„Mars-kutatás” változatai közötti eltérés

1 192 bájt törölve ,  1 évvel ezelőtt
→‎Napjaink: frissítés
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:A44F:DD14:1:28C0:5854:B7D3:1A18 (vita) szerkesztéséről Misibacsi szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
(→‎Napjaink: frissítés)
A Viking űrszondák sikere utáni évtizedekben több kudarcot is el kellett könyvelni a Mars-kutatásban. A [[Fobosz-program|Fobosz]] és [[Mars Observer]] űrszondák [[1988]]-[[1989]]-es és [[1993]]-as elhallgatása, valamint a [[Marsz–8]] 1996-os földi lezuhanása, a [[Mars Climate Orbiter]] [[1998]]-as és a [[Mars Polar Lander]] – [[Deep Space–2]] [[1999]]-es sikertelen küldetése után az amerikaiak szerencsésebbek voltak a következő szondákkal: [[Mars Odyssey]], [[Mars Exploration Rover]]. Korábban a [[Mars Pathfinder]] [[1997]]. [[július 4.|július 4-én]] leszáll az ''[[Ares Vallis]]'' északi végénél, a [[Mars Global Surveyor]] pedig [[1997]]. [[szeptember 9.|szeptember 9-én]] állt Mars körüli pályára. [[2004]]-ben érkezett meg a Marshoz az első európai és az első japán Mars-szonda, a [[Mars Express]] illetve a [[Nozomi]] (Planet-B).
A Nozominak nem sikerült pályára állnia a bolygó körül. Az amerikai [[Phoenix űrszonda]] viszont [[2008]]-ban sikeresen leszállt.
[[Fájl:593496main pia14840 full Curiosity Touching Down, Artist's Concept.jpg|bélyegkép|A Curiosity landolása a Marson az ún. égi daru (skycrane) segítségével.]]
A 2010-es évek nagyobb és összetettebb küldetéseket hoztak. Az egyik legjelentősebb az amerikai [[Mars Science Laboratory|Curiosity]] marsjáró, amely az egyik legnagyobb szerkezet, amelyet addig a Mars felszínére juttattak. Az európai kutatóprogram következő lépéseként indulhatott az ExoMars program első szondája, a [[Trace Gas Orbiter]]. Bár korábban az Egyesült Államokkal közösen vitelezték volna ki, a sorozatos csúszások és alulfinanszírozás miatt az amerikaiak végül kihátráltak a projektből és Oroszország vette át a helyüket. Az oroszok egy újabb sikertelen próbálkozás, [[Fobosz-Grunt]] [[2011]]-es kudarca után szálltak be az európai programba. A Fobosz-Grunt-al együtt indult volna Kína első mars küldetése, a [[Jinghuo–1]] is, de a hordozórakéta felső fokozatának meghibásodása miatt mindkét szerkezet Föld körüli pályán ragadt, majd később, a légkörbe visszatérve megsemmisült.
 
Kína mellett egy másik ázsiai ország, India is beszállt a Mars-kutatásba a [[2013]]-ban elindított [[Mars Orbiter Mission]] küldetéssel.
[[2011]]-ben indult az amerikai [[Mars Science Laboratory]], a kínai [[Jinghuo–1]], az orosz [[Fobosz-Grunt]].
 
=== A közeljövőjövő ===
[[2013]]-ban a NASA következő [[Mars Scout-program|Mars Scout]]-küldetése a [[Mars Atmosphere and Volatile Evolution]] ''(MAVEN)'' [[orbiter]].
 
2013. november 5.: elindult az Indiai Űrkutatási Szervezet (''Indian Space Research Organisation'', ISRO) űrszondája a Marsra. A műhold neve '''Mars Orbiter Mission''' ([[hindi nyelv]]en: ''[[Mangalján]]'', jelentése: „Mars-hajó”. A műhold tanulmányozta a Mars légkörét. 2014. szeptember 24-én érte el a bolygót.
 
[[2016]]-ban indult az európai [[ExoMars]].
 
==== Curiosity ====
[[2011]]. november 26-án indult a világűrbe a '''Curiosity''' űrszonda, aminek a célja az volt, hogy a Marsra egy távirányított járműre szerelt önálló mintázó berendezést és tudományos műszereket ([[Mars Science Laboratory]]) szállítson. Ez [[2012]]. augusztus 6-án talajt ért. A jármű és a mintázó berendezés terepen való kipróbálása után a laboratórium munkába kezdett. Elemzett egy talajmintát, valamint több mintát egy szikladarabból. November 8-án a NASA nyilvánosságra hozta a három héttel azelőtti elemzési eredményeket a marsi atmoszféra összetételéről. Jeleket találtak, amelyek megerősítették azt az elképzelést, ill. tudományos következtetést, hogy a Mars atmoszférájának összetétele az idők folyamán lényegesen megváltozott. Az elemzés szerint az atmoszféra összetétele térfogat-százalékban kifejezve a következő:
:CO<sub>2</sub>= 95,9
:Ar=2
:N<sub>2</sub>= 1,9
:O<sub>2</sub>= 0,14 és
:CO= 0,06
 
A Mars a fejlődése során elvesztette atmoszférája jó részét és egyes elemek könnyebb izotópjait is a nehezebbek előnyére.<ref>http://www.maxisciences.com/rover-curiosity/curiosity-l-039-atmosphere-martien-a-change-depuis-la-formation-de-la-planete_art27395.html</ref>
 
=== A közeljövő ===
[[Kép:Maven spacecraft full.jpg|bélyegkép|200px|''A [[MAVEN]] marsszonda'']]
 
A személyzet nélküli űreszközökkel történő felderítés után a következő nagy lépés az [[emberes Mars-expedíció]]. Nincsenek még jóváhagy program, de a legelőrehaladottabb tervekkel rendelkező [[NASA]] a [[2030-as évek]]<nowiki/>re tartja megvalósíthatónak.
A tervek szerint kétévente, pontosabban [[indítási ablak|huszonhat hónaponként]] szeretnének két-három amerikai, európai, japán és talán orosz fejlesztésű űrszondát küldeni a Mars részletes felderítésére.
 
[[2018]]-ra tervezte az indulást az [[Inspiration Mars]] alapítvány, ez lett volna az első embert szállító űrhajó, amely megközelíti a Marsot.
 
[[2018]]-ban, vagy később kezdik meg a [[Mars Sample Return]] küldetést, melynek célja anyagminta visszahozása a Marsról. Ekkor indulna a második [[Mars Telecommunications Orbiter]] ([[MTO–2]]) is.
 
[[2020]]-ban indulna a Mars Scout program negyedik szondája.
 
Ezek az [[űrrepülés]]ek készíthetnék elő az első [[emberes Mars-expedíció]]kat, amelyek a [[2020-as évek|2020-as]]-[[2030-as évek]]ben remélhetők. Távolabbi célok a [[Mars kolonizálása]], majd [[terraformálás]]a.
 
== Indítási ablakok ==