„Cseszneki vár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
OMucrtU (vitalap | szerkesztései)
OMucrtU (vitalap | szerkesztései)
43. sor:
[[Fájl:Csesznek vára - részlet.jpg|bélyegkép|jobbra|262px|Csesznek, várrészlet]]
 
A [[16. század]] közepére a hódító [[Oszmán Birodalom|törökök]] benyomultak a [[Dunántúl]]ra, ahol Csesznek – [[Wathay Lőrinc]] várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, [[1573]]-ban bortól ittasan örömében egy régi [[lőpor]]ral töltött [[ágyú (löveg)|ágyút]] akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. [[1594]]-ben [[Győr]] elestét követően a vár török kézre került, de már [[1598]]-ban sikerült visszafoglalni. A 16–[[17. század]] fordulóján a vár a gróf [[Cseszneky család]] birtokában volt. [[1605]]-ben meghódolt [[Bocskai István]] csapatai előtt, [[1619]]-ben pedig [[Bethlen Gábor]] vezérei, Haller György és [[Halasi Fekete Péter|Fekete Péter]] foglalta el a várat. Az [[1622]]-es [[nikolsburgi béke]] alapján ismét királyi birtok lett. A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. [[1708]]-ban a császári hadak hiába ostromolták, de [[1709]]-ben sikerült bevenniük.
 
A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az [[Esterházy család|Esterházy]] grófok egy kényelmes lakhatást biztosító [[barokk]] kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint [[1780]]-ban elköltözött a főúri család, de a szolgaszemélyzet még használta a helyiségeket, amelyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az [[1967]]–[[1969|69]]-es feltárás során sikerül információkat gyűjteni a vár [[13. század]]i állapotáról, annak ellenére, hogy a fellelhető romok nagyjából a 16. századi állapotnak felelnek meg.