Wikipédia

„ARA San Juan” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎További információk: hiányzott a "volt"
Hivatalos jelentés (tartalomban megegyezik egy már korábban nyilvánosságra hozott részleteken alapuló feltételezéssel)
45. sor:
}}
 
Az '''ARA ''San Juan'' (S–42)''' az Argentin Haditengerészet (''Armada de la República Argentina'' avagy ''Armada Argentina'') tengeralattjárója volt, mely szolgálatteljesítés közben 2017. november 15-én eltűnt a [[Patagónia]] előtti vizeken. Felkutatására és az esetleges túlélők kimentésére nagyszabású nemzetközi akció indult, de nem járt sikerrel. November 30-án feladták a reményt a legénység tagjainak élve való kimentésére és hivatalosan halottá nyilvánították őket. A roncsok után történő kutatás, azonban tovább folyt. Valószínűleg a tengeralattjáró még eltűnése napján megsemmisülhetett és ennek a hangját érzékelték különböző oceanográfiai intézetek [[hidrofon]]jai. Az Argentin Haditengerészet 2018. november 17-én azjelentette Argentin Haditengerészet bejelentettebe, hogy a tengeralattjáróttengeralattjáró roncsát megtalálták.<ref>{{CitWeb |szerző= |cím= Megtalálták az egy éve eltűnt argentin tengeralattjárót |url=http://www.ma.hu/kulfold/322569/Megtalaltak_az_egy_eve_eltunt_argentin_tengeralattjarot |dátum= 2018-11-17 |elér=2018-11-17 }}</ref>
 
== ÉpítésÉpítése ==
A TR–1700 típusú dízel-elektromos meghajtású, egy héjas<!--Az micsoda?--> tengeralattjáró építésének 1982. március 18-án kezdte el a [[Thyssen Nordseewerke]] [[emden]]i gyárában és 1983. június 20-án bocsátották vízre. Egyetlen testvérhajója az ARA ''Santa Cruz'' lett, bár eredetileg nagyobb számban tervezték megrendelni a típust. A tengeralattjáró hatótávolságát víz alatt haladva dízelmotorok és légperiszkóp használatával 5 csomós sebesség mellett 15&nbsp;000 tengeri mérföldben adták meg. Víz alatt elektromos motorokkal 10 csomós sebességgel 300, 20 csomós sebességgel 70 tengeri mérföldet tudott megtenni.<ref name="Geschichte des deutschen Ubootbaus, Band 2, S. 541">Eberhard Rössler: ''Geschichte des deutschen U-Bootbaus'', Band 2. Bernard & Graefe Verlag, Bonn 1996, S. 541.</ref>
 
56. sor:
[[File:Submarino_ARA_San_Juan.jpg|thumb|left|A ''San Juan'' és [[Cristina Fernández de Kirchner]] korábbi argentin elnök]]
 
A tengeralattjáró 1985. november 19-én állt szolgálatba és két évtizeden át állt hadrendben. 2008 és 2013 között átfogó felújítást végeztek rajta, mely a pénzügyi megszorítások miatt tovább tartott a tervezettnél. A munkálatok 100 millió [[Argentin peso|pesóba]] (12,4 millió dollár) kerültek és 500.000 munkaóra ráfordítást igényeltek. A felújítást a CINAR (az argentin haditengerészet ipari komplexuma) végezte a Tandanor és Almirante Storni hajógyárakban. A tengeralattjárót ketté vágtákkettévágták és a négy MTU hajtóművét kicserélték. A felújításkor az argentin fél kérésére nem cserélték ki a 960 akkumulátor házat, hanem csak a vegyi anyagoktól és elhasználódott alkatrészektől szabadították meg őket. Ismételt szolgálatba állítása után a ''San Juan''t a Puerto Madryn körüli gazdasági zóna megfigyelésével bízták meg, ahol az orvhalászat ellen folytatott harcban vett részt.
 
== Eltűnése ==
82. sor:
A nemzetközi keresés (18 ország) 2017 végéig zajlott, amit ezután Argentína egymaga folytatott. 2018. november 17-én az Argentin Haditengerészet bejelentette, hogy a tengeralattjárót a [[Valdés-félsziget]]től 400 kilométerre, 907 méter mélyen megtalálták. Ugyanakkor azt is közölték, hogy Argentínának nem áll rendelkezésére olyan eszköz, amellyel felszínre tudják hozni a járművet.<ref>{{CitWeb |szerző= |cím= Argentína képtelen a felszínre hozni a megtalált tengeralattjáróját|url=https://444.hu/2018/11/18/argentina-keptelen-a-felszinre-hozni-a-megtalalt-tengeralattjarojat|dátum= 2018-11-18 |elér=2018-11-18 }}</ref>
 
== A szerencsétlenség feltételezhető okai ==
=== A szerencsétlenség feltételezhető okai ===
A katasztrófa magyarázatára számos feltevés merült felszületett. Azt tudni lehetlehetett, hogy a tengeralattjárón nem voltak torpedók, így amennyiben robbanás (explózió) történt, akkor azt nem ezektorpedók töltetei okozták.<ref>Az argentin haditengerészetnél rendszeresítettek több amerikai gyártmányú Mark 37 jelzésű torpedókat. Ezekről miután kiderült a veszélyességük (több alkalommal spontán lángra kaptak, sőt még fel is robbantak), az amerikaiak modernizálva fejlődő országok haditengerészeteinek adták el. Ilyen torpedó okozta 1968-ban a USS ''Scorpion'' pusztulását is. Mivel torpedók egyáltalán nem voltak a ''San Juan''on, ezek a spekulációk tévesnek bizonyultak.</ref>
 
Az ''Armada Argentina'' feltevése szerint a robbanás oka lehetett berobbanás (implózió), ami akkor következik be, mikor a tengeralattjáró túl mélyre merül a vízben és annak nyomása összeroppantja a hajótestet. A térségben, ahol a tengeralattjáró haladt a tenger mélysége 300 és 3000 méter között váltakozott. E verzió szerint egy mélyebb területen következhetett be olyan meghibásodás, mely után a tengeralattjáró süllyedni kezdett.
 
Más feltevések szerint a robbanást a meghibásodott akkumulátorok okozhatták. A rövidzárlatkor tűz keletkezett a fedélzeten, melyet még sikerült leküzdeni és a tengeralattjáró közölte, hogy ismét alámerülve folytatják az utat. Egyes feltevések szerint a haditengerészetnél az akkumulátorokkal adódott gondokat akarták leplezni és ezért jelentettek először kommunikációs problémákat. A TR-1700 osztály akkumulátorainál gondot okozott az, hogy működésük során hidrogén keletkezett, melynek a levegőben való 4%-os koncentrációja robbanást idézhetett elő.<ref>[http://www.esys.org/news/sos.html Tim Schwabedissen: Wut und viele Fragen nach dem Untergang der „San Juan“]</ref>
 
=== Hivatalos jelentések ===
Egy argentin kongresszusi vizsgálóbizottság 2019 júliusi végső jelentése szerint a 3-as számú akkumulátortelepben keletkezett elektromos tűz volt a kiváltója számos más eseménynek, melyek végül a ''San Juan'' elvesztéséhez vezettek. A tizenkét tagú bizottság szerint tengervíz szivárgott a szellőztető rendszerbe, ahonnan az a 3-as számú akkumulátortelephez érve 2017. november 14-én tüzet okozott. A legénység másnap, november 15-én még azt jelentette, hogy a tüzet ellenőrzés alá vonták és a helyzet kiértékelésére periszkópmélységről 40 méteres mélységbe merülnek tovább, de ezt követően már nem hallatott magáról.
<ref>{{cite news|title=Battery fire led to loss of ARA San Juan, Argentine comission finds|work=Janes.com|date=2019-07-31|page=|url=https://www.janes.com/article/90207/battery-fire-led-to-loss-of-ara-san-juan-argentine-commission-finds?utm_campaign=PC6110_E19%20DF%20NL%20Naval%2006_08_19&utm_medium=email&utm_source=Eloqua}}</ref>
 
 
== Következmények ==
93 ⟶ 99 sor:
Az argentin bizottság segítséget kért Németországtól a német cégek – az [[Essen (Észak-Rajna-Vesztfália)|essen]]i Ferrostaal (egykor a MAN-csoport tagja) és a [[hagen]]i EnerSys-Hawker – érintettségének kivizsgálásához. Az argentin fél velük kötött szerződést 964 akkumulátorcella leszállításáról 5,1 millió [[euró]] értékben. E cégek korábban gyorsnaszádok eladásáról tárgyaltak Argentínával és Chilével és bár az üzlet nem jött létre, fény derült kenőpénzek kifizetésére és ezeket német bírósági iratok anyagai is alátámasztják.<ref name=":3">{{Internetquelle |autor=Ivo Marusczyk |titel=Recherchen von BR und ARD: U-Boot-Drama vor Argentinien – Deutsche Batterie-Lieferanten unter Verdacht |werk=br.de |datum=2017-12-09 |url=https://www.br.de/nachrichten/argentinien-u-boot-deutsche-batterie-lieferanten-unter-verdacht-100.html |zugriff=2018-01-13}}</ref> Argentínában már 2010-ben feljelentést tettek az akkumulátorügyletek során tapasztalt korrupció miatt, de a nyomozást nem vitték végig. Az argentin parlament vizsgálóbizottsága feltételezése szerint a felújítással megbízott német cégek 2011-ben is kenőpénzt fizettek és az akkumulátorokon nem az előírásoknak megfelelően végezték el a munkálatokat és hiányosan dokumentálták azokat.<ref>{{cite web|title=Verschwundenes U-Boot: Ermittler durchleuchten Rolle deutscher Firmen im Fall „San Juan“|language=német|work=FAZ.NET|date=2017-12-09|url=http://www.faz.net/1.5333203|accessdate=2017-12-12}}</ref>
 
A [[Ferrostaal]] minden korrupciós feltevést visszautasított a ''San JuanonJuan''on végzett munkálatokkal kapcsolatban és nyilatkozataiban az argentin védelmi minisztériumot támadta. A cég elismerte, hogy 2005-ben leszerződött az akkumulátorok pótalkatrészeinek leszállítására és technikai segítség nyújtására, míg magukat az akkumulátorokat a Hawker GmbH szállította, mely cég már a ''San Juan'' építésében is részt vett. A Ferrostaal állítása szerint az argentin fél kérésére nem az akkumulátorok teljes cseréjét hajtották végre, hanem csak egyes cellákét. A munkálatokat pedig a [[Tandanor támaszpont]] hajógyárában az argentin haditengerészet önállóan végezte el.<ref>{{Internetquelle |werk=tagesschau.de |url=http://www.tagesschau.de/ausland/u-boot-ferrostaal-101.html |titel=U-Boot „San Juan“: Ferrostaal wehrt sich gegen Kritik |datum=2017-12-13 |zugriff=2018-01-13}}</ref>
 
2017. december 15-én az [[Argentína védelmi minisztereinek listája|argentin védelmi miniszter]] – nyilvánvalóan a tragédiához kapcsolódó okokból – a haditengerészet főparancsnokát, [[Marcelo Srur admirális]]t nyugállományba helyezte.<ref>{{Internetquelle |url=http://www.bbc.com/news/world-latin-america-42379720 |titel=ARA San Juan: Argentina navy chief sacked after loss of submarine |hrsg=BBC News |datum=2017-12-16 |zugriff=2017-12-17 |sprache=en}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/ARA_San_Juan”