„Van der Waals-erők” változatai közötti eltérés

A kapcsolódó szócikkeket inkább a folyószövegbe linkeltem. A cikkben szereplő erők több néven is ismertek, ezért ismertetem a többi elnevezést is, egy kis plusz információ nem árthat. Az orientációs erőt a Wikipédia ezen cikkén kívül szinte sehol nem hívják "irányítási erő"-nek, ezért ezt a kifejezést eltávolítottam.
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 37.76.120.96 (vita) szerkesztéséről TurkászBot szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
(A kapcsolódó szócikkeket inkább a folyószövegbe linkeltem. A cikkben szereplő erők több néven is ismertek, ezért ismertetem a többi elnevezést is, egy kis plusz információ nem árthat. Az orientációs erőt a Wikipédia ezen cikkén kívül szinte sehol nem hívják "irányítási erő"-nek, ezért ezt a kifejezést eltávolítottam.)
A semleges molekulák között fellépő kölcsönhatások az elsőrendű kémiai kölcsönhatásoknál néhány nagyságrenddel gyengébbek. Az egymástól a kémiai kötés távolságánál távolabb lévő molekulák kölcsönhatását összefoglalóan ''Van der Waals-kölcsönhatásnak'', más megfogalmazásban ''Van der Waals-erőknek'' nevezik. A kölcsönhatásban levő molekulák természetétől függően megkülönböztethetünk irányítási, indukciós és diszperziós erőket.<ref>http://www.mdche.u-szeged.hu/~bogar/Molfiz/l12_vdw.pdf</ref>
 
==Permanens dipól-permanens dipól kölcsönhatás (orientációs kölcsönhatás, Keesom-erő)==
==Irányítási erő==
Állandó ''p'' elektromos dipólusmomentumú[[dipólusmomentum]]ú molekulák között ''dipólus-dipólus kölcsönhatás'' alakul ki. Az egyik [[molekula]] dipólusának tere irányítja a többi molekulát. A molekulák hőmozgása következtében azonban ez a beállás a dipólus elektromos terének irányába csak részleges, a hőmérséklet növekedésével, a hőmozgás erősödésével csökken a kölcsönhatás erőssége. Az orientációs kölcsönhatási energia a nyomás negyedik hatványával arányos ''(E''<sub>or</sub> ''~ p<sup>4</sup>).''
 
==Permanens dipól-indukált dipól kölcsönhatás (indukciós kölcsönhatás, Debye-erő)==
==Indukciós erő==
A [[dipólusmolekula|dipólusmolekuláknak]] nemcsak irányító hatásuk van. A molekulák elektronfelhőjére kifejtett taszító- vagy vonzóerők megváltoztatják a molekulák elektromos dipólusmomentumát, vagy ha ez nem volt, ''indukált elektromos dipólusmomentumot'' hoznak létre (polarizációs hatás). Az indukált <math>p_{ind}</math> elektromos dipólusmomentum:
 
Az indukált kölcsönhatási energia nem függ a hőmérséklettől.
 
==Indukált dipól-indukált dipól kölcsönhatás (diszperziós kölcsönhatás, London-féle erő)==
==Diszperziós erők==
Nagynyomású gázok tanulmányozása azt mutatja, hogy elektromos dipólusmomentummal nem rendelkező atomok[[atom]]ok, például [[nemesgázok]] között is hatnak erők. Erre bizonyíték, hogy cseppfolyósítani lehet őket és meg is szilárdulhatnak. Spektroszkópiai úton gázhalmazállapotban kétatomos képződmények, úgynevezett ''Van der Waals-molekulák'' (He<sub>2</sub>, Ne<sub>2</sub>, Ar<sub>2</sub>, Xe<sub>2</sub>) létezését is sikerült kimutatni. Ezek az úgynevezett diszperziós erők csak a [[kvantummechanika]] segítségével írhatók le.
 
A diszperziós kölcsönhatások annak következtében lépnek fel, hogy az atomban (molekulában) a másik atom (molekula) elektronjainak rezgései gerjesztett elektronrezgéseket indukálnak. A szomszédos atomok (molekulák) elektronjainak rezgései azonos fázisúak, és így a két atom (molekula) közti vonzáshoz vezetnek. A diszperziós energia nagyságát a ''zéruspont-energia'' határozza meg, ha az atomokat (molekulákat) lineáris [[harmonikus oszcillátor]]nak tekintjük. A diszperziós intermolekuláris erők sok makroszkopikus jelenség kiváltói: [[adhézió]], [[kohéziós erő]], [[kapilláris jelenség]]ek, kolloid részecskék aggregációja stb.
*http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1910/waals-bio.html
*http://www.britannica.com/EBchecked/topic/622645/van-der-Waals-forces
 
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Atom]]
*[[Molekula]]
*[[Dipólusmolekula]]
*[[Momentum]]
*[[Kvantummechanika]]
 
{{Nemzetközi katalógusok}}