„Hintamanőver” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
fogalmi, helyesírási apróságok |
||
3. sor:
<!-- [[Fájl:Grav slingshot simple 2.gif|thumb|300px|''A ''gravitációs hintamanőver'' ideális (a gyakorlatban soha elő nem forduló) alapesete. Az ''U'' sebességgel haladó [[bolygó]]val ''v'' sebességgel szemberepülő [[űrszonda]] a bolygó megkerülése után ''2U+v'' sebességgel halad tovább. A [[Naprendszer]]ben minden bolygó egy irányban kering, ezért az űrszondák is velük közel egy irányban haladnak, nem szemben a bolygókkal.'']] -->
A '''gravitációs hintamanőver''' az [[égi mechanika|égi mechanikában]] és az [[űrhajózás]]ban egy [[égitest]] [[gravitációs mező|gravitációs mezejének]] és sebességkülönbségének felhasználása egy [[űreszköz]] [[pálya (csillagászat)|pályájának]] és sebességének megváltoztatására. Segítségével az [[űrszonda|űrszondák]] kevesebb
Az első űrszonda, melynek pályáját gravitációs hintamanőver felhasználásával tervezték meg, [[1973]]-ban a [[Merkúr]] felé indított [[Mariner–10]] volt, azóta szinte minden, a [[Föld]]höz legközelebbi két bolygónál (a [[Vénusz]] és a [[Mars (bolygó)|Mars]]) messzebbre indított űrszonda pályájának tervezéséhez felhasználják a bolygók gravitációs mezejét.
15. sor:
A hintamanővert [[1918]]-ban, az ukrán származású [[Jurij Vasziljevics Kondratyuk|Jurij Kondratyuk]] írta le először, mint egy lehetséges módszert űrhajók gyorsítására.
[[1961]]-ben egy végzős matematikus, [[Michael Minovitch]] újra felfedezte a gondolatot, hogy ha megfelelő pályán indítják el az űrszondát, akkor extra sebességre tehet szert jelentősebb
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||