„Hátrányos helyzet” változatai közötti eltérés

1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15)
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15))
* ''Hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok'': A vonatkozó jogszabály<ref>2013. szeptember 1-ig érvényben lévő szabályozó az 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§, jelenleg pedig a 2013. évi XXVII. Törvény 45. §-ában meghatározottak szerint A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 67/A. §-ának módosítása van érvényben.</ref> az oktatási esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekeket, tanulókat különböztet meg. A törvényi meghatározásban az iskolai hátrányok legfontosabb eredői a gyermek családjának szegénysége és alacsony iskolázottsággal telített hátrányos társadalmi helyzete. A két jogi fogalom tartalma 2013 szeptemberében jelentősen megváltozott : az oktatási szektorból a szociálisba került át a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok besorolása, valamint az új rendelet kiterjesztette a gyermekvédelmi gondoskodásban élő “tartós neveltek” korhatárát (0-25 év).
* ''Hátrányos helyzet a munkaerőpiacon'': Munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok azok, amelyek az átlagosnál nagyobb nehézséggel küzdenek a munkaerőpiaci elhelyezkedés tekintetében. Esetükben a foglalkoztatási arány jellemzően alacsonyabb, a munkanélküliség magasabb az átlagos népességhez képest<ref>[http://eupalyazatiportal.hu/tamop_programleiras/ Társadalmi Megújulás Operatív Program Programleírás]</ref> Magyarországon a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek legjelentősebb csoportjai az alacsony iskolai végzettségűek, a romák, a megváltozott munkaképességűek és fogyatékossággal élők, a nők, a fiatalok, az idősebb aktív korúak (55-64 évesek) és bizonyos speciális hátránnyal rendelkezők (pl. hajléktalanok, mentális betegségben szenvedők, szenvedélybetegek, fogvatartottak, büntetés-végrehajtásból szabadulók).
* ''Hátrányos helyzetű területek'': A hátrányos vagy kedvezőtlen helyzetű térségek “elzárt és periférikus földrajzi elhelyezkedésük, természeti és klimatikus adottságaik (sarki vagy aszályos területeken fekvő régiók, hegyvidéki régiók), demográfiai jellemzőik (különösen alacsony népsűrűségű ritkán lakott régiók, elvándorlás sújtotta térségek), nehéz elérhetőségük (szigeteken fekvő térségek, az elégtelen közlekedési infrastruktúra miatt a központokhoz rosszul csatlakozó térségek)” miatt állnak a gazdasági fejlettség alacsony fokán.<ref>[{{Cite web |url=http://www.cemat.hu/sites/default/files/GLOSSZARIUM_B5_linkelt.pdf |title=Európa Tanács - Területi Tervezésért Felelős Miniszterek Európai Konferenciája (CEMAT):CEMAT glosszárium - Az európai területfejlesztési politikákban használatos fő kifejezésekről.] |accessdate=2015-04-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150703091647/http://www.cemat.hu/sites/default/files/GLOSSZARIUM_B5_linkelt.pdf |archivedate=2015-07-03 }}</ref> A hátrányos helyzetű térségek témájával a gazdaságföldrajz mint tudományág, illetve a területfejlesztés mint szakpolitika foglalkozik.
 
== A besorolás feltételei ==
253 516

szerkesztés