„Inárcs” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
a blink ([[Tolnay Lajos (mérnök, 1837–1918)|) |
||
29. sor:
Területén az [[1600-as évek]] kezdetéig létezett egy ugyanezen nevet viselő település. Neve először 1263-ban bukkant fel ''Inarch'' alakban. Az [[1332]]-es okirat említi a korabeli Szent György-templomot, amely méretei miatt is a korabeli Inárcs jelentős szerepét feltételezi. A köznemesi réteg a középkor végére megerősödött, a település erejét jól mutatja, hogy 1450 környékén már világi tanítót alkalmazott az iskola és inárcsi diákok jártak a krakkói és bécsi egyetemeken. A török háborúk idején a falu lakossága [[Nagykőrös]]re menekült, a pusztává vált határt a település gazdái bérlegelőként hasznosították. A török háborúk lezárultával az eredeti birtokos Farkas család nem tudta érvényesíteni tulajdonjogát és kénytelen volt a község területén A Beleznay és Kedlevich családokkal osztozkodni. A területi tagoltság és jogi bizonytalanság miatt egyik család sem telepített állandó lakosságot inárcsi birtokaira. A [[19. század]] derekára a területen alig 400 fő élt szétszórt [[tanya|tanyákon]]. A század második felében a korábbi legeltetést egyre intenzívebb földművelési formák váltották fel, ami a lakosság lélekszámának növekedéséhez vezetett, a 20. század elejére már 800 fő élt a területen.
Az önálló Inárcs község a [[20. század]]ban jött létre. A népsűrűséget tovább növelte a modern termelési módok bevezetése és a korábbi nagybirtokok fokozatos fölosztása, parcellázása. Jelentős esemény volt a puszta életében a Budapestet alig egy óra közelségbe hozó [[Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal|Budapest–Lajosmizse-vasútvonal]] 1889-es megnyitása. [[Tolnay Lajos (mérnök, 1837–1918)|Tolnay Lajos]] birtokának felparcellázása során jött létre Inárcs mai belterületének magja, ám a lakosság meghatározó része külterületen élő cseléd vagy kisparaszt volt továbbra is. A [[második világháború]]t megelőző években épült az első inárcsi iskola és bolt. Az önálló fejlődés útja 1945-ben nyílt meg: a község egy részét belterületté nyilvánították és azon építési telkeket alakítottak ki, ami bevándorlási hullámot eredményezett. A település népessége [[Budapest]] közelsége révén gyorsan növekedett: a 20. század második felében megduplázódott. 1973-ban Inárcsot és [[Kakucs]]ot egy településsé vonták össze, ám a „társbérlet” csak az 1990-es [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]] tartott. Az ezredfordulót követő években a népesség a Budapest környéki települések szuburbanizálódása miatt ugrásszerűen növekedett.
== Népesség ==
47. sor:
== Nevezetességei ==
* [[Bodrogi-kúria]], ma kastélyszállóként működik, Bagolyvár Panzió, Vénusz I és Vénusz II. Panzió (az M5 autópálya kihajtóinál), Kerpner-udvarház valamint a 2012-ben újjászületett Viktória fogadó.
* Az Inárcs főterének számító Dózsa téren a települést alapító [[Tolnay Lajos (mérnök, 1837–1918)|Tolnay Lajos]] MÁV-vezérigazgató szobra, illetve a középkori Szent György-templom feltárt részének konzervált maradványai láthatóak.<ref>{{cite web| url = http://www.inarcs.hu/latnivalok.php| title = Inárcs látnivalói| accessdate = 2010-09-05| publisher = Inárcs község önkormányzata| language = magyar| archiveurl = https://web.archive.org/web/20100823035919/http://inarcs.hu/latnivalok.php| archivedate = 2010-08-23}}</ref>
* Inárcsi római katolikus templom, épült 1962-ben. Építése Vincze Dezső esperes nevéhez fűződik<ref>{{cite web| url = http://www.inarcsimariatemplom.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2 | title = A plébánia története| accessdate = 2010-09-05| publisher = Inárcs Római Katolikus Egyházközség| language = magyar}}</ref>
* Az Ócsai Tájvédelmi Körzet területének egy része Inárcshoz tartozik. A vasútállomásról induló jelzett túraösvény érinti a környék jellegzetes tájelemeit: lápok, égererdők, vizes legelők.
| |||