„Fazekas Árpád (gyermekorvos)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
== Élete ==
[[1924]]-ben született [[Csenger]]en, apja, Fazekas Ferenc vámtiszt volt, anyja, Bessenyei Erzsébet háztartásbeliként élt. A család úgy tartotta számon, hogy a Bessenyei felmenők ahhoz a Bessenyei-családhoz tartoznak, amelynek legismertebb tagja [[Bessenyei György]] testőr-költő volt. Két testvére született: [[Fazekas Ferenc (matematikus)|Ferenc]] bátyja, aki
Apjának foglalkozása miatt, nyugdíjazásáig a család sűrűn változtatta lakóhelyét, ennek megfelelően Árpád is három városban járta ki a gimnáziumot: [[Sátoraljaújhely]]en, majd [[Munkács]]on, végül pedig [[Kassa|Kassán]], ahol végül kitűnővel érettségizett. Ezt követően vegyészmérnöknek felvételizett, de oda nem vették fel, ezért a [[Debreceni Orvostudományi
Közben, [[Budapest ostroma|Budapest 1945-ös ostroma]] idején a [[Budai Önkéntes Ezred]] segélyhelyének vezetését is magára vállalta. Egy segítő akciójával elnyerte az "embermentő" titulust is, mert fényképes magyar igazolványt szerzett egy zsidó származású évfolyamtársának, Róna Györgynek, akinek ily módon sikerült is megúsznia az internálást.
Későbbi pályája során három orvosi szakképesítést szerzett: hatósági orvostanból [[1948]]-ban, gyerekgyógyászatból [[1951]]-ben és gyermekkardiológiából [[1980]]-ban.
Első munkahelye a [[debrecen]]i gyermekklinika volt, majd 1951 novemberétől 1957 júliusáig [[Berettyóújfalu]]ban vezette az ottani kórház két osztályát, főorvosi beosztásban. 1956-ban, a forradalom idején a kórházi Munkástanács elnökévé választották, emiatt a megtorlás időszakában nemcsak a kórházból, de a városból is kitiltották és mintegy büntetésből [[Kisléta|Kislétára]] helyezték körzeti orvosnak; ott kezdett orvostörténeti kutatásokkal foglalkozni. 1968-ban került a nyíregyházi [[Jósa András
Orvosi munkája mellett nagyon sokat foglalkozott közéleti és kulturális témák kutatására és eredményei publikálására is. Egy 2007-ben adott interjújának tanúsága szerint addig 647 írása jelent meg nyomtatásban (melyek közül 19 könyv), ám ezeknek csak mintegy negyede, 177 volt orvostudományi cikk, a többi helytörténeti, orvostörténeti, kulturális, illetve az 1956-os forradalom történetével foglalkozó publikáció. Jelentős művei közé tartozik a megye orvostörténetéről írt munkája, illetve az ’56-os forradalom megyei vonatkozásairól szóló könyvei (''1956 Szabolcs-Szatmárban a valóságban'', ''Forradalom Szabolcs-Szatmárban''). Kutatási és szervezési tevékenysége eredményeként került kihelyezésre Nyíregyházán és a megye más településen összesen 22, főleg irodalmi tematikájú emléktábla, hét intézmény (köztük a Jósa András Kórház) is az ő javaslata alapján kapta mai elnevezését, különböző jeles nyírségi személyiségekre emlékezve és emlékeztetve.
| |||