Wikipédia

„Kemény Egon” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Csiszolgatás.
96. sor:
Az „Alpesi falu”, a Rott Kis Kabaré, a Rott Komédia Kabaré és a Talkie beszélőfilm-kabaré voltak műveinek színhelyei. Nagyoperettjeit a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] (ma Budapesti Operettszínház) mutatta be.
 
A ''"Kikelet ucca 3''"'' (mai elnevezésén Kikelet utca 3.) című „pesti operette”–tel 1929-ben mutatkozott be. A női főszerepben Somogyi Erzsi, majd [[Eggerth Márta]], [[Sarkadi Aladár]], [[Kabos Gyula]], Halmay Tibor játszott. A budapesti bemutató 1929. április 27-én volt, majd a nagyoperettet sikere után még ebben az évben, októberben a Kassai Nemzeti Színház vitte színre a darabot.
 
1946-ban tűzték műsorra a ''"Fekete liliom''"'' című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére, [[Karády Katalin]], Latabár Kálmán, Nagy István, Gombaszögi Ella főszereplésével.
 
A ''"Valahol Délen''"'' című nagyoperett bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben [[Petress Zsuzsa]], [[Mezey Mária]], Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. 1957-ben Fényes Szabolcs igazgató felújította a darabot.
 
Kemény Egont művészkörökben [[Ábrahám Pál]] legjobb barátjaként is ismerték, hat és fél évig (1927–1933) volt zenei munkatársa Budapesten, Lipcsében és Berlinben. 1927-ben a Fővárosi Operettszínházban kezdődött közös szakmai munkájuk és barátságuk.
Kemény Egon elsőElső felkérésre készített hangszerelései a "32-es baka vagyok..." én című világhírű induló Ábrahám Pál "Az utolsó Verebély lány" (1928) című operettjéből, a „Viktória” (1930) című operett valamint részben a „Zenebona” (1928) című jazz-operett.▼
 
▲Kemény Egon első felkérésre készített hangszerelései a "32-es baka vagyok..." én című világhírű induló Ábrahám Pál "Az utolsó Verebély lány" (1928) című operettjéből, a „Viktória” (1930) című operett valamint részben a „Zenebona” (1928) című jazz-operett.
[[Fájl:Kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben_1967810_4174_n.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor és Dénes Oszkár, 1930 Lipcsében (Színházi Élet)]]
Ábrahám Pál felajánlott szerződését Kemény Egon elfogadta, 1930 - 1933-ban Berlinben éltek. Ez idő alatt születettek meg a "Hawaii rózsája" (1931) és a "Bál a Savoyban" (1932) című Ábrahám operettek, Kemény Egon nagyzenekari hangszerelésével, a partiturákpartitúrák kéziratai is az ő munkája. A színházi próbákon karnagyként tevékenykedett. Részt vett továbbá azoknak a zenei feladatoknak az ellátásában is, amelyek az operettek hangosfilm-változatainak ("Mesék az írógépről", "Viktoria und ihr Husar", stb.) elkészítésével kapcsolatban merültek fel.
 
Anyanyelvi szintű német nyelvtudása, megbízhatósága és pontossága is szerepet játszott a fenti sikerekben, titkári feladatokat is ellátott Ábrahám Pál legjobb barátjaként.
147. sor:
Saját sikerei mellett számos zeneszerző kollégája felkérését elfogadva meghangszerelte zeneműveiket (operettek, filmzene, dalbetétek). Hangszerelői tehetsége, zenei leleménye, hangszerismerete a maga idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságként hatott. Alkotóerejét 1926-tól több, mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátotta.
 
A zene és pályatársai iránti elkötelezettsége egyéb területeken is megnyilvánult.  Dr. Huszka Jenő mellett a XX. század első felében a szerzői jogok megerősítéséért tevékenykedett.
 
Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kemény_Egon”