„Szászsebes” változatai közötti eltérés

[[1876]]-ig [[Szászsebesszék]], [[1876]]-tól [[1925]]-ig [[Szeben vármegye]] [[Szászsebesi járás]]ának a székhelye, egyben [[rendezett tanácsú város]] volt. [[1865]] és [[1890]] között [[Tagosítás|tagosították]] határát. A többségben lévő törpebirtokosok ellenálltak a tagosítással szemben és több száz jogi panasszal éltek, miután a határ távoli részében jelöltek ki számukra földet. A nagybirtokok tulajdonosai vagyonos iparosok vagy borkereskedők voltak. [[1877]]-ben Simeon Balomiri személyében megválasztották első román nemzetiségű polgármesterét. [[1875]]-ben megépült a vasút, [[1873]]-ban megalakult a Baiersdorf & Biach faárugyár. A Baiersdorf cég, a dualizmus idejének legnagyobb erdélyi faipari cége,<ref>Oroszi Sándor: ''A dualizmus kori fakereskedelem, különös tekintettel Erdélyre.'' Budapest, 2009, 30–31. o.</ref> [[1898]]-ban egy második faáruüzemet is nyitott, amelyben ''Etna'' néven gyufát is gyártottak [[1913]]-as leégéséig. [[1906]]-ban a [[Péterfalva|péterfalvi]] papírgyár, a Gerlai & Beck gépgyár, a város és Péterfalva község közösen építtettek vízerőművet a város déli peremén. Az [[első világháború]]ig sok bőrcserző, bocskorkészítő és cipészműhely is működött benne. Első bankját, a ''Mühlbacher Spar- und Vorschussverein''-t (1912-től ''Unterwälder Bank'') szászok alapították. Az 1896-ban megalakult ''Mühlbacher Sparkassa'' 1925-ben egyesült az Unterwälder Bankkal. A román kézművesek [[1879]]-ben létrehozták az ''Andreiana'' iparosegyletet, az értelmiség [[1875]]-ben a mezőgazdasági hitelintézetet, [[1887]]-ben a ''Sebeșana'' bankot. [[1888]]-ban megalapították a magyar kaszinót, ugyanezen évben a [[Katolicizmus|római katolikus]] iskola tannyelve a német helyett a magyar lett.<ref>pákei Sándor József: ''Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése 1885–1910.'' Kolozsvárt, 1910, 277. o.</ref> [[1892]]-ben Osváth Mózes római katolikus tanító 59 taggal magyar iparoskört is szervezett. A déli városrészben [[1912]]-ben átadták a [[Szent Zsófia|Szent Zsófiáról]] elnevezett, nyolcvan–száz ágyas városi kórházat.

 

 

[[2009]]-ben a város északi peremén, a [[Sebes (folyó)|Sebes folyó]] partján találta meg Vremir Mátyás és családja azt a részleges csontvázat, amelynek alapján [[2010]]-ben Csiki Zoltán, a [[Bukaresti Egyetem]] munkatársa leírta a ''[[Balaur bondoc]]''-nak elnevezett, [[késő kréta]]kori [[Dinoszauruszok|dinoszauruszfajt]].<ref>[http://www.pnas.org/content/suppl/2010/08/17/1006970107.DCSupplemental/Appendix.pdf Zoltán Csiki – Mátyás Vremir – Stephen L. Brusatte – Mark A. Norell: Supporting information for: An aberrant island-dwelling theropod dinosaur from the Late Cretaceous of Romania. ''Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America'' 2010. augusztus 31.]</ref>