„Mars-kutatás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:A44F:DD14:1:28C0:5854:B7D3:1A18 (vita) szerkesztéséről Misibacsi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
→Napjaink: frissítés |
||
45. sor:
A Viking űrszondák sikere utáni évtizedekben több kudarcot is el kellett könyvelni a Mars-kutatásban. A [[Fobosz-program|Fobosz]] és [[Mars Observer]] űrszondák [[1988]]-[[1989]]-es és [[1993]]-as elhallgatása, valamint a [[Marsz–8]] 1996-os földi lezuhanása, a [[Mars Climate Orbiter]] [[1998]]-as és a [[Mars Polar Lander]] – [[Deep Space–2]] [[1999]]-es sikertelen küldetése után az amerikaiak szerencsésebbek voltak a következő szondákkal: [[Mars Odyssey]], [[Mars Exploration Rover]]. Korábban a [[Mars Pathfinder]] [[1997]]. [[július 4.|július 4-én]] leszáll az ''[[Ares Vallis]]'' északi végénél, a [[Mars Global Surveyor]] pedig [[1997]]. [[szeptember 9.|szeptember 9-én]] állt Mars körüli pályára. [[2004]]-ben érkezett meg a Marshoz az első európai és az első japán Mars-szonda, a [[Mars Express]] illetve a [[Nozomi]] (Planet-B).
A Nozominak nem sikerült pályára állnia a bolygó körül. Az amerikai [[Phoenix űrszonda]] viszont [[2008]]-ban sikeresen leszállt.
[[Fájl:593496main pia14840 full Curiosity Touching Down, Artist's Concept.jpg|bélyegkép|A Curiosity landolása a Marson az ún. égi daru (skycrane) segítségével.]]
A 2010-es évek nagyobb és összetettebb küldetéseket hoztak. Az egyik legjelentősebb az amerikai [[Mars Science Laboratory|Curiosity]] marsjáró, amely az egyik legnagyobb szerkezet, amelyet addig a Mars felszínére juttattak. Az európai kutatóprogram következő lépéseként indulhatott az ExoMars program első szondája, a [[Trace Gas Orbiter]]. Bár korábban az Egyesült Államokkal közösen vitelezték volna ki, a sorozatos csúszások és alulfinanszírozás miatt az amerikaiak végül kihátráltak a projektből és Oroszország vette át a helyüket. Az oroszok egy újabb sikertelen próbálkozás, [[Fobosz-Grunt]] [[2011]]-es kudarca után szálltak be az európai programba. A Fobosz-Grunt-al együtt indult volna Kína első mars küldetése, a [[Jinghuo–1]] is, de a hordozórakéta felső fokozatának meghibásodása miatt mindkét szerkezet Föld körüli pályán ragadt, majd később, a légkörbe visszatérve megsemmisült.
Kína mellett egy másik ázsiai ország, India is beszállt a Mars-kutatásba a [[2013]]-ban elindított [[Mars Orbiter Mission]] küldetéssel.
▲=== A közeljövő ===
[[Kép:Maven spacecraft full.jpg|bélyegkép|200px|''A [[MAVEN]] marsszonda'']]
A személyzet nélküli űreszközökkel történő felderítés után a következő nagy lépés az [[emberes Mars-expedíció]]. Nincsenek még jóváhagy program, de a legelőrehaladottabb tervekkel rendelkező [[NASA]] a [[2030-as évek]]<nowiki/>re tartja megvalósíthatónak.
== Indítási ablakok ==
| |||