Wikipédia

„Haiku” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Macuó Basó: helyesírási hiba javítása
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 794 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{egyért2|a japán versformáról|Haiku (operációs rendszer)}}<blockquote>''"A„A haikut kétszer kell elolvasni. Másodjára azért, hogy átérezd"átérezd”'' -– Macuo Basó </blockquote>A {{Nihongo|'''haiku'''|[[wikt:俳句|俳句]]|haiku}}, avagy '''haikai''' a [[japán költészet]] egyik jellegzetes [[versforma|versformája]], amely [[Macuo Basó]] által már a [[17. század]]ban megjelent [[Japán]]ban. Ez a fajta költészeti forma nem csupán a [[japán irodalom]]ban, hanem a [[20. század]] elejétől már a [[világirodalom]]ban is nagy népszerűségnek örvend. A ma használatos elnevezését [[19. század]] végén kapta [[Maszaoka Siki|Masaoka Sikitől]], azelőtt [[hokku]]nak hívták ezt a versformát.
 
''A szó jelentése: haiku'' (俳= hai = színész, 句 = ku = mondat, vers), és a ''haikai'' (俳 = hai = színész, 諧= kai = harmónia, rend).
 
A haiku rendkívül szigorú, alakilag kötött verselés, amelyetmelyet ebben a formájában egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen átültetni vagy újrakölteni.<ref name="szenti">[http://www.szenti.com/haiku.shtml Szenti Tibor: Haiku] olvasva: 2014. május 13.</ref> Nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekreamelyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van.
 
A dentó haikunak azaz a hagyományos haikunak összesen három követelménynek kell megfelelnie:
* A haiku 17 [[Mora (verstan)|''morá''ból]], (magyarban szótagból) épül fel. A hagyományos régi japán haiku egy sorbansorba íródik, viszont a modern haiku (現代俳句; gendai haiku) három sorból áll. A sorok és moraszámok felépítése: első sor 5, második 7, és a harmadik szintén 5 morából áll. Az első és az ötödik szótag a hangsúlyos (fordításnál figyelni kell rá, hogy ne legyen névelő a sor elején, mivel az a magyarban hangsúlytalan).
* Szerepelnie kell benne [[Kigo|''kigó''nak]], azaz [[évszakszó]]nak.
* A haiku csattanóval záródik.
12. sor:
A haikuban nagyon ritkán találunk sorvégi rímet, melyet a magyarban megszokhattunk. Többnyire belső rímet, azaz [[Rím|alliterációt]] fedezünk fel az eredeti japán művekben, ezáltal téve dallamosabbá az adott verset. (Az összecsengő sorvégek legtöbbször csak a fordítók leleményei.)
 
A haiku nemcsak [[versforma]], hanem egyben [[műfaj]] is. Ebben a formában íródnak a [[Szenrjú|''szenrjú''k]] (tréfás alkalmi versek), vagy a ''[[dzsiszei]]ek'' (halál előtti búcsúversek) is, ezek azonban nem tartoznak a haiku műfaja aláműfajába.
 
== Története ==
A haiku történelme, kialakulása egészen a [[8. századraszázad]]ra vezethető vissza.
 
A japán irodalom első fönnmaradt lírai antológiája az úgynevezett [[Manjósú]], más néven a Tízezer falevél gyűjteménye, melyetamelyet a [[Nara-kor]]ban (710–794) alkottak meg az évszázadok hagyományaiból. Összesen 561-en írtak bele, és körülbelül ötezer vers és több mint négyezer [[Vaka|tanka]] található benne. Az ebben lejegyzett versekből, dalokból is következtethetünk a haiku eredetére. A versek kisebb része kötetlen formában lejegyezett ősi dal, viszont döntő többségük a következő három versforma valamelyikéhez tartozik; e három forma a csóka, a [[szedóka]] és a [[Vaka|waka]] (újabb nevén [[Vaka|tanka]]). Ez utóbbi,A waka jelentése: rövid dal. Hozzájuk képest a haiku csupán a tizenharmadik század "szülötte"„szülötte”, hiszen azt a tankából eredeztetik, de csak a tizenhetedik századtól számít klasszikus és egyszersmind divatos [[Japán versforma|japán versformának]].
 
A tanka (waka) egy öt sorosötsoros versforma, melyben ugyanúgy megtalálható a kigó, azaz évszakszó, és ugyanúgy kötött a szótagszáma, mint a haikainak. A tanka 31 morából és 5 sorból áll. Az első sor 5, a második 7, a harmadik 5 és az utolsó kettő szintén 7-7 morából áll. Ezek alapján a haiku nem más, mint a tanka önállósult első három sora, amely mögül azonban elmarad az azt kísérő - ellensúlyozó utolsó két sor.
 
A [[Heian-kor|Heian-kor (]] (794–1185) alatt egyedül a tanka marad fenn, és egy új vers gyűjteménytversgyűjteményt is létrehoztak. Ez volt a [[Kokinsú]], Régi és új költemények gyűjteménye, mely bevezetőjében [[Ki no Curajuki]] írja:<blockquote>''"A„A költészet a japán lélekből fakad."”''</blockquote>Ebben a korban már a költészeti minisztérium versenyeket hirdetett meg a költők számára, melyamelyek során előre meghatározott szókincsből kellett a költőknek dolgozniuk. Ezekhez a versenyekhez sok legenda is köthető, mint pl. az, hogy [[Ono no Komacsi]] költőnő munkáját ellopták, és a tolvaj azzal jelentkezett a versenyre.
 
[[Kamakura-kor|Kamakura korszak]] (1185–1333) során alkották meg a [[Renga|rengát]], a "lánc verset"„láncverset”. A renga nem más, mint a klasszikus formákra épülő és ezzel együtt egy formaújító költői "társasjáték"„társasjáték”, amelyetmelyet minimum két költő játszik, de akár többen is részt vehetnek benne, oly módon, hogy az első ír egy haikut, első három sor, melybenamelyben található a [[hokku]] ([[hívószó]]), a második egy két darab hét morás sorból álló verset kapcsol hozzá, válaszolva a hívószóra, így a haikut tankává egészítve ki; a következő fél ismét egy haikut ír, és így tovább több "körön"„körön” át. Minden "kört"„kört” más kezd; az eredmény egy sok láncszemből álló sorozat, amelyenmelyen belül a kapcsolódás módja korántsem véletlenszerű. Ez azonban első pillantásra aligha tűnik fel, hiszen a renga nem epikus vagy tematikus szál mentén halad: az egyes darabok közötti hangulati rokonság jelenti a szervezőerőt.
 
Erre egy nagyon jó példa 4négy híres japán költő láncverse:<blockquote>''"„([[Kjorai]])''</blockquote><blockquote> ''Elcsendesedtek''</blockquote><blockquote> ''a dolgok -– most mindenütt''</blockquote><blockquote> ''béke, csönd honol.'' </blockquote><blockquote>''([[Macuo Basó|Basó]])''</blockquote><blockquote> ''Meglátják a legelső''</blockquote><blockquote> ''falut, s kürtjükbe fújnak.'' </blockquote><blockquote>''([[Boncsó]])''</blockquote><blockquote> ''Minden romokban,''</blockquote><blockquote> ''a tavalyi gyékények''</blockquote><blockquote> ''törtek, piszkosak.''</blockquote><blockquote>''([[Fumikuni]])''</blockquote><blockquote> ''Meginganak a lótusz''</blockquote><blockquote> ''szirmai, s lehullanak.'' </blockquote><blockquote>''(Basó)''</blockquote><blockquote> ''Kezdjük levessel -–''</blockquote><blockquote> ''friss tengerisaláta''</blockquote><blockquote> ''Szuidzendzsiből!''</blockquote><blockquote>''(Kjorai)''</blockquote><blockquote> ''Még vagy hat mérföld az út,''</blockquote><blockquote> ''amit ma meg kell tennem.'' </blockquote><blockquote>''(Fumikuni)''</blockquote><blockquote> ''Idén tavasszal''</blockquote><blockquote> ''hű szolgálója ismét''</blockquote><blockquote> ''Rodóval marad.'' </blockquote><blockquote>''(Boncsó)''</blockquote><blockquote> ''Gyökeret hajt a dugvány -–''</blockquote><blockquote> ''ködfátylas éjféli hold."”''</blockquote><blockquote>(Török Attila fordítása)</blockquote>[[Fájl:Fermier celebrant la lune d'automne.jpg|bélyegkép|269x269px269px|Macuó Basó utazása]]
A renga vagy a tanka önállóvá vált első három sora lett a haikai., Melybenamelyben már csak tizenhét mora kell hogy legyen, de ugyanúgy kell lenni benne egy kigónak. Legelsőnek Macuó Basó (1644–1694) emeli a haikut verssé és ismeri el önálló szerepét. Japán egyik kiemelkedő, jelentős költőjének tartják aki utazásai során alkotott.
 
A hagyományos haiku tematikája olyannyira a természethez kötött, hogy az évszázadok során egyfajta lexikon alakult ki az egyes évszakokhoz kötődő kifejezésekből, szavakból (növények és állatok, ünnepek stb.); sok antológia ezen évszak-szavak ''([[kigo]])'' alapján csoportosítja a verseket, nem pedig költők vagy korszakok szerint.
62. sor:
 
== Híres japán haikuköltők ==
[[Fájl:Basho by Hokusai-small.jpg|bélyegkép|359x359px359px]]
 
=== Macuó Basó ===
79. sor:
Egyik haibunja (útinaplója) a Kézirat a tarisznyámból címet viseli, és 1685-ben készült el. E munkája a következő sorokkal kezdődik:
 
„E testben, amely többszáz csontból, és kilenc lyukból áll, egy lény lakozik, akit egyszerűen csak Furabónak neveznék, ami azt jelenti, hogy "»szélszaggatta banánlevél"«.”
 
Legismertebb haibunja a Oku no Hoszumicsi -– Észak ösvényein címet viseli, melyet a Edótól Akitáig tartó úton írt meg.[[Fájl:MatsuoBasyoSeika.jpg|bélyegkép|Macuó Basó sírhelye|249x249px249px]]Húszéves volt, amikor két haikuja megjelent a [[Szajo no Nakajamasú]] című antológiában. Ezután újabb és újabb verseskötetekben publikált. Életrajzírói szerint ebben az időszakban gyulladt szerelemre egy Dzsutei nevű lány iránt, akiből később apáca lett. Basó 1672-ben a fővárosba, Edóba megy, hogy haikuival még nagyobb elismerést szerezzen. Próbálkozásait csakhamar siker koronázta. 1677-ben egy haikuversenyen húsz versével komoly elismerést vívott ki magának, s értékes ismeretségekre is szert tett. Költeményeiért különböző antológiák versengtek. Ekkor döntött úgy, hogy költői iskolát alapít.
 
{| class="wikitable"
98. sor:
Basó haikuinak egyik jellegzetes újítása volt az éles ellentétek szembeállítása. A vers első két sora ellentétben állt az utolsóval. Mindennapi szókincset használt a mindennapi élet apró mozzanatainak megörökítésére.
 
1690-ben Basó már nagyon beteg volt. Attól félt, hogy többé nem tud útnak indulni. 1693-ban kapuja bezárult, több tanítványt nem volt képes fogadni. Végül mégis vállalkozott az utazásra. Amikor az 1694-es év beköszöntött, útjának egyik állomásáról levelet írt kedves tanítványának, [[Kubota Enszui]]nak, melybenamelyben örökre elbúcsúzik tőle. Ekkor írta az Utolsó haikuját:<blockquote>''"A vándorúttól fáradtan, betelten''</blockquote><blockquote>''kopár mezőkön, zörgő avaron''</blockquote><blockquote>''kószál a lelkem."''</blockquote><blockquote>''(Kosztolányi Dezső fordítása)''</blockquote>A szomorú hír hallatán számos tanítványa sietett betegágyához. Basó, miután megírta búcsúversét és végrendeletét, megtagadta magától az ételt, és nyugodtan várta a halált. Holttestét, végakaratának megfelelően [[Zeze|Zezében]], több mint nyolcvan tanítványának jelenlétében, a [[Gicsúdzsi]] templomban helyezték örök nyugalomra.
 
==== <u>Példák Basó műveire</u><ref>{{Cite web|url=https://terebess.hu/haiku/japanind.html|title=MAGYAR HAIKU KÖLTŐK|accessdate=2017-05-09|work=terebess.hu}}</ref> ====
<blockquote>''"Te„Te volnál Ama'' </blockquote><blockquote> ''Pillangó? s én: Csuang-ce?'' </blockquote><blockquote> ''Álmodnánk egymást?'' "” </blockquote><blockquote>(Fodor Ákos fordítása)</blockquote><blockquote>''"Vézna„Vézna kacsácska,'' </blockquote><blockquote> ''lábad a sárga-pelyhű kimonóban'' </blockquote><blockquote> ''bár sose fázna!"”''</blockquote><blockquote>([[Illyés Gyula]] fordítása)</blockquote><blockquote>''"Új„Új ruhát öltök'' </blockquote><blockquote> ''mint a kabóca szárnya'' </blockquote><blockquote> ''olyan nyárias."”''</blockquote><blockquote>''([[Kányádi Sándor]] fordítása)''</blockquote>
[[Fájl:Kobayashi Issa-Portrait.jpg|bélyegkép|356x356px356px|Kobajasi Issza]]
 
=== Kobajasi Issza ===
[[Kobajasi Issza|Kobajasi Jataró]] néven született 1763. június 15-ám, Kasivabarában. Tanítói Mizogucsi Szogan és Nirokuan Csikua volt, tőlük tanulta a haiku művészetét, a Kacusika iskolában Edóban (mai Tokióban). Sokáig nem tudunk semmit az életéről, csak annyit hogy az országban utazgatott.
 
[[Kobajasi Issza]] 1812-ben költözött vissza szülőfalujába, és megházasodott.
 
Közel húszezer haikut írt élete során, Issza név alatt, melynek jelentése "egy„egy csésze tea"tea”. Korában népszerűnek számított de mégis sokszor anyagi gondokkal küzdött.
 
==== Példák Issza műveire ====
<blockquote>''"Mindkettő „Mindkettő öt jen:''</blockquote><blockquote> ''egy csésze tea,''</blockquote><blockquote> ''egy fülemüle."”''</blockquote><blockquote>''(Bakos Ferenc fordítása)''</blockquote><blockquote>''"Pattanó „Pattanó bimbó.''</blockquote><blockquote> ''„Tavaszi»Tavaszi szél..."szél…« - énekelj,''</blockquote><blockquote> ''boldog kismadár!"”''</blockquote><blockquote>''(Greguss Sándor fordítása)''</blockquote><blockquote>''"Fürdőm„Fürdőm gőzében'' </blockquote><blockquote> ''holdvilág nyújtózkodik.'' </blockquote><blockquote> ''Megjött a tavasz."”''</blockquote><blockquote>''(Kányádi Sándor fordítása)''</blockquote><blockquote>"Légy„Légy</blockquote><blockquote>''Ne üsd agyon a kis legyet.'' </blockquote><blockquote> ''Nézd, tördeli kezét.'' </blockquote><blockquote> ''Úgy kér kegyet."”''</blockquote><blockquote>''([[Kosztolányi Dezső]] fordítása)''</blockquote>
 
== Haiku Magyarországon ==
A [[Költészet|magyar költészetben]] a japán [[Líra (műnem)|lírai elemek]], főként a haiku a [[19. század|19]]. és [[20. századi magyar irodalom|20. század]] fordulóján jelentkezett, de legnagyobb hatása a 20. században volt. [[Magyarország]]on először a távol-keleti haiku hatás nem kelet felől érkezett, hanem a magyar [[Impresszionizmus|impresszionista]] költőkkel a nyugati nagy költők (angolok és franciák) haiku fordításai ismertették meg ezt a fajta költészetet. Nagy hatással volt rájuk az egzotikus miniatűr kép, a látvány, a zeneiség és a hanghatás, és persze ezek összefonódása.
 
Az idők során viszont egy sajátos magyar arculatot vett fel, mindegyik költő a saját költészetéhez, saját stílusához igazította a haikut. Bizonyos esetekben a forma változott meg, míg más esetekben a tartalmi sajátosságok változtak meg. De manapság már olyan magyar haikukkal is találkozhatunk, melyekamelyek mind tartalmilag, s mind formailag magyar jellegzetességekkel bírnak.
 
A magyar haiku nem moraszámláló, mint a japánban, hanem szótagszámláló. Rövid és hosszú szótagok váltakozása jellemzi.
128. sor:
Egyre több magyar költő nyúl a haikuhoz, és emeli költészetébe. A magyar haikuban már nem a négy évszak bűvöletében alkotnak a költők, hanem bátrabban nyúlnak a modern haikuhoz.
 
Jellemző az aforisztikus haiku, melymelynek hátterében komoly filozófiai mondanivaló áll, megpróbálnak fontosabb, komolyabb tartalmat csempészni a haikujaikba. Mint például [[Vihar Béla]]:<blockquote>''KETTEN, EGYEDÜL''</blockquote><blockquote>''"Ketten„Ketten vagyunk a születéskor.''</blockquote><blockquote> ''Ketten vagyunk a szerelemben.''</blockquote><blockquote> ''Csak a halálban egyedül."”''</blockquote>A magyar haiku tartalmilag összefonódott az epigrammával. Hangneme sokszor fájdalmas, komor vagy iróniába fordul át, teljesen különbözik az eredi japán haikutól. Az alliterációt viszont a japánokkal együtt a magyarok is nagyon szívesen alkalmazzák.
 
=== Kosztolányi Dezső ===
[[Kosztolányi Dezső]] (1885–1936) az elsők között szerepelt, akiakik komolyabban foglalkozni kezdettkezdtek a haiku művészetével, témájával. Ő maga is fordított egy kötetre való kínai és japán verset, igaz ezekhez a fordításaihoz a Horigucsi Niko álnevet használta. ([[Horiguchi Daigaku]] 1892-1981 tényleg létezett)
 
Egyike volt az első költőknek, akik megismertették verseik által a magyar lírakedvelő olvasó közönséggel a haikut. Kosztolányi esetében is látjuk, hogy fordításaikor és írásaikor nem tartotta be a 17 (5 + 7 + 5) szótagszámot sem, sőt három sor helyett sokszor négy sorban írta meg vagy fordította le a költeményt, ezáltal könnyebben kijött az általa is szívesen alkalmazott sorvégi rím.
 
Kosztolányinál érdekesség még, hogy ő a haikuinak címet is adott. Mindezen újítások ellenére – szótagszám túllépése, sorvégi rím, cím – megteremti a kellő hangulatot, melyetamelyet a japán költőknek is sikerült. Kosztolányi főleg a szellemiségét vette át a japán haikunak, a formai elemeket a saját költészetéhez igazította.
 
==== <u>Példák Kosztolányi haiku műveire</u> ====
<blockquote>''"Nyakék„Nyakék''</blockquote><blockquote>''Szeretnék venni egy nyakéket.''</blockquote><blockquote>''Felfűzni mind a könnyeim''</blockquote><blockquote>''s átnyujtani tenéked."”''</blockquote><blockquote>''"ÁLMODÓ„ÁLMODÓ''</blockquote><blockquote>''Vén lélek lakja ifjú testem.''</blockquote><blockquote>''Mit sem teszek, kétségbe estem.''</blockquote><blockquote>''Csak álmodom, tűnődve, resten."”''</blockquote><blockquote>''"HÓ„HÓ''</blockquote><blockquote>''Nézd, a fehér hó mint ragyog.'' </blockquote><blockquote>''Ki hát a hóba. Hadd imádom,'' </blockquote><blockquote>''hadd nézem, amíg megfagyok.”'' "</blockquote><blockquote>(eredeti mű: Macuó Basó)</blockquote><blockquote>''"A„A DALNOK''</blockquote><blockquote>''Mindig egyformán énekel'' </blockquote><blockquote> ''a kis fülemüle.'' </blockquote><blockquote> ''Nem nézi, hogy a lomb alatt'' </blockquote><blockquote> ''kegyelmes úr ül-e?''"”</blockquote><blockquote>(Eredeti mű: Kobajasi Issza)</blockquote>
=== Radnóti Miklós ===
[[Radnóti Miklós]] (1909–1944) tragikus sorsú magyar költő két világháború közötti és a [[Második világháború|II. világháború]] idején alkotott. Radnóti, aki koncentrációs táborban halt meg, kiváló formaművész volt. Bár ő maga nem nevezte két-három soros verseit haikunak, mégis azok voltak.
144. sor:
Haikunak tekinthető, legalábbis ilyen elemek jellemzik Radnóti Bájoló című versét, de a [[Razglednica|Razglednicák]] is tekinthetők haikunak.
 
Leginkább haikura emlékeztető műve Radnótinak a következő:<blockquote>''"Fázol„Fázol? Olyan vagy, mint''</blockquote><blockquote>''hóval teli bokron az árva madárfütty."”''</blockquote>
 
==== <u>Példák Radnóti haiku műveire</u> ====
<blockquote>''„Csak éltem itt, szegényen s jámboran,''</blockquote><blockquote> ''míg végül elástak ide.''</blockquote><blockquote> ''Sosem feledtem el, hogy meghalok:''</blockquote><blockquote> ''ime.”''</blockquote><blockquote>(Később)</blockquote><blockquote>''"Az„Az asszonyom pipacsot lát''</blockquote><blockquote> ''és füttyent nekem az úton át''</blockquote><blockquote> ''s hogy visszafüttyentek, lehajol.''</blockquote><blockquote>''Két ujja végigcsúszik a szár''</blockquote><blockquote> ''szőrén s a fű közt megáll. És már''</blockquote><blockquote> ''kezében lángol a lenge virág.''</blockquote><blockquote>''Ujra füttyentek; füttyömbe boldog''</blockquote><blockquote> ''madár füttye vág s ő mosolyog:''</blockquote><blockquote> ''Pipacspirossal zendüljön a világ!"”''</blockquote><blockquote>(Pipacs)</blockquote>
 
=== Faludy György ===
[[Faludy György]] (1910–2006) szintén jelentős magyar műfordító volt, a japán líra avatott tolmácsolójává vált. Ő az a költő volt, aki saját haikuiban önnön lelkiállapotát rajzoltarajzolja meg.<blockquote>''"Üres„Üres napok. Ülök a félhomályban.''</blockquote><blockquote> ''Elfog a melankólia''</blockquote><blockquote> ''és megalkuszom a mulandósággal."”''</blockquote><blockquote>''Kínrím New Yorkból jövet:''</blockquote><blockquote>''"Manhattan„Manhattan.''</blockquote><blockquote> ''Boldog voltam, mikor odább''</blockquote><blockquote> ''menhettem."”''</blockquote>
 
== Modern haiku ==
Egy rövid terjedelmű versforma, melyet könnyen át tud futni az ember. Sok kortárs költő választja ezt a műfajt. Nem csakNemcsak Magyarországon járt ekkora sikerrel a haiku, hanem világszerte is közkedvelt műfaj és versforma.
 
A haiku "itt„itt és most feszülő hangulatát"hangulatát” az is érzékelteti, hogy a költők többnyire nemcsak évszakszót helyeznek el a művükbe, hanem napszakszót is, s ezzel még inkább impresszionista vonásúak. Gyakran szerepel a haikukban az éj, a dél és a reggel. Például [[Weöres Sándor]] így ír:<blockquote>''"Nézd„Nézd: az éji hold''</blockquote><blockquote> ''erkélyrácson fönnakadt.''</blockquote><blockquote> ''Újra nézd: már nyoma sincs."”''</blockquote> A modern haiku gyakran már nem tartja be a formaszabályokat, sok esteben minden költő a saját képére formálja ezt a műfajt, versformát, például iróniát sző bele, vagy a formával játszik, mint például [[Fodor Ákos]]:<blockquote>''ÉREM'' </blockquote><blockquote> ''Aggódva mérem:''</blockquote><blockquote> ''m i l y e n  távolság  l e h e t''</blockquote><blockquote> ''fej s írás között'' </blockquote>Mindezek, az újítások ellenére felfedezhető benne a pillanatiság, a rövidség és a tömörség.
 
=== Tandori Dezső ===
161. sor:
 
==== <u>Példák Tandori Dezső haiku műveire</u> ====
<blockquote>''"– „– Pont. Nem érdekel.''</blockquote><blockquote> ''– Akkor miért csinálod?''</blockquote><blockquote> ''– Pont valami kell."”''</blockquote><blockquote>''"Azt„Azt mondják, mindig''</blockquote><blockquote> ''rajtunk is múlik minden.''</blockquote><blockquote> ''Rajtam ne múljon."”''</blockquote><blockquote>''"És „És ha Londonban''</blockquote><blockquote> ''unom épp az életem,''</blockquote><blockquote> ''csak úgy – úgy mi van?"”''</blockquote><blockquote>''"Ne„Ne rángassatok.''</blockquote><blockquote> ''Én 21 tojásból''</blockquote><blockquote> ''vagyok rántotta."”''</blockquote>
 
=== Fodor Ákos ===
167. sor:
 
==== <u>Példák Fodor Ákos haiku műveire</u> ====
<blockquote>"Mindent„Mindent kaptam már,</blockquote><blockquote>csak vagyont és halált nem.</blockquote><blockquote>(- A sorrend fontos!)"”</blockquote><blockquote>"Egészen„Egészen biztos, </blockquote><blockquote>hogy előbb-utóbb ez vagy</blockquote><blockquote>az lesz, így vagy úgy."”</blockquote><blockquote>"Annyira„Annyira zárt egy</blockquote><blockquote>ajtó sem lehet, mint fal</blockquote><blockquote>s ajtó h i á n y a."”</blockquote><blockquote>"Legtöbbnyire„Legtöbbnyire szebb</blockquote><blockquote>be- és kicsomagolni,</blockquote><blockquote>mint élni vele."”</blockquote>
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
179. sor:
 
== Bibliográfia ==
* [[Vihar Judit]] – A Japán irodalom rövid története, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. {{ISBN|963 18 5915 0}}
* ''Kínai és japán költők,'' ford. Kosztolányi Dezső, Bp., Sziget Könyvkiadó, 1999. {{ISBN|963-8138-39-4}}
* KAVICSOK – A kard és toll útja, Kiadta a TORII Könyvkiadó, BudapestenBudapest, 2004-ben, {{ISBN|963-217-493-3}}
* Japán haiku versnaptár, Magyar Helikon, 1981 {{ISBN|963-207-497-1}}
* [[Macuo Basó]]: ''333 haiku''. Ford. Gy. Horváth László, Tandori Dezső. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2009. {{ISBN|978-963-07-8718-5}}
* Vihar Judit – „A haikuköltészet Magyarországon”. Előadás a II. World Haiku Conference rendezvényén, Akita, Yuwa, 2002.
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Haiku”