„Franz Anton Maulbertsch” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Művészi pályája: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
39. sor:
 
== Művészi pályája ==
A sokféle összetevőből formálódó művészetének alakulása jól követhető korai műveiben. A délnémet barokk festészet mellett a velencei mesterek, valamint két nagy flamand festő, [[Peter Paul Rubens|Rubens]] és [[Anthony Vanvan Dyck|Vanvan Dyck]] alkotásai is hatottak rá.
 
Még alig ismert fiatal művészként készült el 1757–58-ban első magyarországi műve, a sümegi plébániatemplom freskó-együttese, amely a fiatal Maulbertsch igazi remekműve, tökéletesen egységes, harmonikusan sokszínű és virtuóz kompozíciójú alkotás.
 
A Sümeget követő esztendők a művész egyik legtermékenyebb és művészileg legsikeresebb időszakát jelentették. Ekkor festette meg a kremsieri (ma [[Kroměříž]], Morvaországban) érseki palota (1758), a [[Heiligenkreuz-Guttenbrunn]]i plébániatemplom (1757–58), a nikolsburgi ([[Mikulov]]) piarista templom és a [[Mistelbach (Alsó-Ausztria)|mistelbach]]i kolostor könyvtár mennyezet- és falképeit. A lendületes, rendkívül eleven alkotásokat derűs, mozgalmas, ünnepi hangulat, világos, fényes színkezelés és kiegyensúlyozott formák jellemzik.
 
Az 1760-as években ismét Magyarországon dolgozott; a komáromi jezsuiták megbízásából a Szt.[[Szent András-bazilika (Komárom)|Szentt András-templomot]] festette ki (az [[1763-as komáromi földrengés|1763. évi földrengéskor]] elpusztult) freskóival, majd ezután főúri kastélyok és paloták freskóin dolgozott. A magyar főurak és főpapok elhalmozták megbízásaikkal a mestert, aki gyorsan, nagy biztonsággal és lankadatlan munkakedvvel dolgozott ugyan, mégsem tudott minden fölkérésnek eleget tenni.
 
Művészetének csúcspontját [[Székesfehérvár]]on, a karmelita templom Mária életét ábrázoló mennyezetképei jelentik.
 
Az 1770-es évektől stílusa fokozatosan megváltozott. Művészetének ezt a szakaszát a klasszicizmushoz való közeledés határozta meg: hatalmas freskóművei egyre hűvösebb, higgadtabb formavilágot képviselnek (a [[VácVáci székesegyház]]-i székesegyház kupolájának freskóképei és szentélyének falképe). Élete utolsó évtizedeinek magyarországi alkotásai - többek között - a [[Győr]] székesegyházában, [[PápaSzent Anna-templom (településPápa)|Pápa]] plébániatemplomában]], [[Szombathely]]en, a [[Püspöki palota (Szombathely)|püspöki palotában]]{{wd|Q583323}}, az [[Líceum (Eger)|egri líceumlíceumban]]ban láthatók. A magyarországi művek sorát a [[Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely)|szombathelyi székesegyház]] freskóterve zárta le, amelyet azonban - a művész halálát követően - tanítványai készítették el (J. Winterhalder és A. Spreng ).
 
[[Fájl:Vacidom.jpg|bélyegkép|240px|left|Váci székesegyház: kupolafreskó]]