„Thor (isten)” változatai közötti eltérés

Cikk átszerkesztése
(Cikk átszerkesztése)
|kép=Mårten Eskil Winge - Tor's Fight with the Giants - Google Art Project.jpg
|képaláírás=Thor ábrázolása [[Mårten Eskil Winge]], [[Svédország|svéd]] festő ''Tors strid med jättarne'' című festményén}}
'''Thor''' ''(Þor)'' a [[Skandináv mitológia|skandináv]] és [[germán mitológia]] egyik legfontosabb alakja, a mennydörgés, a vihar, villámok és a termékenység Áz istene. Szülei [[Odin]], a főisten, valamint a jötunn [[Jörd]], maga a Föld. Az emberek és istenek világának legvitézebb védelmezője, óriások és szörnyetegek ellen harcol. Legfőbb ellenfele [[Jormungand]], az [[Midgard|emberek világát]] körülfonó, hatalmas kígyó. Külsejét tekintve délceg, vörös hajú és szakállú daliaként ábrázolják, hatalmas erejű férfiként. Személyisége kivételesen bátor és nemes, ugyanakkor naiv és makacs, sőt, olykor együgyű is. Könnyen dühbe jön, hirtelen haragú, szerfelett ingerlékeny. Mindennek ellenére jóindulatú és barátságos, elvégre neki köszönhető a jó termés és a kedvező időjárás. Jellegzetes fegyvere a [[Mjölnir|Mjöllnir]], a [[törpék]] (dvergek) által kovácsolt, hatalmas erejű harci pöröly, amely mindig visszatér forgatója kezébe. Szekerét két kecskebak, [[Tanngniostr]] és [[Tanngrisnir]], azaz Fogvicsorgó és Fogvigyorgó húzza, akik nemcsak szekérvonóként szolgálják Thort, hanem kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentenek: ha nincs más élelme, az isten leöli és megeszi a kecskéket, az érintetlenül hagyott csontokból és bőrökből azonban bármikor új életre keltheti az állatokat. További kísérői két szolgája, Tjálfi és Röszkva, egy fiatal férfi és egy nő, akik az előbbi szabály megszegése révén kerültek az isten szolgálatába. Mikor Thor megosztja kecskéinek húsát egy földműves családdal, Tjálfi kiszopogatja a velőt az egyik kecske lábcsontjából, így az másnapra lesántul. Az ifjak kárpótlásul Thor szolgáivá válnak.
'''Thor''' ''(Tór)'' másképp Þunraz vagy '''Donar''' a [[Skandináv mitológia|skandináv]] és a [[Germán mitológia|germán mitológiá]]ban a mennydörgés, a vihar és a termékenység istene. [[Odin]] és [[Jörd]] fia. Neve feltehetően az ógermán ''Punra'', betű szerint „villámisten” szóból, illetve a középfelnémet ''Donner'' (mennydörgés) szóból származik. A [[hettiták|hettita]], [[görögök|görög]] és [[rómaiak|római]] párhuzamok alapján következtethetünk, hogy Thor egykor égisten is volt. Indogermán hatások a finnugor mitológiában is kimutathatók és hasonló változásokat mutatnak. Thor nevéből ered az angol ''Thursday'' és a német ''Donnerstag'' szó, ami a hét napjai közül mindkét nyelven a „csütörtököt” jelenti.
 
Felesége [[Sif]], az aranyhajú istennő, aki szintén termékenységisteni funkciót tölt be. Két fia van, [[Magni]] és [[Módi]] (nevük jelentőse "Erős" és "Bátor", ami arra enged következtetni, hogy Thor jelzőiből léptek elő önálló mitológiai alakokká), valamint egy lánya, [[Thrúd|Trúd]]. Magni anyja azonban nem Szif, hanem az óriás [[Járnasaxa]]. Szifnek szintén van egy fia, [[Ull]], aki nem Thortól fogant. Ázgárdban álló csarnokának neve Trúdheim. Míg atyja, Odin a hivatalos hadak, nemes harcosok, költők és királyok pártfogója, Thor az egyszerű harcosok, parasztok és földművesek, közemberek barátja.
== Általános jellemzői ==
Thort kalapácsos istenként szokták ábrázolni. Attribútuma összevethető az i. e. 2. évezredtől rendszeresen megjelenő hatalmi jelképekkel, a fejsze vagy buzogány, de leginkább a [[labrüsz]] hagyományával. Az indoeurópai égistenek többségének a villámok mellett valamilyen harceszköz az attribútuma, így [[Tesub]], [[Tarhuntasz]], [[Tinia]], később [[Zeusz]] és [[Iuppiter]].
 
== Nevének eredete ==
Különösen Skandináviában, ezen belül is [[Norvégia|Norvégiában]] rendkívül gazdag a Thorral kapcsolatos helynévanyag, kultikus helyekre utaló nyomok és a Thor névvel összefüggő személynévanyag. Határozott nyomok utalnak Thor és a tölgyfakultusz kapcsolatára, ez jelzi, hogy a villámisten egykor kapcsolódott a [[világfa|világfához]] is. Valószínű, hogy onnan [[Odin]] ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) fokozatosan kiszorította.
'''Thor''' ''(Tór)''nevének másképpmás változata Þunraz vagy '''Donar''' a [[Skandináv mitológia|skandináv]] és a [[Germán mitológia|germán mitológiá]]ban a mennydörgés, a vihar és a termékenység istene. [[Odin]] és [[Jörd]] fia. Neve feltehetőenFeltehetően az ógermán ''Punra'', betű szerint „villámisten” szóból, illetve a középfelnémet ''Donner'' (mennydörgés) szóból származik. A [[hettiták|hettita]], [[görögök|görög]] és [[rómaiak|római]] párhuzamok alapján arra következtethetünk, hogy Thor egykor égisten is volt. Indogermán hatások a finnugor mitológiában is kimutathatók és hasonló változásokat mutatnak. Thor nevéből ered az angol ''Thursday'' (azaz Thor's Day, Thor napja) és a német ''Donnerstag'' szó, ami a hét napjai közül mindkét nyelven a „csütörtököt” jelenti.
 
Különösen Skandináviában, ezen belül is [[Norvégia|Norvégiában]] rendkívül gazdag a Thorral kapcsolatos helynévanyag, kultikus helyekre utaló nyomok és a Thor névvel összefüggő személynévanyag. Határozott nyomok utalnak Thor és a tölgyfakultusz kapcsolatára, ez jelzi, hogy a villámisten egykor kapcsolódott a [[világfa|világfához]] is. Valószínű, hogy onnan [[Odin]] ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) fokozatosan kiszorította.
A skandináv mitológiában Thor az Ázok közül való isten, Odin ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]) után a második legjelentősebb. Thor [[Szif]] férje, azé az aranyhajú istennőé, aki [[Ull]] istennek az anyja. Thornak van egy lánya, [[Trúd]], és két fia, [[Magni]] és [[Módi]]. [[Magni]]-nak az anyja óriás [[Járnsaxa]]. Valószínűleg Thor erejǩt perszonifikálja két fia, akiknek neve is (Magni „erős”; Módi „bátor”) jelzi ezt. Thor égi lakhelye a [[Trúdheim]]. Magát Thor-t vörös szakállú daliának rajzolják, fegyvere a [[Mjölnir]] nevű harci pöröly. Kecskék vonta szekéren jár. A kalapács a villámisten ősi fegyvere (az óizlandi Mjölnir szónak etimológiailag rokona az orosz mklnyija, „villám”). Eleinte ez kőkalapács (kőbalta) volt, de a Próza-Eddában, amikor a kovács törpék ([[dvergek]]) az ázok kincsét kovácsolják, már vaskalapácsról van szó. A mítoszok többnyire harci fejszéről beszélnek (amely visszatér eldobójához, mint a bumeráng), amellyel Thor megöli a [[Jütun]]okat. A kalapács éppoly jellegzetes fegyvere Thornak, mint a dárda [[Odin]]nak ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), a kard [[tyr (isten)|Tyrnek]]. Az óriások igyekeznek elrabolni a kalapácsot (vagy elérni azt, hogy Thor a kalapács és az erőt adó öv nélkül menjen el országukba). Az alap közös: a mennydörgést keltő szerszámot kívánják elrabolni a démonok, s ez a motívum megvan a [[finnek|finn]] és az [[észtek|észt]] folklórban is. Thor kecskéinek a neve ([[Tanngniostr]] és [[Tanngrisnir]]) fogcsikorgatást jelent, s egyértelműen utal a vihar jelenségére is, a kecske azonban a vegetációhoz kapcsolódik. A Próza-Eddában a kecskék nemcsak szekérvonóként szolgálják Thort, hanem a kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentik. Thor, ha este nyugovóra tér, megöli, és vacsorára megsüti a kecskéket, majd érintetlenül hagyott csontjaikból új életre támasztja fel őket. Amikor [[Tjálfi]] és húga, [[Röszka]], akiknél Thor megszáll, húst vacsorázik, [[Tjálfi]] megsérti a tilalmat, és rágni kezdi a csontot. Ennek okán Thor egyik kecskéje kissé sántít. Kárpótlásul [[Tjálfi]] és húga kénytelen volt Thor szolgálatába szegődni. [[Tjálfi]] gyakran szerepel Thor útitársaként, néha helyette [[Loki]]t látjuk, sőt egy alkalommal [[Skandináv mitológia#Tyr, a becsületes|Tyrt]] is említik.
 
Határozott nyomok utalnak Thor és a tölgyfakultusz kapcsolatára, ez jelzi, hogy a villámisten egykor kapcsolódott a [[világfa|világfához]] is. Valószínű, hogy ezen szerepéből Odin fokozatosan kiszorította.
Thor a skandináv mitológiában elsősorban kultúrhős, vagy [[Midgard]]ot (az emberek világát) és [[Asgard (mitológia))|Asgard]] (az istenek égi lakhelyét) védelmező dalia, aki az óriások ellen küzd. Legfőbb ellenfele a világkígyó, [[Jörmungand]]. Így tehát egyszerre teljesít hadi funkciókat. Ezáltal megszemélyesíti a felfegyverzett népet, szemben [[Odin]]nal ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), aki a hivatásos hadak pártfogója.
 
== Általános jellemzői ==
AThor skandinávattribútuma, mitológiábana Thorkalapács összevethető az Ázoki. közüle. való2. isten,évezredtől Odinrendszeresen ([[Skandinávmegjelenő mitológia#Odin,hatalmi az arisztokratikus|Odinjelképekkel, az arisztokratikus]]) után a másodikfejsze legjelentősebb. Thor [[Szif]]vagy férjebuzogány, azéde azleginkább aranyhajú istennőé, akia [[Ulllabrüsz]] istennekhagyományával. azAz anyja.indoeurópai Thornakégistenek vantöbbségének egya lánya,villámok [[Trúd]],mellett ésvalamilyen kétharceszköz fiaaz attribútuma, [[Magni]] ésígy [[MódiTesub]]., [[MagniTarhuntasz]]-nak az anyja óriás, [[JárnsaxaTinia]]. Valószínűleg Thor erejǩt perszonifikálja két fia, akiknek neve is (Magni „erős”; Módi „bátor”) jelzi ezt. Thor égi lakhelye akésőbb [[TrúdheimZeusz]]. Magát Thor-t vörös szakállú daliának rajzolják, fegyvere aés [[MjölnirIuppiter]] nevű harci pöröly. Kecskék vonta szekéren jár. A kalapács a villámisten ősi fegyvere (az óizlandi Mjölnir szónak etimológiailag rokona az orosz mklnyija, „villám”). Eleinte ez kőkalapács (kőbalta) volt, de a Próza-Eddában, amikor a kovács törpék ([[dvergek]]) az ázok kincsét kovácsolják, már vaskalapácsról van szó. A mítoszok többnyire harci fejszéről beszélnek (amely visszatér eldobójához, mint a bumeráng), amellyel Thor megöli a [[Jütun]]okat. A kalapács éppoly jellegzetes fegyvere Thornak, mint a dárda [[Odin]]nak ([[Skandináv mitológia#Odin, az arisztokratikus|Odin, az arisztokratikus]]), a kard [[tyr (isten)|Tyrnek]]. Az óriások igyekeznek elrabolni a kalapácsot (vagy elérni azt, hogy Thor a kalapács és az erőt adó öv nélkül menjen el országukba). Az alap közös: a mennydörgést keltő szerszámot kívánják elrabolni a démonok, s ez a motívum megvan a [[finnek|finn]] és az [[észtek|észt]] folklórban is. Thor kecskéinek a neve ([[Tanngniostr]] és [[Tanngrisnir]]) fogcsikorgatást jelent, s egyértelműen utal a vihar jelenségére is, a kecske azonban a vegetációhoz kapcsolódik. A Próza-Eddában a kecskék nemcsak szekérvonóként szolgálják Thort, hanem a kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentik. Thor, ha este nyugovóra tér, megöli, és vacsorára megsüti a kecskéket, majd érintetlenül hagyott csontjaikból új életre támasztja fel őket. Amikor [[Tjálfi]] és húga, [[Röszka]], akiknél Thor megszáll, húst vacsorázik, [[Tjálfi]] megsérti a tilalmat, és rágni kezdi a csontot. Ennek okán Thor egyik kecskéje kissé sántít. Kárpótlásul [[Tjálfi]] és húga kénytelen volt Thor szolgálatába szegődni. [[Tjálfi]] gyakran szerepel Thor útitársaként, néha helyette [[Loki]]t látjuk, sőt egy alkalommal [[Skandináv mitológia#Tyr, a becsületes|Tyrt]] is említik.
 
== Gejrröd óriás ellen ==
38

szerkesztés