„Ferenczi István (citerakészítő)” változatai közötti eltérés

0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15)
a (felesleges unicode karakter ki (200E - LEFT TO RIGHT MARK) AWB)
(0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15))
Gyermekkorától kezdve vonzotta a zene, ezen belül is a [[hegedű]] és a [[citera]]. Először hegedülni tanult édesapja hatására, aki maga is ezen a hangszeren játszott. Fiatalságát már Budapesten töltötte, ahol elvégezte az [[Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar|Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum]] mélyépítési szakát, így a fővárosban is helyezkedett el, mint mélyépítő tervező.
 
Korai nyugdíjazása után kezdte el kitanulni a citerakészítést, melynek gyökereit szülőfalujából, Földeákról hozta magával. Autodidakta módon eljutott odáig, hogy hangszereit lezsűriztette és 1993. június 3-án megszerezte a népi iparművész igazolványt (1002-es sorszámmal).<ref>[http://www.hagyomanyokhaza.hu/document/2265/original/00180953.pdf Népi iparművészek listája]{{Halott link|url=http://www.hagyomanyokhaza.hu/document/2265/original/00180953.pdf |date=2019-07 }}, Hagyományok Háza (hozzáférés: 2019. január 26.)</ref> Citeráit népművészeti boltokban (pl. a budapesti Folkart Centrum), a [[Konsumex]] által [[Frankfurt am Main|Frankfurt]]ban rendezett kiállításon és saját maga is értékesítette, így hangszerei eljutottak a világ minden tájára.
 
Budapest több, turisták által látogatott helyszínen is játszott – a [[Budai Várnegyed|Várban]], a [[Pesti Vigadó]] közelében, a [[Váci utca|Váci utcában]], stb. –, ezzel is népszerűsítve a [[magyar népzene|magyar népzenét]] és [[magyar népi hangszerek|hangszereket]]. Citerán kívül faragott [[fokos]]okat, karikás [[Ostor (eszköz)|ostort]] is készített. Gyakran hangoztatta: ''„Szívvel, lélekkel csináltam Őket, de örülök, mert a fának is van lelke”''.
188 676

szerkesztés