„Buda ostroma (1603)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
75. sor:
 
==A háros-szigeti csata==
Október 1-jén és 2-án [[Rudolf magyar király|Rudolf császár]] két levelet is küldött Russwurmnak, melyben – az őszies idő beállása miatt - azt parancsolta, hogy végleg ejtse Buda ostromának tervét, ne bocsátkozzék nagyobb ütközetbe, szorítkozzék [[Pest (történelmi település)|Pest]] és a [[Csepel-sziget]] védelmére. Az érdi török tábort igyekezzék rajtaütésekkel nyugtalanítani és várja ki, amíg a török főerő (szokás szerint) elvonul, és utána kísérelje meg [[Székesfehérvár]]t visszafoglalni.{{refhely|cityorg_1603}}
 
A legfelsőbb döntés alapján Russwurm vezérkara új haditervet készített. Támaszpontot akartak létesíteni a budai oldalon, a török tábor közvetlen közelében. Ehhez el kellett foglalni a Duna nyugati partjánál fekvő [[Háros-sziget]]et, amelyet török hajóhíd kötött össze az új török táborral. [[Október 11.|Október 11-én]] magyar naszádosok átkeltek a budai partra, és a Háros-szigettől északra, [[Albertfalva]] térségében. Október 12-ről 13-ra virradó éjjel sikeresen megépítettek egy földsáncot, amelyben 600 hajdú foglalt állást, Kollonich és Schultz ezredesek parancsnoksága alatt. A sáncot a csepeli oldalról egy császári tüzérüteg fedezte. Ennek ellenére az előretolt sánc igen sebezhető helyzetben volt. Őrsége azt az utasítást kapta, hogy török támadás esetén hagyja el, és a parton kikötött hajókon vonuljon vissza a Dunán keresztül a Csepel-szigetre.{{refhely|cityorg_1603}}