„Kadmium” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
92. sor:
Igen ritka elem, átlagos gyakorisága a földkéregben 0,15&nbsp;g/t (0,000015%).<ref>[http://www.webelements.com/mercury/geology.html WEBELEMENTS, 2010: the periodic table on the web] 2010. II. 22-i állapot</ref> Leggyakrabban a [[cink]]et, ritkábban az [[ólom|ólmot]] helyettesíti azok ásványaiban – a Zn/Cd arány csaknem mindig a 80 és 800 közötti tartományban marad. Önálló ásványai rendkívül ritkák: ezekben a földkéreg összes kadmiumtartalmának kevesebb mint 1%-a fordul elő. Közülük messze a legismertebb és leggyakoribb az így is ritkaságnak számító [[greenockit]] ([[kadmium-szulfid|CdS]]). A terméskadmium nagyon ritka, eddig csak két darabot találtak belőle a jakutföldi Wiljui-medencében és Nevada államban.<ref>[http://www.mindat.org/min-842.html Cadmium bei mindat.org] (engl.)</ref> Iparilag hasznosítható kadmium gyakorlatilag csak a cink-, ritkábban az [[ólom]]- és még ritkábban az [[ón]]ércekben található, néhány relatív %-nyi mennyiségben. Szinte kizárólag a cinkkohászat melléktermékeként nyerik ki – a [[szfalerit]] átlagos Zn/Cd aránya körülbelül 400, de az egyes [[metallogéniai öv]]ekben ettől elég jelentősen eltérhet.
 
A legfontosabb kadmium-termelőkadmiumtermelő országok (2009-ben):
* [[Kína]],
* [[Japán]],
109. sor:
A kadmium főként a cinktermelés melléktermékeként adódik, de keletkezik az [[ólom]] és a [[réz]] termelése során is. Kisebb mennyiséget a [[vas]] és az [[acél]] újrahasznosításából nyernek.
 
Az előállítás módja attól függ, miképp nyerik a cinket. A száraz eljárásban a két fém elválasztásához a forráspont különbségét használják ki. Mivel a kadmium forráspontja alacsonyabb, ezért könnyebben gőzöl el, és máshol reagál az [[oxigén|oxigénnel]]nal, mint a cink. Végül ezt a keveréket [[koksz|koksszal]] elegyítik, és a kadmiumot ledesztillálják a cinkről. [[Frakcionáldesztilláció]]val a fémek tovább tisztíthatók.
 
A nedves eljárásban az oldatban levő kadmiumionokat cinkporral redukálják és választják ki. A keletkező kadmiumot oxigénnaloxigénnel oxidálják, és [[kénsav]]ban oldják. Ebből a [[kadmium-szulfát]] oldatból [[alumínium]] <nowiki/>anóddal és [[ólom]] <nowiki/>katóddal végzett [[elektrolízis]]sel választják ki a kadmiumot.
 
== Tulajdonságai ==
130. sor:
Levegőn fennmarad, de melegebb környezetben sötétebb oxidréteg keletkezik rajta. [[Lúg]]okban az oxidréteg oldhatatlan, kénsavban és [[sósav]]ban nehezen, [[salétromsav]]ban könnyen oldódik.
 
Vegyületeiben többnyire két vegyértékkel fordul elő. Reakcióiban a cinkhez hasonló, de könnyebben képez komplexeket, amiknek koordinációs száma négy. Pirosas-sárgás lánggal ég [[kadmium-oxid]] létrejöttével, ami szintén erősen mérgező, és a második világháborúban az Amerikai Egyesült Államokban, mint lehetséges vegyi fegyvert tanulmányozták.
 
A sárga [[kadmium-szulfid]], a piros [[kadmium-szelenid]] és a fekete [[kadmium-tellurid]] fontos II-VI [[félvezető]]. Nanotechnológiailag kvantumpontként állítják elő, és a biokémiában [[in vitro]] vizsgálatokhoz használják őket.
142. sor:
:<math>\mathrm{Cd + \frac{1}{8}S_8 \rightarrow CdS}</math>
 
A kadmiumionok szulfid-oldattalszulfidoldattal vagy kén-hidrogénes vízzel képzett sárga csapadékukkal mutathatók ki. Más nehézfémek ionjai zavarhatják ezt a próbát, ezért előzőleg szét kell választani őket.
 
A kadmiumnyomok mennyiségének jelzésére a polarográfia ad lehetőséget.<ref>J. [[Heyrovský]], P. Zuman: ''Einführung in die praktische Polarographie.'' VEB Verlag Technik, Berlin 1959, &nbsp;179.</ref> Az ultranyomtartományban higanyelektródos inverzvoltammetria használható.<ref>R. Neeb: ''Inverse Polarographie und Voltammetrie.'' Akademie-Verlag, Berlin 1969, &nbsp;192.</ref> Eredményes lehet a grafitcsöves atomspektrometria is; ezzel a technikával a kadmium már 0,003 µg/l koncentrációban is kimutatható.<ref>G. Schwedt: ''Analytische Chemie.'' Thieme Verlag, Stuttgart 1995, &nbsp;197.</ref>
198. sor:
== Felhasználása ==
 
A kadmiumot [[korrózióvédelem]]re, akkumulátorcellák elektródjának, atommaghasadás szabályozására, könnyen olvadó ötvözetek előállítására, napelema gyártásbannapelemgyártásban (tellúrral ötvözve), festékek készítésére alkalmazzák.
2011 decemberétől az Európai Unió betiltotta a kadmium használatát ékszerekben, ötvözetekben és PVC-ben.<ref>[http://ec.europa.eu/deutschland/press/pr_releases/9965_de.htm EU-Aktuell (20. Mai 2011): EU verbietet Cadmium in Schmuck]</ref>
További felhasználási területek:
213. sor:
* aranyzöld ékszerek: arany-kadmium ötvözet
* ezüst-kadmium ötvözet dezoxidálószerként Sterling-ezüsthöz
* kadmiumlámpa
* kadmium-lámpa
* hélium-kadmium lézer
* elektrofiziológiában feszültségaktív kalciumcsatornák blokkolására
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kadmium