„Polgárosodás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
=== Polgárosodás a reformkorban ===
Magyarországon a polgárosodás a [[reformkor]]ban (az 1840-es években) vette kezdetét. A reformkor fő célja volt, hogy az alapvetően feudális jellegű magyar társadalom (jobbágyok, nemesek, városi polgárság, papság) alakuljon át a nyugat-európai polgári társadalmak (vállalkozók, tőkések, kis-, közép, nagypolgárság, munkásság stb.) mintájára, s közben az ország gazdasági szerkezete is modernizálódjon.
[[1834]]-ben [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, Magyarország első pezsgőgyárát, a "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" név alatt a római katolikus alsó-[[bajorország]]i származású [[Prückler Ignác]] ([[1809]]–[[1876]]) alapítota meg; [[1841]]-ben az első gépgyár, a ''"[[Röck István Gépgyára]]"'' [[Kelenföld]]ön, miután a [[Evangélikus kereszténység|luteránus]] vallású [[Röck István (gyáros, 1812–1882)|Röck István]] ([[1812]]–[[1882]]) atyja üzemét fejlesztette. [[1843]]-ben az első hintó- és kocsigyár, a [[Pest (történelmi település)|pesti]] „''Kölber Testvérek''” kocsigyára, amelynek a fejlesztője a római katolikus [[Kölber Fülöp]] ([[1816]]–[[1902]]) vezérigazgató volt. [[1859]]-ben Pesten, az osztrák-magyar monarchia első tésztagyárát, a ''"[[Topits József fia gőztésztagyár|Topits József fia Első magyar gőztésztagyárat]]"'', a római katolikus horvát származású [[Topits József]] ([[1824]]–[[1876]]) hozta létre. Ez a nemzedék, amely felemelkedett vagyonos nagypolgárokra, már Pesten született és város, valamint az ország fejlesztésére törekedtek.
Előmozdítója – mivel modern értelemben vett polgárság Magyarországon nem létezett – a birtokos nemesség és nemesi értelmiség volt, amely maga is polgárosodni akart, igyekezett magáévá tenni a polgári értékrendet és életformát. 1848-ban a forradalom elhárította a polgárosodás intézményes és jogi akadályait, lerombolta a hagyományos, rendi struktúrát, de annak jelentős maradványai, elemei – elsősorban a mentalitás, a közéleti magatartás szintjén – beépültek a kialakuló polgári szerkezetbe. A modern gazdasági növekedés hatására felgyorsult az urbanizáció (városiasodás), a térbeli és strukturális mobilitás, és kibontakozott a magyar társadalom polgári átrétegződése: új, polgári jellegű társadalmi rétegek alakultak ki. Az egykori nemesség, a kézműves kisiparosok és a parasztság polgárosodása vontatottan haladt.
A [[kiegyezés]] után megerősödő vállalkozó nagyburzsoázia átvette a gazdaság modern szektorainak irányítását, a politikai hatalmi pozíciókat viszont át kellett engednie a nagybirtokos arisztokráciának. A kialakuló polgári középosztályban nem az önálló vállalkozók és szabad értelmiségiek domináltak, hanem a modern állam és gazdaság differenciálódó igényeinek megfelelően gyorsan növekvő köz- és magántisztviselői és hivatalnoki réteg. A hazai burzsoázia és polgári középosztály nem a reformkori polgárosodó nemességből, sem a városok hagyományos iparos és kereskedő polgárságából alakult ki, hanem zömében a 18–19. században bevándorolt és asszimilált, túlnyomórészt zsidókból és németekből.<ref>{{Cite web |url=http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/torttud_magy/polgarosodas_magyarorszagon.htm# |title=Katus László: Magyar Virtuális Enciklopédia |accessdate=2014-04-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140413131452/http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/torttud_magy/polgarosodas_magyarorszagon.htm# |archivedate=2014-04-13 }}</ref>
A korábban említett nemzedékkel később, [[1882]]-ben Pesten, az "''Első Magyar konzerv- és ércáru gyárat''" az izraelita származású [[Weiss Manfréd]] hozta létre; ez a vállalat majd a rendkivüli sikeres és ismert [[Weiss Manfréd Acél- és Fémművek]]-re fejlődött. A [[Ganz vállalatok]] több ágra terjeszkedtek, és szinta az ország egyik legsikeresebb üzemmé vált.
=== Polgárosodás a XX. században ===
| |||