„Fluor” változatai közötti eltérés

A fluor nem esszenciális elem sem az emberek, sem más [[emlősök]] számára. Nyomelemként fontos szerepet tölt be a csontképződésben, felelős a csontok és a fogzománc keménységéért. Mivel a fluor nyomnyi mennyiségben számos természetes forrásban megtalálható (például teában, kávéban, vagy tengeri halakban), a fluorhiány lehetősége csak mesterséges étrendeknél releváns.<ref name="gastroenterology1">{{harvnb|Nielsen|2009}}.</ref><ref name="quott">{{Harvnb|Olivares|Uauy|2004}}.</ref> Természetes eredetű szerves fluorvegyületek megtalálhatók mikroorganizmusokban és növényekben,{{sfn|Gribble|2002}} de állatokban nem.<ref name="Murphy2003">{{harvnb|Murphy|Schaffrath|O'Hagan|2003}}</ref> Ezek közül leggyakoribb a [[nátrium-fluoracetát]], melyet legalább 40 növényfaj használ kártevők elleni védekezésre Afrikában, Ausztráliában és Brazíliában.<ref name="Proudfoot">{{harvnb|Proudfoot|Bradberry|Vale|2006}}.</ref> Más ilyen vegyületek például a terminálisan fluorozott [[zsírsavak]], a [[fluoraceton,]] vagy a 2-fluorcitrát.<ref name="Murphy2003"/> A fluoratomot a szénhez kapcsoló [[enzim]]et 2002-ben fedezték fel baktériumokban.<ref>{{harvnb|O'Hagan et al.|2002}}.</ref>