„Tudományos fokozat” változatai közötti eltérés

magyar szabályozás módosítása
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
(magyar szabályozás módosítása)
== A megszerzés folyamata ==
 
Magyarországon a PhD-t megkaphatják normális körülmények között 68 [[szemeszter]] ún. [[doktori iskola]]i tanulmányok, a [[doktori szigorlat]] ''(rigorosum)'', a [[disszertáció]] benyújtása, majd megvédése után [[bölcsészettudomány|bölcsészek]], [[teológia|teológusok]], [[természettudomány|természettudósok]], [[jogtudomány|jogászok]], [[mérnök]]ök, [[közgazdaságtan|közgazdászok]], valamint [[orvostudomány|orvosok]] és [[állatorvostudomány|állatorvosok]]. Más országokban [[gyógytornász]]ok és [[gyógyszerész]]ek is megkaphatják. Az Egyesült Államokban a PhD-képzés 4-5 éves, és általános vizsgát a második év végén kell tenni, és ezen két évben részesül oktatásban is a hallgató, míg Nagy-Britanniában a képzés 3-4 éves, a hallgató oktatásban kisebb mértékben részesül és inkább a kutatásra összpontosít, bizonyos mértékben oktat (ami, ellentétben az amerikai rendszerrel, nem kötelező) és vizsgát az első év végén kell tennie. DLA-t Magyarországon hat szemeszter (36 hónap) doktoriskola után szerezhetnek meg a gyakorlati és elméleti kutatómunkát végző képzőművészek.
 
A PhD-disszertáció védésének körülményeiben is jelentős eltérések mutatkoznak attól függően, melyik országról is van szó. Magyarországon a konkrét védés alapvetően egy formális aktus, és kevésbé érdemi vita, hiszen a doktorjelölt előre megkapja a két opponensi véleményt, amire a védés során érdemben reagálnia kell, általában előre megírt szöveg alapján. Az angolszász országokban, például Nagy-Britanniában a védés sokkal kevésbé formális, hiszen alapvetően a jelölt és a két opponens vesz részt benne, viszont sokkal hosszabb is: [[Cambridge-i Egyetem|Cambridge]] és [[Oxfordi Egyetem|Oxford]], és több másik intézmény esetében is a védés nem ritkán több mint öt órát vesz igénybe, érdemi vitával.
 
A rendszer harmadik eleme az MTA doktora ''cím'', amely teljességgel megegyezik a korábbi, szovjet típusú rendszer "tudományok doktora" minősítésével, csupán immáron nem tudományos fokozatnak, hanem címnek minősül. Bár számos kritika érte ezt a rendszert (amely olyan paradoxonokat szülhet, mint például, hogy a Cambridge-i Egyetemen PhD-t szerzett, és a Harvard Egyetemen professzori státusban lévő kutatót elméletileg nem lehetne kinevezni egyetemi tanárrá egyetlen magyar egyetemen sem, hiszen nem habilitált, és/vagy nem rendelkezik az MTA Doktora címmel) amely a korábbi tervekkel ellentétben éppen úgy háromosztatú mint a korábbi, érdembeli változás nem várható Magyarországon a tudományos minősítésekkel kapcsolatban.
 
A 2016. szeptember 1-től hatályos felsőoktatási törvény szerint a doktori képzés 2 éves képzési és kutatási, valamint további 2 éves kutatási és disszertációs szakaszból áll. A negyedik szemeszter végén komplex vizsgát kell tenni, melynek sikeressége esetén lehet megkezdeni a következő két éves doktorjelölti szakaszt. A képzés 4 éve során összesen 240 kreditet kell szerezni, átlagosan félévente 30-at. A részleteket a törvény 53. § (1)-(4) pontjai adják meg.
[[Fájl:2_2evphd.png|bélyegkép]]
 
== Külföldön szerzett tudományos fokozatok belföldi elismerése ==
53

szerkesztés