„Egy Övezet Egy Út” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav
72. sor:
 
[[Olaszország]] az első [[G7]]<nowiki/>es ország, amely csatlakozott a kezdeményezéshez, igen csak megbolygatta a már így is aggódó feleket.  Kritikusok szerint Olaszország esetében a politikai szimbolizmust kihasználja Kína, a mivel az olasz vezetés [[Trieszt]] kikötőjét újra naggyá tenni, mint régen és, hogy már 5000 éve is a régi selyemút része volt.
 
 
 
Egyre több vélemény látott napvilágot, amelyek szerint Kína hitelezés révén igyekszik kiterjeszteni a befolyását világszerte, és rákényszeríteni az akaratát a legsebezhetőbb országokra. A kritikusok „adósságkolonizációként”, illetve „adósságcsapda-diplomáciaként” emlegetik azt a gyakorlatot, amelynek keretében szerintük Kína olyan hiteleket nyújt fejlődő országoknak, amelyeket azok biztosan nem lesznek képesek visszafizetni, és a területük vagy az infrastruktúrájuk egy részének az átengedésére kényszerülnek<ref name=":0" />. Kritikus szemmel nézve továbbá meg kell vizsgálnunk a logisztikai kivitelezésekhez szükséges erőket. Azokon a területeken ahol a közbiztonság nem megfelelő katonai erőt kell használni, a védelem biztosítása érdekében. Azonban ez azt jelenti, hogy Kína így jogilag tisztán, katonai bázisokat tud létre hozni a saját területein kívül.Bizonyos államok számára nagy veszélyt jelenthet, ha stratégiailag fontos energiatermelő források, kikötők és útvonalak jelentős része Kína befolyása alá kerülnek. A tervezett és már elkészült projekteket elhelyezve a világtérképen látható, hogy Kína stratégiai fontosságú területeket foglal el. Ráadásul az adósságcsapda kényszerítheti arra az államokat, hogy fennmaradó hitelük elengedése érdekében további területeket adjanak át Kínának.
 
=== ForrásokJegyzetek ===
<references />