Wikipédia

„Nagykőpatak” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Zemplén vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nagykőpatak jav. & kieg. + Nagydobra Vályi & Fényes & Borovszky
27. sor:
|weboldal =
}}
'''Nagykőpatak''', ([[1899]]-ig ''Kvakócz'', {{ny-sk|Kvakovce}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]]ben, a [[Varannói járás]]ban. Nagydobra tartozik hozzá.
 
== Fekvése ==
[[Varannó]]tól 20 km-re északra fekszik. Hatalmas külterülete a Nagydomásai víztározó délnyugati partvidékét lefedi.
 
== Története ==
[[1345]]-ben említik először.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] szerintígy ír róla: „''"KVAKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Varannóhoz, Hanusfalvához is egy-egy órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, és gabonát terem, erdeje bikkes, szőleje nints, rétek nélkűl is szűkölködik, piatza Hanusfalván, és Varannón."''”<ref name=":0">{{Vályi}}</ref>
 
[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''"Kvakócz, Zemplén v. tót falu, Dobra fil., 200 romai, 53 g. kathol., 90 evang., 30 zsidó lak. 1207 hold szántóföld. F. u. b. Vécsey."''”<ref name=":1">{{Fényes}}</ref>
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyevármegyét monográfiájábantárgyaló része szerint: „''"Nagykőpatak, azelőtt Kvakócz, tót kisközség 63 házzal és 420, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Nagydobra, távírója Tavarna, vasúti állomása Varannó. XVI. századbeli német telep, melyet akkoriban Új-Kajnya, azután Német-Kajnya néven is emlegetnek, de Quakócz aliter Német-Kányó alakban is. A XVI. század végén Csicsva vár tartozéka volt és Báthory István volt az ura. 1658-ban A Barkóczyaké, a XVII. század végén Gyuricskó Jánosé és Soós Péteré. Ez időtájt a sztropkói uradalomhoz csatolták és későbbi birtokosai a báró Vécsey, a Jekelfalussy s a báró Dessewffy családok voltak. Most idegen kézen van. A község kath. temploma 1772-ben épült."''”<ref name=":2">{{Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.}}</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]áhozjárásához tartozott.
 
=== Nagydobra ===▼
Első írásos említése [[1363]]-ból származik.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''DOBRA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Ondova vize mellett, Nagy Domasával által ellenben, egy nagy hegyhez közel, kivévén a’ szőlő hegyet, minden határbéli java lévén, első Osztálybéli.''”<ref name=":0" />
 
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Dobra, Zemplén v. tót mváros, az Ondava mellett, Sztropkóhoz délre 3 mfdnyire: 512 romai, 93 g. kath., 4 evang., 110 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szántófölde 1396 h., s elég termékeny. Erdő. F. u. gr. Haller örök. Ut. p. Nagy-Mihály.''”<ref name=":1" />
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Nagydobra, ondavamenti kisközség. Körjegyzőségi székhely, nagyobbára tótajkú és róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 691, a házainak száma pedig 114. Saját postája van, távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. A homonnai uradalomhoz tartozott s annak sorsában osztozott, míg azután a Csákyak birtokába került. A mult században gróf Haller Ferencznek volt itt nagyobb birtoka. Most a Forner Florentiné s az övé a Csákyak régi kúriája is. A róm. kath. templom nagyon régi, de építési ideje ismeretlen. 1800-ban az egész község leégett. Nagydobra tájékán feküdtek hajdan Proszács, Remenyen, Lónya, Ádámvágása, Vörösvágása és Gergelyvágása elpusztult községek és puszták. Proszács már 1363-ban a Rozgonyiak birtokaként szerepelt. 1598-ban Báthory István volt a földesura. Még az 1663-iki pestis alkalmából említtetik. Remenyen ugyanakkor szintén a Rozgonyiak birtoka s később a sztropkói uradalomhoz tartozott. Adatai szintén nem terjednek túl az 1663-iki pestisen. Vörös- és Gergelyvágása együtt említtetnek, s közelükben feküdt valahol, Nagydobra körül, Ádámvágása is, melyek 1363-ban szintén a Rozgonyiaké, s 1419-ben a Nagymihályi és Tibay családoké. A Nagydobrához tartozó dűlők között van egy Pod Sibenyu, magyarul »Akasztófa alatt« nevezetű, mely úgy látszik, valamely hajdani földesura pallosjogának az emlékét tartja fenn.''”<ref name=":2" />
 
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zemplén vármegye]] Varannói járásához tartozott.
 
[[1965]]. [[október 1.|október 1]]-jén a megszűnt '''Nagydobra''' ''(Dobrá nad Ondavou)'' községet a Nagymihályi járási Nemzeti Bizottság Nagykőpatakhoz csatolta. Első írásos említése [[1363]]-ból származik, [[1961]]-ben 852 lakosa volt. Lakosságának nagy részét az Ondaván felduzzasztott DomasaiDomásai-víztározó építésekor kitelepítették, a falu nyugati pereme maradt csak meg, ahol később tóparti üdülőtelep alakult ki. [[1965]]. [[október 1.|október 1]]-jén a megszűnt '''Nagydobra''' ''(Dobrá nad Ondavou)'' községet a Nagymihályi Járási Nemzeti Bizottság Nagykőpatakhoz csatolta. [[2006]]-ban a Szlovák Nemzeti Tanács elé került Nagydobra újbóli önállósulásának kérvénye.<ref>http://www.24hod.sk/clanok-8616-Rozdelenie-Kvakoviec-a-Dobrej-nad-Ondavou-opat-v-parlamente.html</ref>▼
 
==Népessége==
48 ⟶ 61 sor:
[[2001]]-ben 465 lakosából 463 szlovák volt.
 
[[2011]]-ben 419 lakosából 392 szlovák volt.
 
▲== Nagydobra ==
▲[[1965]]. [[október 1.|október 1]]-jén a megszűnt '''Nagydobra''' ''(Dobrá nad Ondavou)'' községet a Nagymihályi járási Nemzeti Bizottság Nagykőpatakhoz csatolta. Első írásos említése [[1363]]-ból származik, [[1961]]-ben 852 lakosa volt. Lakosságának nagy részét az Ondaván felduzzasztott Domasai-víztározó építésekor kitelepítették, a falu nyugati pereme maradt csak meg, ahol később tóparti üdülőtelep alakult ki. [[2006]]-ban a Szlovák Nemzeti Tanács elé került Nagydobra újbóli önállósulásának kérvénye.<ref>http://www.24hod.sk/clanok-8616-Rozdelenie-Kvakoviec-a-Dobrej-nad-Ondavou-opat-v-parlamente.html</ref>
 
== Források ==
57 ⟶ 67 sor:
 
== További információk ==
* [httphttps://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=2052slovensko/presovsky-kraj/okres-vranov-nad-toplou/kvakovce/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-231376&pos_y=-1211040&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Kvakovce%2C%20Vranov%20nad%20Top%BEou Nagykőpatak Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/kvakovce/kvakovce.html E-obce.sk]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykőpatak”