„Montréali jegyzőkönyv” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dani (vitalap | szerkesztései) hejesírás... |
Dani (vitalap | szerkesztései) még |
||
2. sor:
[[Image:160658main2 OZONE large 350.png|thumb|right|200px|A legnagyobb antarktiszi ózonlyukat 2006 szeptemberében mérték]]
A '''Montreali Jegyzőkönyv''' az [[ózon]]t bontó [[klórflourkarbon]] (CFS) származékok emisszióját volt hivatott korlátozni. [[1987]]-re a CFC-k és az ózon ritkulása közti kapcsolatot végre sikerült bizonyossá tenni. [[1987]]. [[szeptember 16]].-án bocsátották aláírásra, 1989. január 1-ével lépett életbe a jegyzőkönyv. Az első konferencia [[1989]]-ben volt [[Helsinki]]ben, ezt követte 1990 (London), 1991 (Nairobi), 1992 (Koppenhága), 1993 (Bangkok), 1995 (Bécs), 1997 ([[
Ha nem sikerült volna beiktatni a Montreáli jegyzőkönyvet akkor [[2050]]-re az északi félteke közepes szélességi zónája - pont, ahol a legtöbb ember él - elvesztette volna [[UV]]-elleni védelmének felét, míg a déli féltekén 70%-os lett volna a veszteség. [[Kína]] a Montreáli jegyzőkönyvre nem reagált, ugyanúgy termelte tovább a [[CFC]]-ket, valószínű, hogy Kína még egy ideig tovább fogja rongálni a légkört. A Montreáli jegyzőkönyv volt az első sikeres fellépés globális szennyezési problémával szemben. 2004-ben az antarktiszi [[ózonlyuk]] 20%-kal összébb zsugorodott. A legnagyobb antarktiszi ózonlyukat 2006 szeptemberében mérték. Sok tudós egyetért abban, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn az ózonlyuk és a [[globális felmelegedés]] között.
| |||