„Bozon” változatai közötti eltérés

A '''bozon'''ok [[Satyendra Nath Bose]] után kapták nevüket. [[Azonos részecskék]] esetén teljesen szimmetrikus, összetett [[kvantumállapot]]ot alkotnak, ami miatt a [[Bose–Einstein -statisztika|Bose–Einstein -statisztikának]] engedelmeskednek. A [[spin-statisztika elve]] szerint belső [[spin]]nel rendelkeznek, ami csak [[pozitív]] [[egész számok|egész szám]] lehet.

Minden elemi részecske vagy '''bozon''' vagy [[fermion]], ideértve az [[atommag]]okat, [[atom]]okat és [[molekula|molekulákat]]. Az összetett részecskék a teljes spinük (egész, illetve [[Félegész számok|félegész]]) függvényében lehetnek '''bozon'''ok, illetve fermionok. Így az atommagok nagy része történetesen bozon. Míg a fermionok engedelmeskednek a [[Pauli-elv|Pauli-féle kizárási elv]]nek, addig a bozonokra nincs [[kizárási elv]]. Minden akadály nélkül nagyon nagy számban kerülhetnek azonos kvantumállapotba, sőt ez is a tendencia valójában.

Ez magyarázza a [[feketetest-sugárzás]] [[spektrum]]át, a [[lézer]] működését, a [[folyékony hélium]] viselkedését, a [[szuperfolyékonyság]]ot, a [[szupravezetés]]t és a [[BoseBose–Einstein-kondenzáció|Bose–Einstein-Einstein kondenzátum]] kialakulását, ami egy sajátságos [[fázisállapot]].

Mivel a bozonokra nincs [[Pauli-féle kizárási elv|kizárási elv]], ezért nehezebb belőlük stabil struktúrákat felépíteni, mint a fermionokból. Ez felelős azért a különbségért, amit azon dolgok között látunk, amikre [[anyag (fizika)|anyag]]ként gondolunk, illetve amikre nem (például a [[fény]]).