
→‎Hrungnir óriás ellen: helyesbítések a mítosz cselekményét illetőelg
a
(→‎Hrungnir óriás ellen: helyesbítések a mítosz cselekményét illetőelg)
Különösen Skandináviában, ezen belül is [[Norvégia|Norvégiában]] rendkívül gazdag a Thorral kapcsolatos helynévanyag, kultikus helyekre utaló nyomok és a Thor névvel összefüggő személynévanyag. Határozott nyomok utalnak Thor és a tölgyfakultusz kapcsolatára, ez jelzi, hogy a villámisten egykor kapcsolódott a [[világfa|világfához]] is. Valószínű, hogy onnan [[Odin]] ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) fokozatosan kiszorította.
 
A skandináv mitológiában Thor az Ázok közül való isten, Odin ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) után a második legjelentősebb. Thor [[Szif]] férje, azé az aranyhajú istennőé, aki [[Ull]] istennek az anyja. Thornak van egy lánya, [[Trúd]], és két fia, [[Magni]] és [[Módi]]. [[Magni]]-nak az anyja óriás [[Járnsaxa]]. Valószínűleg Thor erejǩt perszonifikálja két fia, akiknek neve is (Magni „erős”; Módi „bátor”) jelzi ezt. Thor égi lakhelye a [[Trúdheim]]. Magát Thor-t vörös szakállú daliának rajzolják, fegyvere a [[Mjölnir]] nevű harci kalapács. Kecskék vonta szekéren jár. A kalapács a villámisten ősi fegyvere (az óizlandi Mjölnir szónak etimológiailag rokona az orosz mklnyija, „villám”). Eleinte ez kőkalapács (kőbalta) volt, de a Próza-Eddában, amikor a kovács törpék ([[dvergek]]) az ázok kincsét kovácsolják, már vaskalapácsról van szó. A mítoszok többnyire harci fejszéről beszélnek (amely visszatér eldobójához, mint a bumeráng), amellyel Thor megöli a [[Jütun]]okat. A kalapács éppoly jellegzetes fegyvere Thornak, mint a dárda [[Odin]]nak ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), a kard [[tyr (isten)|Tyrnek]]. Az óriások igyekeznek elrabolni a kalapácsot (vagy elérni azt, hogy Thor a kalapács és az erőt adó öv nélkül menjen el országukba). Az alap közös: a mennydörgést keltő szerszámot kívánják elrabolni a démonok, s ez a motívum megvan a [[finnek|finn]] és az [[észtek|észt]] folklórban is. Thor kecskéinek a neve ([[Tanngniostr]] és [[Tanngrisnir]]) fogcsikorgatást jelent, s egyértelműen utal a vihar jelenségére is, a kecske azonban a vegetációhoz kapcsolódik. A Próza-Eddában a kecskék nemcsak „lóként” szolgálják Thort, hanem a kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentik. Thor, ha este nyugovóra tér, megöli, és vacsorára megsüti a kecskéket, majd érintetlenül hagyott csontjaikból új életre támasztja fel őket. Amikor [[Tjálfi]] és húga, [[Röszka]], akiknél Thor megszáll, húst vacsorázik, [[Tjálfi]] megsérti a tilalmat, és rágni kezdi a csontot. EttőlEnnek okán Thor egyik kecskéje némilegkissé megnyomorodiksántít. Kárpótlásul [[Tjálfi]] és húga kénytelen volt Thor szolgálatába szegődni. [[Tjálfi]] gyakran szerepel Thor útitársaként, néha helyette [[Loki]]t látjuk, sőt egy alkalommal [[Skandináv mitológia#Tyr, a becsületes|Tyrt]] is említik.
 
Thor a skandináv mitológiában elsősorban kultúrhős, vagy [[Midgard]]ot (az emberek világát) és [[Asgard (mitológia))|Asgard]] (az istenek égi lakhelyét) védelmező dalia, aki az óriások ellen küzd. EllenfeleLegfőbb ellenfele a világkígyónakvilágkígyó, [[Jörmungand]]nak. Így tehát egyszerre teljesít hadi funkciókat. Ezáltal megszemélyesíti a felfegyverzett népet, szemben [[Odin]]nal ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), aki a hivatásos hadak pártfogója.
 
== Gejrröd óriás ellen ==
[[Fájl:Ed0012.jpg|bélyegkép|Thor kecskefogatán]]
 
[[Gejrröd]] óriásnak sikerül elfognia a sólyomtoll ruhábasólyomalakba öltözött [[Loki]]t és azt követeli tőle, hogy Loki vezesse hozzá Thort kalapács és erőt adó öv nélkül. Thor azonban legyőzi az óriást varázserejű botja és vaskesztyűi segítségével, amelyeket, az erőt adó övvel együtt [[Vidar]] isten anyjától, [[Grid]] óriásasszonytól kapott. Az erőöv és a varázsbot segítségével Thor szerencsésen átkel a [[Vimr folyó]]n úgy, hogy az utolsó pillanatban berkenyebokor ágába kapaszkodik. Varázsbotja segítségével meg tudja ülni a varázspadot és közben a paddal, agyonnyomja [[Gejrröd]] leányait. Vaskesztyűjével el tudja kapni a felé dobott izzó vasdarabot és megöli [[Gejrröd]]öt.
 
== Hrungnir óriás ellen ==
 
[[HrungnirOdin]] lovaglásbanegy legyőztealkalommal tualjdon fejét tette fel egy fogadásra [[OdinHrungnir]]t ([[Skandináv mitológia#Odinóriás ellen, azmely arisztokratikus|Odinszerint nyolclábú lova, azSzleipnir arisztokratikus]]gyorsabb, mint Hrungnir lova, Gullfaxi (Aranysörény). ésSzleipnir, mostlévén Asgardbana valaha volt leggyorsabb ló, legyőzte az jötunn lovát, a haragtól elvakult Hrungnir pedig nem vette észre, hogy időközben Asgardba érkezett. Az ázok előttazonban betessékelték, és itallal kínálták. A jötunn ekkor azzal dicsekszikkezdett dicsekdni, hogy megöli az isteneket, felégeti Asgardot, és magával viszi [[Freya]] ([[Skandináv mitológia#Freya, a szépséges|Freya, a szépséges]]) és [[Szif]] istennőket. AzA feldühödött istenek kiáltozvaa hívjákterembe ThorthívtákThort ő [[Tjálfi]]val [[Hrungnir]]hez indul [[Jötunheim]]be. [[Hrungnir]]ral vívott párharcában győzpörölyével s kalapácsával, szétszabdaljaössezúzza az óriás koponyáját, [[Tjálfi]] ledönti lábáról [[Mokkurkalfi]]t, az agyagóriást, akit a Thor elleni küzdelemre gyúrtak össze. Csakhogy maga Thor is megsebesül a fején, mivel malomkőaz óriás, az isten pörölye ellen hasztalan védelemnek bizonyulú kőfegyverének szilánkja (fenőkő, tűzkő) találja el, és ezen kívül a megölt [[Hrungnir]] lába Thoris torkábaThorra kerülzuhan, és majdnem megfulladagyonnyomja. [[Hrungnir]] lábát Thor torkából fia, az akkor még csak háromesztendős [[Magni]], ez a „három éjszakát élt” dalia emeli kile. A malomkőszilánkothomokkőszilánkot pedig már-már kiveszi Thor koponyájából egy varázslónő, [[Groa]], de munkáját nem fejezi be, mert közben Thortól hallja, hogy férje, [[Aurvandil]] hamarosan hazatér. Örömében abbahagyja a mondókáját (Thor [[Aurvandil]]-t vállon cipelte ki az óriások földjéről és [[Aurvandil]] lefagyott ujját feldobta az égre csillagnak). A malomkődarabfenőkődarab így végül Thor koponyájában maradt. AmikorA Thorskandinávok [[Tjálfi]]közt ésezért [[Loki]]terjedt kíséretébenel [[Utgard]]-baa megy az óriásokhozhagyomány, smely lépten-nyomon rászedi őt [[Utgard]] ura, Utgard-Loki (aki találkozásukkor [[Szkrimir]] néven mutatkozik be Thornak) valahogy mindig pórul jár. Thor [[Szkrimir]] kesztyűjében tölti az éjszakát, deszerint nem képesszabad kioldani [[Szkrimir]] tarisznyáját. Thor és útitársai gondolnánk nem állták kielhajítani a próbákat: Thor nem tudja fenékig üríteni az itallal teli szarvatfenőköveket, nemmert képes legyőzni [[Elli]]t,ilyenkor a macskát sem sikerül magasba emelnie; [[Hugi]] futásban elhagyja [[Tjálfi]]t, [[Logi]] gyorsabban eszik, mint [[Loki]]. A próbatétel végén azonban fény derül rá, hogy [[Hugi]] fantom, puszta gondolat, [[Logi]] tűz, [[Elli]] a vénség, a macska a világkígyó, a szarvban felkínált ital pedig egy egész óceán. Thor ebbenfejében éslévő többszilánk történetbenfordul jámbor lelkű, együgyű dalia, akinek csak ereje hatalmas; együgyűségét részben ellensúlyozza leleményes útitársai, különösen [[Loki]]egyet. Ez az ábrázolás élesen szembeállítja Thort [[Odin]]nal ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) a Hárbard-énekben.
 
== Udgard várában ==
Amikor Thor [[Tjálfi]] és [[Loki]] kíséretében ellátogat [[Utgard]]-ba megy az óriásokhoz, ahol Utgard-Loki az úr (aki találkozásukkor [[Szkrimir]] néven mutatkozik be Thornak), és aki lépten-nyomon rászedi. Thor [[Szkrimir]] kesztyűjében tölti az éjszakát, de nem képes kioldani [[Szkrimir]] tarisznyáját. Az óriás által kitalált próbák során Thor nem tudja fenékig üríteni az itallal teli szarvat, nem képes legyőzni a vézna vénasszonyt, [[Elli]]t, egy közönséges macskát sem sikerül magasba emelnie; [[Hugi]] futásban elhagyja [[Tjálfi]]t, [[Logi]], az óriások egyike pedig gyorsabban és többet eszik, mint [[Loki]]. A próbatétel végén azonban fény derül rá, hogy [[Hugi]] maga a gondolat amelynél senki sem lehet gyorsabb, [[Logi]] tűz amelynek étvágya végtelen, [[Elli]] a vénség akit senki sem győzhet le, a macska nem más, mint a világot körülfonó világkígyó (Thortól azonban hatalmas teljesítmény, hogy egyáltalán sikerült megmozdítania), a szarvban felkínált ital pedig egy egész óceán. Thor ebben és több történetben jámbor lelkű, együgyű dalia, akinek csak ereje hatalmas; együgyűségét részben ellensúlyozza leleményes útitársai, különösen [[Loki]]. Ez az ábrázolás élesen szembeállítja Thort [[Odin]]nal ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) a Hárbard-énekben.
 
== Thor és Alvis ==
 
A germán mitológia szerint Alvis, a törpe megkérte Thor lányának, [[Trúd]] kezét, ami rettenetesen felháborította az apát. Ezért – hogy Alvis vesztét okozza – látszólag beleegyezett a házasságba azzal a feltétellel, hogy a törpe különböző nyelveken elmondja bizonyos dolgok nevét. Ő meg is felelt a kérdésekre, ám közben felkeltpirkadni a napkezdett, ami a törpéketnapfény pedig örökre kővé változtatta a törpét.
 
== Halála ==
Ahogyan számos isten, a régi világot elpusztító Ragnarökkor Thor is életét veszti. Az őrjöngő csata folyamán pörölyével összezúzza Jörmungand fejét, ám annak utolsó lehellete megmérgezi. Thor kilenc lépést tesz, majd holtan esik össze. A Mjölnir végül fiai birtokába kerül, az új világban.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
38

szerkesztés