„Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: HTML-sortörés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
→Világháború és az újjáépítés: Kelet-Közép. Frankfurtot azért nem köröztük le |
||
96. sor:
A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időszakra esett, és megkezdődtek a 2500 m-es futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. [[1958]] végére elkészült a 3010 m-re meghosszabbított pálya.
1960-ra Ferihegy Kelet-Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a [[rádiólokátor|radarberendezés]], és meghosszabbították a futópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint eléréséhez. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új futópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony és a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is a [[Kőris-hegy]]en és [[Püspökladány]]ban. A munkálatokat az 1973-ban alakult [[Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság]] (LRI) szakemberei irányították.<ref>[http://ferihegyirepuloter.network.hu/blog/ferihegyi_repuloter_klub_hirei/ferihegy-rovid-tortenete Ferihegyi Repülőtér közössége - Ferihegy rövid története]</ref><ref>[http://renner.uw.hu/disszertacio.pdf Renner Péter: Fejezetek a magyar légiforgalmi irányítás történetéből 1916-2000.]</ref>
=== Közelmúlt ===
| |||