„Franz Anton Maulbertsch” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Művészi pályája: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
|||
39. sor:
== Művészi pályája ==
A sokféle összetevőből formálódó művészetének alakulása jól követhető korai műveiben. A délnémet barokk festészet mellett a velencei mesterek, valamint két nagy flamand festő, [[Peter Paul Rubens|Rubens]] és [[Anthony
Még alig ismert fiatal művészként készült el 1757–58-ban első magyarországi műve, a sümegi plébániatemplom freskó-együttese, amely a fiatal Maulbertsch igazi remekműve, tökéletesen egységes, harmonikusan sokszínű és virtuóz kompozíciójú alkotás.
A Sümeget követő esztendők a művész egyik legtermékenyebb és művészileg legsikeresebb időszakát jelentették. Ekkor festette meg a kremsieri (ma [[Kroměříž]], Morvaországban) érseki palota (1758), a [[Heiligenkreuz-Guttenbrunn]]i plébániatemplom (1757–58), a nikolsburgi ([[Mikulov]]) piarista templom és a [[Mistelbach (Alsó-Ausztria)|mistelbach]]i kolostor könyvtár mennyezet- és falképeit. A lendületes, rendkívül eleven alkotásokat derűs, mozgalmas, ünnepi hangulat, világos, fényes színkezelés és kiegyensúlyozott formák jellemzik.
Az 1760-as években ismét Magyarországon dolgozott; a komáromi jezsuiták megbízásából a
Művészetének csúcspontját [[Székesfehérvár]]on, a karmelita templom Mária életét ábrázoló mennyezetképei jelentik.
Az 1770-es évektől stílusa fokozatosan megváltozott. Művészetének ezt a szakaszát a klasszicizmushoz való közeledés határozta meg: hatalmas freskóművei egyre hűvösebb, higgadtabb formavilágot képviselnek (a [[
[[Fájl:Vacidom.jpg|bélyegkép|240px|left|Váci székesegyház: kupolafreskó]]
|