Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Elütés
1100. augusztus 2-án Vilmos meghalt. A király vadászni indult az Újerdőbe ([[New Forest]]) normann nemesek (köztük Henrik) és vadászok társaságában.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=102–103}}</ref> Egy – talán Walter Tirel báró által kilőtt – nyíl eltalálta Vilmost, amibe belehalt.<ref name=Hollister2003P103>{{harvnb|Hollister|2003|p=103}}</ref> A király halálát illetően számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot, amelyek lényege, hogy szándékosan gyilkolták meg. A mai történészek többsége szerint tényleg baleset történhetett.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=103–104}}; {{harvnb|Carpenter|2004|p=134}}; Green pp.39–41.</ref> Tirel mindenesetre azonnal elmenekült a helyszínről és Franciaországban keresett menedéket; hogy tényleg ő ölte-e meg a királyt, vagy csak hamisan vádolták és attól tartott, hogy bűnbakot csinálnak belőle, nem tudni.<ref name=Hollister2003P103/>
 
HenryHenrik [[Winchester (Nagy-Britannia)|Winchesterbe]] lovagolt, ahol az ország prominens arisztokratáival megvitatta a trón örökösödését.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=103–105}}</ref> William de Breteuil az idősebb Róbert mellett kardoskodott, aki ekkor még külföldön volt, hazatérőben a keresztes háborúból, és akinek Henrik és a bárók nagy része korábban hűségesküt tett.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=104}}</ref> Henrik azzal érvelt, hogy Róberttől eltérően ő már Anglia megkoronázott királyának és királynéjának fiaként született, ezért neki van elsőbbsége (ún. porfirogenitúra).<ref>{{harvnb|Hollister|2003|p=105}}</ref> A felfokozott hangulatú vitában végül a Henry de Beaumont és Robert de Meulan által támogatott Henriknek sikerült a maga oldalára állítania az összegyűlt bárókat.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=104–105}}; {{harvnb|Green|2009|p=43}}</ref> Elfoglalta a winchesteri várat és birtokába vette a királyi kincstárat.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=104–105}}</ref>
 
1100. augusztus 5-én Henriket sietősen (mindössze három nappal Vilmos halála után) királlyá koronázták a [[westminsteri apátság]]ban. A koronázó Maurice londoni püspök volt, mivel [[Canterburyi Szent Anzelm|Anselm]] canterburyi érseket Vilmos korábban száműzte, az ország másik érseke, a yorki Bayeux-i Tamás északon tartózkodott.<ref>Holister, p.106.</ref> A király az angol hagyománynak megfelelően koronázási oklevelet bocsátott ki, amelyben ígéretet tett, hogy nem követi Vilmos egyházellenes politikáját; megígérte, hogy felhagy a bárók birtokainak jogtalan királyi használatával és hogy visszatérnek a [[Hitvalló Eduárd angol király|Hitvalló Eduárd]] korában szokásos szelídebb szokásokhoz. Ezenkívül „biztos békét” ígért Angliának.<ref>{{harvnb|Hollister|2003|pp=110–112}}</ref>
2 301

szerkesztés