Wikipédia

„Egy Övezet Egy Út” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Cvbncv átnevezte a(z) Egy Övezet Egy Út (BRI) lapot a következő névre: Egy Övezet Egy Út: A szócikk címében nem tüntetjük fel a rövidítést
1. sor:
{{Jegyzetszerű}}{{Részben nincs forrás}}{{Formázandó}}{{Korrektúrázandó}}
 
Az '''Egy Övezet Egy Út program''' (más néven '''Új Selyemút''', angolul '''One Belt One Road''', '''OBOR''' vagy '''The Belt and Road Intiative''', '''BRI''') egy több mint hatvan országra kiterjedő kezdeményezéskomplex geopolitikai-stratégiai terv, melyetmely politikai, gazdasági, védelmi célokat ötvöz, és amelyet [[Kína]] indított útjára.
 
== Célja ==
Kína kormánya elzárkózik attól a megközelítéstől, hogy az Egy Övezet Egy út programot geopolitikai tervként kezeljék. A hivatalos kommunikáció értelmében a program egy ''changyi'', mely közelítőleg a közjóért való cselekvésre szólít fel. A program egyik célja az, hogy a világgazdaság tengelyét struktúraváltással az óceánokról a szárazföldre összpontosítsa.{{Forráskérő}} Az OBOR ígérete, hogy helyreállítja Eurázsia korábbi meghatározó szerepét gazdasági, politikai és kulturális értelemben egyaránt. Más narratíva szerint Kína a BRI révén próbál befolyást szerezni a fejlődő államokban, amit egyfajta modern kolonizációkén interpretálnak.<ref>{{Cite journal|author=Máté Tamás|date=2017|title=Az „Egy Övezet - Egy Út” kínai stratégia történelmi háttere, geopolitikai tartalma és jelentősége Közép-Európa, valamint Magyarország számára|journal=Hadtudományi Szemle|volume=X.|issue=4.}}</ref>
 
Az Egy Övezet Egy Út egy komplex geopolitikai-stratégiai terv, mely politikai, gazdasági, védelmi célokat ötvöz össze. A gazdaságiGazdasági vonatkozásban egyaránt beszélhetünk kereskedelmi és, pénzügyi és termelési célok meghatározásáról és eléréséről is. Kereskedelmi viszonylatban ilyen célok közé tartozik a szükségszerű importcikkek, leginkább a nyersanyagok Kínába szállítása megkerülve az Egyesült Államok által felügyelt és használt útvonalakat. Az ázsiai és afrikai térség mint gyarapodó piacok kínai árucikkekkel való ellátottságának kiépítése és az európai kapcsolatok terén az összeköttetések fejlesztése, ezzel elérve a fejlett technológiájú áruk felvásárlását. Pénzügyi tekintetben a kínai vállalatok infrastruktúra-fejlesztéséhez és a lakásépítésekhez kötődő kapacitásaink csökkentése, a külkereskedelmi többlet okozta valutatartalék célravezető kezelése, illetve a gazdasági szerkezetváltás kialakítása valamint a jüan-blokk létrehozása a cél. Termelés tekintetében az ország nyugati és középső területein az iparosodás elősegítése szerepel a célkitűzések közt. Politikai viszonylatban olyan befolyási övezet kiépítése, mely Kína érdekeit képviseli, lehetőséget teremt az ország számára egyfajta szabályalkotó szerep kialakítására a nemzetközi környezetben. A BRI révén képes az Egyesült Államok csendes-óceáni Pivot to Asia (fordulat Ázsia felé) politikájának ellensúlyozására. Az indiai-óceáni és közép-ázsiai térség jelentősége a kezdeményezés révén felértékelődik, míg Európa és az Egyesült Államok kapcsolata fellazulhat köszönhetően annak, hogy az európai államok motiváltak lehetnek Kínával kapcsolatot kialakítani, ami párhuzamosan az amerikai-európai kapcsolatok megromlásával járhat. Kína a stratégia segítségével igyekszik nemzetközi reputációját javítani.  Biztonságpolitikai szempontból is járhat előnyökkel a BRI, mivel a stratégiának köszönhetően a peremvidékeknek számító területeket integáns részévé teszi az ország védelmének, illetve hatékonnyabban képes fellépni a terrorista hálózatokkal szemben.<ref>{{Cite journal|author=Eszterhai Viktor|date=2016|title=Az Új Selyemút terv|journal=Eszmélet|volume=28|issue=109}}</ref>
 
Pénzügyi tekintetben a kínai vállalatok infrastruktúra-fejlesztéséhez és a lakásépítésekhez kötődő kapacitásaink csökkentése, a külkereskedelmi többlet okozta valutatartalék célravezető kezelése, illetve a gazdasági szerkezetváltás kialakítása valamint a jüan-blokk létrehozása a cél. Termelés tekintetében az ország nyugati és középső területein az iparosodás elősegítése szerepel a célkitűzések közt. Politikai viszonylatban olyan befolyási övezet kiépítése, mely Kína érdekeit képviseli, lehetőséget teremt az ország számára egyfajta szabályalkotó szerep kialakítására a nemzetközi környezetben. A BRI révén képes az Egyesült Államok csendes-óceáni Pivot to Asia (fordulat Ázsia felé) politikájának ellensúlyozására. Az indiai-óceáni és közép-ázsiai térség jelentősége a kezdeményezés révén felértékelődik, míg Európa és az Egyesült Államok kapcsolata fellazulhat köszönhetően annak, hogy az európai államok motiváltak lehetnek Kínával kapcsolatot kialakítani, ami párhuzamosan az amerikai-európai kapcsolatok megromlásával járhat. Kína a stratégia segítségével igyekszik nemzetközi reputációját javítani.  Biztonságpolitikai szempontból is járhat előnyökkel a BRI, mivel a stratégiának köszönhetően a peremvidékeknek számító területeket integáns részévé teszi az ország védelmének, illetve hatékonnyabban képes fellépni a terrorista hálózatokkal szemben.
Matura Tamás, Kína-kutató legalább nyolc különböző, de egymással összefüggő motivációt különböztet meg a projekt indítása mögött. Motívációs tényezőként említhetjük így meg a kínai ipari kapacitás, -és pénzügyi tőkefelesleg lekötését, a nyugat-kínai tartományok fejlesztését, a geopolitikai hátrányok csökkentését, Hszi elnök személyes politikai céljait, a nemzetközi elismertség növelését, gazdasági- és politikai befolyásszerzést és a nemzetközi intézményépítést.<ref>{{Cite web |title=Kínai sikerekkel van kikövezve a magyar külpolitika zsákutcája |url=https://index.hu/gazdasag/2019/04/29/orban_viktor_egy_ovezet_egy_ut_kina_budapest-belgrad_meszaros_lorinc_selyemut_macron_zsakutca/ |work=index.hu |date=2019-04-29 |accessdate=2019-04-30 |language=hu |first=Mészáros |last=Tamás}}</ref>▼
 
▲Matura Tamás, Kína-kutató legalább nyolc különböző, de egymással összefüggő motivációt különböztet meg a projekt indítása mögött. Motívációs tényezőként említhetjük így meg a kínai ipari kapacitás, -és pénzügyi tőkefelesleg lekötését, a nyugat-kínai tartományok fejlesztését, a geopolitikai hátrányok csökkentését, Hszi elnök személyes politikai céljait, a nemzetközi elismertség növelését, gazdasági- és politikai befolyásszerzést és a nemzetközi intézményépítést.<ref>{{Cite web |title=Kínai sikerekkel van kikövezve a magyar külpolitika zsákutcája |url=https://index.hu/gazdasag/2019/04/29/orban_viktor_egy_ovezet_egy_ut_kina_budapest-belgrad_meszaros_lorinc_selyemut_macron_zsakutca/ |work=index.hu |date=2019-04-29 |accessdate=2019-04-30 |language=hu |first=Mészáros |last=Tamás}}</ref>
<br />
== Története ==
=== Meghirdetésnek helyszíne és időpontja===
[[Hszi Csin-ping]] 2013-ban hirdette meg ideológiai programját, mely szorosan belesimul a „kínai álom” gondolati világába. A kínai állom gondolata a kínai társadalom kollektív reménye, mely Kína újjászületésre, prosperitására irányul. Fontos eleme a fenntartható jólétben élő polgár eszményképe, azé a polgáré, aki elégedett az életével és a kollektivitás szellemiségében a közös célok elérésével összhangban alakítja egyéni érdekeit.<ref>{{Cite journal|author=Kocsis J. B. – Komjáthy D. – Péti M.|year=2017|title=Kína Új Selyemút kezdeményezésének bemutatása és
nemzetközi értelmezései}}</ref> Hszi Csin-ping először a Nazarbajev Egyetemen (Kazahsztán, Asztana) tartott közép-ázsiai stratégiáról szóló beszédében vázolta fel az Egy Övezet Egy Út programját és céljait. Az akkori beszédében kitért arra, hogy a tárgyalt gazdasági övezetben közel 3 milliárd ember él és így a világ egyik legnagyobb piacát képviseli, páratlan potenciált teremtve így a gazdaság számára. A szakpolitikai beszéd visszahangja szakértői vélemények szerint rávilágított az új kínai vezetés diplomáciai prioritására, mely a kínai stratégiai partnereknek számára teremt lehetőséget a belföldi régióval való átfogó együttműködés felgyorsítására.<ref>{{Cite web |title=Xi proposes a 'new Silk Road' with Central Asia[1] |url=http://www.chinadaily.com.cn/china/2013xivisitcenterasia/2013-09/08/content_16952228.htm |work=www.chinadaily.com.cn |accessdate=2019-04-30}}</ref>
 
67. sor:
Az [[Amerikai Egyesült Államok]] alapvető érdeke, hogy hatalmi helyét meg tartsa. Az előrejelzések szerint, viszont Kína több szempontból is meg fogja előzni. Válasz reakciója az volt, hogy USA kereskedelmi háborút indított Kína ellen.<ref>{{Cite web |title=Kereskedelmi háború az USA és Kína között |url=http://www.geopolitika.hu/hu/2019/03/12/kereskedelmi-haboru-az-usa-es-kina-kozott/ |work=PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet |date=2019-03-12 |accessdate=2019-04-28 |language=hu-HU |first=Polyák |last=Eszter}}</ref> Lényegében azok az európai, országok melyek már nem profitálnak az [[Európai Unió|EU]] tagságából, ilyenek a déli államok, vagy a keleti- közép európai államok, nekik megéri a Kínai tőke irányába fordulni. Ez [[stratégia]]<nowiki/>i szempontból logikus.
 
Európai Unió és Kína évek óta nagyon fontos kereskedelmi partnerei egymásnak. Viszont [[Németország]]<nowiki/>nak is van érdekellentéte Kína Európai Unióban történő intézkedései, hatásai miatt. Kelet és Közép-Európa eddig le maradottabb, és kiszolgáltatott része volt az Európát vezető államoknak. Főleg Németország, hiszen az egyik legjelentősebb befektető a térségben. Viszont, ha Kína és más ázsiai cégek ezt a szerepet szépen lassan át veszik, vagy/sőt ha ennek az új kezdeményezésnek köszönhetően, ahogyan feljebb is említettük, kohéziós és egyéb pozitív gazdasági hatásai tényleg bekövetkeznek, nem csak, hogy kiszorítódnak az említett cégek, hanem az is lehetőségek közé tartozik, hogy létre jönnek Kelet, Közép-Európai vállalatok, melyek konkurenciát jelenthetnek majd. Térbeli jelentősége csökkenne ezeknek a vezető európai államoknak és az ott alapított vállalatoknak.   <ref>{{Cite web |title=A „16 + 1 együttműködés” bemutatása |url=http://www.geopolitika.hu/hu/2017/11/01/a-16-1-egyuttmukodes-bemutatasa/ |work=PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet |date=2017-11-01 |accessdate=2019-04-28 |language=hu-HU |first=Eszterhai |last=Viktor}}</ref>
 
Így hát jogosan Németország egyfajta fenyegetésnek érzi Kína erősödő befolyását Európában. Kínai vállalatok egyre több európai céget és területet vásárolnak fel. Így kiszorító erővel bír a német, francia és többi eddig nagy befolyással bíró európai cégekre. Hivatalos álláspontja szerint Kína nem biztosítja az igazi liberális piaci versenyt, és a környezetvédelmi jogszabályoknak sem fog eleget tenni, mivel a szerződések melyeket egymás után kötnek nem eléggé átláthatóak.<ref>{{Cite web |title=Az Egy övezet egy út az Európai Unió szemszögéből: kihívás vagy lehetőség |url=http://www.geopolitika.hu/hu/2019/04/05/az-egy-ovezet-egy-ut-az-europai-unio-szemszogebol-kihivas-vagy-lehetoseg/ |work=PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet |date=2019-04-05 |accessdate=2019-04-28 |language=hu-HU |first=Eszterhai |last=Viktor}}</ref> Továbbá a technológiai kérdések is felmerülnek. Mint ilyen legfontosabb jelenleg az [[5G technológia]] és a [[Huawei]] térnyerése, de a robotika vagy akár a mesterséges intelligencia fejlesztéséről és használatáról is vitás helyzetek alakultak ki.
76. sor:
 
== Jegyzetek ==
<references responsive="" />
 
[[Kategória:Kína gazdasága]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Egy_Övezet_Egy_Út”