|
A '''fogalmak''' dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések ([[reláció]]k). A fogalmak, illetve ezek közti viszonyok a rendszeres vagy tudományos gondolkodás tárgyai. Fogalom tulajdonképpen minden, amit állítani lehet. A fogalom maga máig [[filozófia]]i viták kereszttüzében áll, ily módon nem tisztázott teljes mértékig, hogy mit kell értenünk alatta, értelmezésére számos elméletet vázoltak fel. Vannak azonban a fogalmak működését bizonyos határokon belül jól leíró elméletek, melyek kikerültek a filozófiai diskurzusból és hatékony alkalmazásra találtak a logika, a nyelvészet, az informatika és a deduktív tudományok területén. Ilyenek az osztályelmélet, a [[halmazelmélet]], a [[nyelvészet]]i és [[logikai szemantika]].
Példák fogalmakra:
:
:„''szeretet''”, „''háziállat''”, „''adás-vétel''”, „''gumicukor''”, „''a római pápa''”, „''földön kívüli civilizáció''”, „''hétfejű sárkány''”, „''A Magyar Köztársaság Országgyűlése''”, „''hőmérséklet''”
A fogalmak első osztályozását [[Arisztotelész]] végezte el, az ő munkássága révén létrejött elméletet nevezzük klasszikus fogalomelméletnek (vagy archaikus kifejezéssel fogalomtannak). A későbbiekben [[René Descartes|Descartes]], [[John Locke|Locke]], [[David Hume|Hume]], [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]] majd [[Gottlob Frege|Frege]], [[Bertrand Russell|Russell]], [[Ludwig Wittgenstein|Wittgenstein]] és mások foglalkoztak a fogalmak természetével. Ma is új, tartalmas elméletekkel állnak elő [[Hilary Putnam]], [[Jerry Alan Fodor|Jerry Fodor]] és még sokan mások.
=== Fogalmak szerkezete ===
A fogalmakat úgy képzeljük el, mint alapvető fogalmak összetételeit. A klasszikus elmélet tehát a fogalmak kompozicionális tulajdonságát hangsúlyozza és minden fogalmom esetén feltételez egy azt meghatározó [[definíció|definicionális szerkezetet]]. Az ''F'' összetett fogalmat tehát olyan szükséges és elégséges feltételek (ismérvek) együttese definiálja, melyek megadják a kritériumát annak, hogy állíthassuk vagy tagadhassuk, hogy egy adott ''a'' dolog esetén:
:az ''a'' dolog az ''F'' fogalom alá esik
Például az ''agglegény'' fogalmát definiáljuk úgy, mint ''olyan felnőtt férfi, aki nőtlen'', vagyis
:''agglegény'' =<sub>def</sub> ''felnőtt férfi'' és ''nőtlen''
A klasszikus definíciót (definitio fit per genus proximum et differentiam specificam) jellemzően úgy szerkesztjük meg, hogy egy tágabb fogalomhoz (''nem'' – genus) sajátos meghatározó tulajdonságot, tulajdonságokat jelölünk ki (''faji sajátosságok'' – differentiam specificam).
A klasszikus fogalomtan egységesegyes eljárásban láttatja a fogalmakkal kapcsolatos feladatokat. Amikor új fogalmat definiálunk, akkor ezt a definíció helyessége érdekében úgy kell megtenni, hogy pontosan meg kell adni a szükséges és elégséges ismérvek rendszerét. Egy adott tudományterület esetén úgy kell szisztematikusan feltárni a fogalomrendszert, hogy az összes jellemző fogalmat be kell sorolni nem–faj osztályokba. (Arisztotelész például ezt az élőlények osztályokba sorolásával és számos mással is elvégezte.) Amikor pedig az a feladatunk, hogy ellenőrizzük, hogy egy adott dolog egy adott fogalom alá tartozik-e, akkor nem kell mást tennünk, mint azt megvizsgálni, hogy a dolog a fogalmat definiáló ismérvei alá esik-e. ▼Például
:''paralelogramma'' =<sub>def</sub> ''négyszög'' és ''szemközti oldalai párhuzamosak''
itt a nemfogalom a ''négyszög'' fogalma, a faji sajátosság a ''szemközti oldalai párhuzamosak'' fogalma.
▲A klasszikus fogalomtan egységes eljárásban láttatja a fogalmakkal kapcsolatos feladatokat. Amikor új fogalmat definiálunk, akkor ezt a definíció helyessége érdekében úgy kell megtenni, hogy pontosan meg kell adni a szükséges és elégséges ismérvek rendszerét. Egy adott tudományterület esetén úgy kell szisztematikusan feltárni a fogalomrendszert, hogy az összes jellemző fogalmat be kell sorolni nem–faj osztályokba. (Arisztotelész például ezt az élőlények osztályokba sorolásával és számos mással is elvégezte.) Amikor pedig az a feladatunk, hogy ellenőrizzük, hogy egy adott dolog egy adott fogalom alá tartozik-e, akkor nem kell mást tennünk, mint azt megvizsgálni, hogy a dolog a fogalmat definiáló ismérvei alá esik-e.
=== Fogalmak terjedelme és tartalma ===
[[Fájl:Fogalom1.png|jobbra|bélyegkép|300px|A rombusz fogalmát kétféleképpen is definiálhatjuk. Ekkor a két fogalom terjedelme azonos lesz. Ezt az extenzionális egybeesést jelöli a szürke vonal.]]
A nem-faj besorolás elvezet ahhoz a problémához, hogy azonos nembe tartozó fogalmakat hogyan hasonlítsunk össze. Például
:''Minden rombusz paralelogramma, de nem minden paralelogramma rombusz.''
:''Van olyan deltoid, ami nem téglalap, és van olyan téglalap, ami nem deltoid.''
A fogalmak összehasonlíthatóságának elmélete nem más, mint azon összességek összehasonlítása, amelyek elemei a fogalmak alá tartoznak. Egy ''F'' fogalom '''terjedelmének''' (vagy '''extenzió'''jának) nevezzük azon dolgok összességét, melyek a fogalom alá tartoznak.
<br />
Adott fogalom terjedelme általában elmosódott határral rendelkezik. Egyes dolgok esetén kérdéses, hogy a fogalom alá tartozik-e vagy sem. Ez a határozatlanság még akkor is jelentkezik, amikor a fogalom az ismérvei által pontosan definiált. Vannak azonban tudományterületek, melyekben a terjedelmek határai élesnek vehetők, mint például az axiomatikus-deduktív tudományok esetén. Ezekben az [[osztály (halmazelmélet)|osztályelmélet]] a fogalmak extenzionális vizsgálatának hatékony módszerévé vált. A fogalmakat ekkor a terjedelmüket reprezentáló osztályokkal helyettesítik, amit vizsgálnak pedig az, hogy része-e az egyik osztály a másiknak. A vizsgálódás szofisztikáltabb változatát a [[halmazelmélet]] adja.
Egy fogalom '''tartalma''', az őt alkotó részfogalmak (ismérvek) összessége. Például az
:''F'' =<sub>def</sub> ''a darabban játszó főiskolás lányok''
fogalom ismérvei a ''játszik a darabban'', ''főiskolás'' és ''lány'' fogalmak. Ezek együttese az ''F'' fogalom tartalma. Érdemes megjegyezni, hogy a terjedelem mérete fordított kapcsolatban van a tartalom alkotóinak számával. Több az ismérv együttes megkövetelése szűkíti a fogalom terjedelmét.
=== Általános, egyedi és üres fogalmak ===
Általánosnak nevezünk egy fogalmat, ha a terjedelmébe több dolog tartozik; egyedinek, ha egy; és üresnek, ha egy se. Például a
:''halandó''
általános fogalom, a
:''Francia Köztársaság jelenlegi elnöke''
egyedi, a
:''huszonnégy fejű sárkány''
üres. Az általános fogalmak terjedelmi összehasonlításának vizsgálatát teljesen elvégezte Arisztotelész a kategorikus szillogizmusok elméletében.
Az egyedi és üres fogalmak vizsgálata felveti a kérdést, hogy ha csak egy vagy egy dolog se tartozik egy fogalomhoz, akkor vajon van-e egyáltalán jelentése vagy tartalma a fogalomnak. Az ilyen fogalmakra vonatkozó vizsgálatokat [[Gottlob Frege|Frege]] és [[Bertrand Russell|Russell]] alapozták meg.
== Fregei fogalomelemzés ==
{{bővebben|Frege nyelvfilozófiája}}
Frege a klasszikus fogalomelméletre építve adott a fogalmakra egy olyan jelentéselméletet, melyet a modern nyelvfilozófiai vizsgálódások alapkoncepciójának tekinthetünk.
A fogalmak elemzését azzal kezdte, hogy azok nyelvi megnyilvánulásait vizsgálta, ezzel az analitikus filozófia előfutárává és a modern [[logika]] megteremtőjévé vált. Frege rámutatott a kompozicionalitás elvére. A mondatok állítást fejeznek ki, de a mondatok részei alkotják az egészet, így az állításokat is összetevőkre bonthatjuk, melyek kiadják az állítást, illetve azt a gondolatot, mely az állításban fogalmazódik meg. Ennek alapján a fogalmak az állítások olyan befejezetlennek vagy hiányosnak tekinthető részei, melyet egy tárgyra vonatkoztatva zárt állítást kapunk. Frege a fogalmakat ugyanolyan létező dolgoknak gondolta, mint a tárgyakat, csak ezeket absztrakt létezőknek kell elképzelnünk. Például a
:''Napóleon győzött Waterloonál''
mondat egy állítást (fregei kifejezéssel „megítélhető tartalmat”) fejez ki. Ebben a ''győzött Waterloonál'' mondatrész egy fogalomra utal, a ''Napóleon'' tulajdonnév pedig egy személyre, aki vagy a fogalom alá tartozik, vagy nem. A ''győzött Waterloonál'' fogalom azonban ugyanolyan létező entitás, mint [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]], csak nem a fizikai világban, hanem a fogalmak absztrakt világában létezik. Ebben semmi meglepő nincs, gondoljunk a Föld forgástengelyére. Ez is létező entitás, holott nem egy fizikai létező. Frege fenti nézetét platonista ontológiai alapállásnak nevezzük.
=== Függvény és fogalom ===
Frege szerint a fogalmak függvények. A ''győzött Waterloonál'' fogalom ugyanúgy hiányos, mint egy függvénykifejezés az argumentumának behelyettesítése nélkül. Ám ha egy személyre vonatkoztatjuk, akkor egy állítást kapunk:
:Jelölje ''V''( ''x'' ) az „''x'' ''győzött Waterloonál''” fogalmat. Ekkor
::''V''( ''Napóleon'' ) = ''Napóleon győzött Waterloonál.''
::''V''( ''[[Arthur Wellesley|Wellington]]'' ) = ''Wellington győzött Waterloonál.''
Ez a szemlélet az úgynevezett „függvény–argumentuma” felbontás.
=== Jelölet és jelentés ===
Frege a fogalmakat kifejező nyelvi szerkezeteknek jelöletet és jelentést tulajdonít. A '''jelölet''', az, amire a nyelvi elem utal. Név esetén ez a név referenciája, azaz amely tárgyat jelöl, fogalom esetén a fogalom extenziója, azon dolgok összessége, melyek a fogalom alá tartoznak. A kijelentő mondatok jelölete az Igaz és Hamis igazságértékek egyike.
Mindezeknek azonban '''jelentése''' vagy értelme (németül: Sinn, angulul: sense) is lehet. Fogalom esetén ezt úgy kell elképzelni, mint magának a függvénynek az egészét (nem csak az igazságtartományát, fregei kifejezéssel értékmenetét). Az értelem létezését a következő példával igazolhatjuk. Az
[[Örkény István|Pisti]] azt hiszi, az Állatfarmot [[George Orwell]] írta.
[[George Orwell]] nem más, mint [[George Orwell|Eric Blair]].
--------------------------------------------------
Pisti azt hiszi, az Állatfarmot Eric Blair írta.
következtetés nem érvényes, de ezt csak úgy tudjuk igazolni, ha figyelembe vesszük, hogy Pisti hite esetleg csak a George Orwell névhez kötődik, arról nincs tudomása, hogy ez az írónak csak felvett neve, a két név jelentése más, bár a referenciájuk különbözik. Egy másik példa a
:''Franciaország jelenlegi királya''
fogalom, mely ha úgy vesszük, hogy személyt ír le, akkor nincs jelölete. Ennek ellenére világos, hogy van jelentése.
=== A fogalom, mint a fregei Sinn ===
C. Peacocke és E. Zalta javasolták, hogy a fogalmakra úgy tekintsünk, mint amit Frege jelentésnek vagy értelemnek nevez (Sinn). A nyelv analitikus vizsgálatát elvégezve extenzionális szemantikai értéket (jelöletet, igazságértéket, igazságtartományt) és intenzionális szemantikai értéket (jelentést) kell adnunk a nyelvi elemeknek. Amit egy hiányos mondatnak, predikátumnak vagy funktornak intenzionális jelentést adnánk, felfogható úgy, mint Frege Sinnje. A fenti filozófusok érvelnek amellett, hogy a fogalmakat a hiányos nyelvi kifejezések jelentéseként (Sinnjeként) kell értelmeznünk.
Egy nyelvi kifejezés intenziója a lehetséges világok szemantikájában nem más, mint az a függvény, mely a lehetséges világokon értelmezett és egy ilyenhez a nyelvi kifejezés extenzióját rendeli. Ebben az értelemben az intenziónak alkotóeleme az extenzió, ilyen szellemben az intenzió tehát tényleg nem lehet több, mint amit a kifejezés által kifejezett fogalomnak gondolunk.
<br />
== Halmazelméleti szemantika ==
A fogalmak működését Frege szellemében először [[Alfred Tarski|Tarski]] kísérelte meg matematikai [[modell (tudomány)|modellben]] tárgyalni, ez a modellelméleti szemantika. Az így nyert vizsgálódási módszer rendkívül hasznosnak bizonyult a deduktív tudományokban, mint a matematikában, az elméleti fizikában és az informatikában, de alkalmazásra talált a nyelvészetben is. Lényegében arról van szó, hogy egy rögzített formális nyelvben vagy a természetes nyelv egy drasztikusan leszűkített töredékében a nyelvi elemekhez olyan matematikai objektumokat rendelünk, amik megfelelnek a klasszikus értelemben vett jelölet és jelentés kritériumainak, legalább is egy adott értelemben.
| 